RF2 reményfalatok Pohly Ferenccel

-Megy kestők. -Itt vagyunk. -Kelenejt frappans, meg közönöm. -Hudvezőjük kedves halgatóinkat. Ez itt a reményhol potköst. -Magatokat siasztok. Ez itt a remény falatok. -Rovat, a reményhol potkest nem berül. Vennikem poli ferenzdigitális stratiga. -Ist termek termék felesztési szakértő. -Meleslek potkesterpában nem melesleg. Csúnyarosz mayom láncreakcióban lehetőtt hallani. -Meg, ahol ott meg a kocs egyik nemrégi adásában. -A hol arra beszégettünk, hogy az E.I. Elfogja elvenni a munkánkat. -Hogyha igen akkor miért nem. Tehát most te is a mesofonként beszégetni. -Villám kérdés nem kell annyira vilámálasz. -Mikor éreztet feri utoljára azt, hogy na most jó ember vagyok. -Vaj, de mindennap érzemeszt. -Nah. -Egyetként. -Mamikor jól fej vagyok a gyerekeimmel. -Mikor szóra kostatom őket. -Ammikor el tudok magyarázni valakinek valamit. -Jás, mik pölyön talán. -Nem tudom. Nem nagyon régen kisértemát nényi taljárdan. -Járó, hogy is az ebben. -Dés minden emberrekez kapcsolódó valami ennfajta. -Hogy én jól emberség. -Tatajó emberség. -Nem, amit nem annyira. -Absolódok az emberrekez kapcsolódik. -Must az előző felvitebe még benne vagyok az éjjárosbá. -Ez ki válto, hogy az éjjány. Na úgy. -Négy, ennes nem. -Vlehet nem tudom. -Dögy ezt a gondolás. -Az éjjája a beszéget, hogy soha egy másod persze sem juteszem, hogy jól emberrekez. -Amm. Tudom, esen egy alkalamral, mikor valaki nagyon kedves volt, ha az edvi rendes volt, feled felemelté. Téged akár egy apró hét köznapig ezt úsra, ami mondjuk megváltasszett a napodat ezt a belőt egy ilyen stori. -Tudtam, hogy ilyeneket fogsz kérdezni, és az ek rén nem szoktam tudni válassóan. -Egy apróhog ezt úsra felemelt. -De hogy amit nagyobb dolog juteszhet, baszisja. -Nem, juteszem besenmi. -Nagyod, de, végül, mindig a szembe jutval, hogy a napokban haat meg györcspéter ezt étel, és a médi azaknak a megalapítolja meg egyáltal a györcspéter. És hogy milyeneket írtak az emberek a Facebookra, mindeg, nagyon nagyon sok ilyen búcsó szövegjelent, és nagyon sok nagyon jó búcsó szövegjelent meg amik mind. -Egyes mindenki azt mesél te, hogy neki milyen elményelj vannak a györcspéter. És hogy más éstezekben mindval, hogy a csomújyan emberség volt, meg a csomú olyas falita érték, amit én nagyon értékes értéknek tartok, és egyre kevésbé látok megjelenni a világban, hogy nem is az, hogy egyre kevésbé csak, hogy egyre kevéséb terjevan a nyilvánosságban. -Milyen nyilvettek. -Ményi voltak. A tanítás, a segitcség nyújtás értéke a gondoskodás az odafígyelés, amik mind olyan dolgo kiellentek meg, amiket a györcspeti ezekkel az emberekkel kapcsolatban mutatott, vagy számukra megjelenített. -Meket volt van ezt emésk kapcsolat igen. -Igen, igen, igen, igen. És hát ezért is követtem ezt ilyen közére, és egyébként éleggal akkor éresztem magunk, hogy erre jó embernek, hogy én is írtam egyet és én is az gondolta, hogy ez most egy fontos hárommondat, voltam, itt láttam így, vagy amit megtaláltam, és ezért láttam így. -Mh-oké. Jó van remény. Mi ad neked, remény, azok, hanem napok, hanem ilyen rúgy érzett, hogy sem is emény, hogy szárnapod van. -Hát azt, hogy egy ön a következőnap tudom, hogy általában a szárnapokat szokta követni kevésbé szárnap is, amiket nagyon szárnapom van akkor parázom, tehát akkor hajlamos vagyok úgy látni elvilállgat, hogy csolán emlesz sem mi. Jó, ez az érzés rételeg, és e van egy enratszionás rétegami azt mondatja, nem az véget fog ezért, és visszatérünk a józ. De mostanával itt kell volt szárnapom. -Tök jó. -Négy, igen. -Ak es. Van esetleg tudsz, hogy mondani, mondani mondjuk, egy elcsesszett dorog a világban, amiért mégis az, amit egy érdemes, a harcsalni közdeni, tehát hogy valami, ami új látottit nagyon nemjol megy, de te úgy gondolt, hogy ezért érdemes közdeni. -Nem tudok, ahogyat mondani, ami nem ilyen, egy évként. -Mont azt a büsztebb, de. -Hát most ami először ezt ember jutott az a szolsó amelyedja, amit ladszgondom, hogy nagyon rosszul meg, nagyon nem váltottam be az elfüzetre melyek, pedig a elfüzetre melyek, nek nem kéne eltűnnyi, hogy szolaj az szerintem képest lehetne ez a dologbetejessíteni. -Csak, hogy jányre heltával ottunk az eredet igére, te olyan nem. -Hát az oszlőmédi az üzemeltetők távolottak el annyira. -Hé, de nem jött felhasználok, én sektudor meghúgy használni. -Ez értem is tudod úgy használni igen. És érdekes mondom, hogy mindig csinálnak az emberek olyan szolgáltatásokat, amik ugyan ezt céloznak, vagy szolom, ami az eredeti igére, tehát válta nával óra. És akkor ezeket vagy nem használják aztán elegen, amhozzadják terjedjen, vagy egyébként ezek is, hogy be. Konyarodnak az ensittifikése, nevetsodátos angol kifejezés világába az elszeródas. világába mert, hogy így működik. -Hát, hogyha véllát nem marhanaig lesz és marhajó marad, akkor megveszél mehet használja. -Egen. -A. -Vagy a mehetett helyet is tenni bármivel. -Szoszlőmédi az például ilyen de. -Ise az, hogy angőzdes meg, vagy mi elépésreket tudsz tenni azért, hogy ez jobb beványan, vagy a halgattom ilyenked is. -Hát, hogy nem használják. -Lépésreket. -Aha. -Zerintem leginkább az azal, mert valóban, hogy egy másik beszélgetősben ezt köztünk elhangzott, az emberek valamit nem használnak, akkor az együttel elfogtűn, nem így, hogy mennyi pénz van mögött. -Ezt alán egy lehetőség elhelyet, hogy a kenszel káldsörbe végre nem a zembereket kéneber hangatni, hanem a szogáltatásokat. Mi ennél nem a kenszeláni tudnánka Facebookat? -Degyipként, hogy hanem vagyunk legytörlőde a telefonodról? -Hát az, én azért embagyok sokkal bejebb és pedalle maradok arla, jó érzéssul, amit a Facebookra irat rövidem lekezésem adott. -Mos, hogy töki o pontlen ez itt a dramaturgia, ebből érdeszt azt a sosló midi a platforma, amit most letrehoztál, de az nincs. -Nincs, nincs, nincs, nincs. -Csak lesz, mint csecsletfónak. -Válni más, ez több együtt még a milyen elcsesszett dolog és érdemees érdemes érdem a harcól, ni és tesz el érdem a lehet. -Hát ez most nem biztos, hogy jól össze tudom rak, de érteni fogod, a kritikus gondolkodás és a fekete és a fejér között járnyalatoknek a megtalállása. Az nagyon hihályzik nekem a mai közgondolkodásból, és az gondolom, hogy minden nyilvános megszolása az arószól, hogy ez próbájam nem tudom népszerűsítenni vezzel, hogy azt súgalni, hogy ez soha nem olyan egyszerű, hogy ez gondolsz ez meg, jó ez nagy ez meg kicsi, hanem, hogy van egy mélyeb mintázat. Ez egben a rétegegben, amiket illenem egért, engem különben csak szablonokat hogunk javán. -Nemt am ére, idemos be ránkatni azt, ami rövött, a van a jók, és olasz helyen beszélgettünk mikrofonok nélkül, hogy volt egy emppot kezd tört lett elt, hogy esetleg, hogy ilyen fideszés szavaszókat meggyenket. -Jaj, ilyen, hogy konzervatív szavaszókat megkédezni aról, hogy hogy látják a világot. Nagyon nem is nyitottan, hanem szava, hogy itjelkezés mentesen, és egy nagyon jó mikrofon állván ként működve kiszedni belőllük, hogy mi aző vilákképpük, és az adnak a politikai megjelenés az, hogy működik, hogy ilyen ez tett. -Mert azt gondolom, szemben a saját nem is tudom körni az ezt emel vagy akár, nég elmogyok is aját körni az ezt emel, hogyha, hogy nem minden konzervatív szavaszó egy adjátlan zambi, hanem, hogy azt gondolom, hogy külön félem módokon, és de megtuggyák fogalam az néhes, érvényesen tudgyák meg fogalam az néhogy, hogy mert töntenek úgy, ha hogy még még az kővetik, amit követnek, és hogy az gyani tom, Az jönni tudom hocaja szidmeg kapargatnan kukkor ki dervőne vagy azok nem jönni. a nagyon egyszerű mintázatok, hogy már az apja is katolikus volt, és azért, és a szocsik meg elveszik a tempól, mokat szó, hogy az ennél talánban nyamutat. -Mágy, hogy ez egy tök jobb példes szerintem, ami mondjuk, hogy a megvalósul egyszer, akkor az egy enn. aktiv valami a részed ről, hogy ez benutásdabb idányk. -Og meg ismert megértsét kiványcsíonodáját. -Igen. -A. -Sovényem egyből, én prekconcepcióval meg egy bőledítélve. Szereg egyébként. -Mos nem tudom, hogy jövőre, hogy lesz a már háztásarad, minden, hogy mi nem egyményert a Trump, és hogy jól mér azok a hülye bunkos utyó rednökeks szavastak rá. -Dagodj ez mennyire lehet szerresítés, már nem? -Abszót. -Ez a napidénien utánan is néztem, milyen sociológiai fejtegetések, hogy megyek azok a rétek, akikik rá szavastak, és kinek, millehetett a driver-e nért döntötti. És egy csomó olyan rétek van az amerikai társadonnak, akik számára ez egy racionális választás volt, vagy hát annak tűnő választás volt. -Ina akkor éreztem, magamon egy picitik ezt de eért niminnt. Ez mint en per. Amik együtt, hogy de hogy meghértem, hogy valaki a Trump rasszávász, és én megért, hogy valaki a fideszre szavász. -Tet hogy ez tök jó érzésége az embrezeket megérteni. -Igy van, és ez nem jelenti azt, hogy el is fogadom, vagy. -Néhez, nem, lesz jelenti, hogy értem, és látom mögött a motivációt, és egyeként emiatt nyilván kevésbé és itél emel, hogyha az olyan az a motiváció. Az a klasszikus, hogy az ilyen bevándorló kubajják, tehát ilyen második generációs kubajják, meg mekszikóják, mert szavastak meg lepően sokan a Trump-ra, és azért nem akarják, hogy olyan nek a többiek. -Dagy ez egy kereség, ez sődországban, és van ez minden olván, ahogy nagy a bevándorló karány, hogy akiknek már meg van, a Tuti, azok nem akarnak meg több bevándorló, és amszulut ezek mindig a bevándorlásálenes populiszták, rosszak tök szavázni, szakralétezni. -Jelnek is. -Isez, és nem mindegy. -Hát, hogy egyégi zidó barátan, és e komant, hogy játogy én a. Emysen akumik miért vagy jobb, ilyen bíkra fogok szavazni, hogy voltuk neki a másikány, tehát, hogy, ilyen, vagy. -Szag, teljeszre az első, hogy az is sárgacsi lagja la vagombány, én minden, nem mindegy, jó. -Poszjátal a politikai kitekintés vér. -Eh. -Neked, mi a. -Választó vonal a között, hogy valaki remény, teli, reményel, él, vagy, noiv. -Hogy eszented, hogy tudás csúztni a remény, teljeség a noivitásba. Ez nálad van el, vagy, hogy van ez nálad. -Tudja, hogy aki, noiv az elhisi, hogy pozitívom fognak alakulni a dolgok remény, kedőmek csak reménykedik benne. -Tot a reménykedő az lát egy negatív forgatókra nyvett is, adott esetben reménykedő az lát egy racionális pályát, ami mondjuk, nem biztos, hogy felfelelfellémutat. Nem ég is abba reménykedik, hogy hátha jó lalakulnak a dolgokát, a jól tudom be folyássalni a dolgokat. Annyi, vagy egyszeren azt is, hogy a dolgok jó felé fognak menni. -Hoo. -Jó, dintj jó meg rosszván rászén, csak azonnak olyan közben, hogy, hogy nekem az inkább épicét az optimizmusra hasonlít, amit nem most nem nem eményel. -Aha, de mi az olyan? -Nekem a remény az az, hogy egyeszt mostot mutatom is, nem akar képét az egy idezetel, anik kéftől, hogy "Hop is optimizom, idő broken heart", -Ez tökélyek mondta. -Ogy nem az van, hogy bízom a jó kiminet elben, hanem független rattor, hogy mi lesz annak a cselekrésennek a kiminet elé. Én hiszek abban, hogy amit teszek oza helyes, vagy valami is. -Néhet ez a nellehet ne bívelődni, hogy ez nagyon ezer a remény, vagy nem de mindegy, mert jól hangzik, és mindegy. De nem kell defini szósvászágba, sobródnunk ez az emiképe. -Ne nem csak, hogy néha, és ez beszeg egyik is itt remény apot kest, a rékelemeg az évi vell, hogy föleg magyarországon, hogy olyan könyjen, naivnak bége, eznek embereket, amikor vagy optimisták, vagy reménykednek abban, hogy mi jól fogsik erőni, hogy már már egy ilyen bégehet nyomnak rá, tehát de hülye vagy. -Igen, igen, igen, igen, ez én is megszoktam kapni a naivittás bége. És most ezen gondolkottam el, hogy ez mondat, hogy én ténylegjen nagyon optimistak vagyok mindig, és hogy van, faraktam el már rá. Hogy emlékszen a rá, amikor ez így, ez valami félelyen negatív következmény ezvezetett, és nem tudok ígyet fel sorolni, vagy emliteni pedig, hat biztos voltam úgy. -Degyhez érv 50+ évről, ezt bevált ezzel stratégiaetni. -Nekkemi, igen. -Én sorongotipus vagyok, és mindig amikor így nehils százetbe kerülött, akkor előszövégi egyszerűen az, amikor ezzel lehetőleg rosszabb esetőséget, amit én által a képzelni, az nyilven a katastrófaszzenário, és amikor arra vanbalam így megváldásom, amikor megnyugtató hozzálesom, akkor nem tudok kezvelésződ meg így meg tudok nyugodni, és akkor úgy tudok, belemben, hogy hát figyel, ennél biztosatcsak jobb lezzet. -Vagy sötzavizik. -Ez egyeként az itt ökratszionális hozzáalás, és így jellek is értejen el, nem vagyok kép, esén ennyi szarongot, tipus vagyok én, egyszer csak szarongok. -Probben lehetsz el egy kény. -Milá, mi bai lehet? -Milá, mi bai, lehet? -Ég ennél jól az el, oké, és lehet baiunk, jó, mi bai, ha az lesz, oké. És honnetok kezvegyeztélyi végig játszom a fejembe, olyan teret le tudok rak. -Hum. -Hogy arra és tudlen nem egoldás, egyébként, mi nem most, hogy mondod, azért jutnak ezem, hogy a pillatok, amikor én is út mégik szaladok így, a mégis csak ezeken a lehetőségeken. -Must egy tudom, hogy nem piszjén, kenszalát, humoriszták rá javadkozni, tehát nem akkor is, rúgyszíki rá kedvencám, és akkor ő mondta az egyik ilyen beatbe, hogy bármikor megölhetet magad, tehát hogy akármilyen szarhelyzetbe körülsz az érett, az még mindig volt, majd megölhetet magad. Egy szárest, hogy megvoldást, olyan tudod jeltszani, hogy érválni most ez nem éwjük fel állgatok, hogy a szarhelyzetbe van a kíjeltcsinálksőt, fordőnök segítségkez, de ez egy víc, de hogy nem nagyon van olyan helyzet, ami a miért, hogy valamilyen módon nincs ki ki út. -Hát vannak, olyan alkattok, akik ezt gondolják, és ezek szerűnnyis, az egy ilyen alkattok vagyunk ilyen, és ezt gondolom, hogy nincs olyan helyzet, bölnelennek ki út, de ugyan akkor nagyon megrémitenek azok a helyzetek, ami az amból a ki út, az csak nagyon maccerás. Módom, hanem is lehet, nem is ki út van drá, vagy belőle, hanem csak egy megközdés istratég. -Hát egy alkalmaszkodnán sez új helyzet. -Jé, igen. -A mi egyáltan nem ki út? -Nem desedben. -Mor most ez nem, mint egy bebedebom gisolva visz. -Hogy csomójja, mottívájt szíos speaker vannak, ilyen akkor találtak meg az életük errtelem, ilyen komolyjuk egy baleset után, egész életükre kerekeszék belként szervetek. Tehogy az is egy ilyen, hogy nincs aból ki út, de még is valamilyen új hozzállást találtak az életük höz, ami vesokan a jöbb bóldok segont rállnak, mint előttel, emekot utta ssalatgálni. -I van, ami az egy kiút szerintem. De eltomképzen, hogy az nem lesz kiút, hanem, hogy ellert fogadni egy helyzetet, és kilehet belele hozni a legjobbat. Ami nem kiút, mert a ssalatgálni szerettélek kör az már elvesztetted, de a tomége még motivésen az speaker lehet. -Néhovan. Akkor minden kelletten ilyen, hogy cserliddertipusok vagyunk, ez ízek időrű. Mikor volt utony elra, hogy egy bizonyos helyzgett meglepted magad az azar, hogy milyen erős vagy. Hát, és kédolog juteszem, ez egyik tavain jár, amikor a feleségemmele autóval juttunk, az elhondan egy kellemes reggelen, és a semmi bőlelő bukkant egy autó és tották aroszlatört minket, és nem legy sem iba junk, de a feleségem borszasztam megjettis nagyon hát egy ilyen, hogy mondják, és a testreakció, hogy sok igén egyén, sok kérte, és én a teljesen, nyugat tudtam maradni, és praktikus, és intészkedős, és őt nyugtató, és mi benen voltam, igazán deból meg soha ilyen ezetben azt isem, akkor úgy valóban az gondolta, hogy milyen normális arélgáltam. És most most, azáják a női halgatók, a férfiak érzéket lenséket, hogy ennek egyobkint a szemania nevolúció, ha a szággára, hogy a férfiak, ilyen kemény helyzetekben le tudják, így kapcsolni. - Sencsomoljok is le tudják a igazán kemény helyzetekben. Nem tudom én az evolúció. Nem nagyon rossz viszonyba vagyok az evolúció, valaz az igesszág. Nem milyen kreacilni is talapon, hanem említetted a csúnyarosz mayom potkazta, a lárman beszélgetünk ilyen infotémment szervyen vízzelődvek is. És a tűleg telensokszor előkerül, magyarázat ként az evolúció, már már jön, van annyink jogszerven, és együttöm, hogy rossatídeges leszek, mert az evolúció az. Nem ennyire nem tudatos. - Egyrészt, más ez pontiendolgokban meg ez kicsit tudleni, én. Hát ilyen. - Gyermens Planing Remlékeztet. - Nem nem jön az es. - Belem, hogy az a rázás köszönöm szépen, igen. Szóval, hogy szerintem annak is le tudja kapcsolni. Annyink valóban könnyjeben engedik ki. Ezeket. Úgy nyilván benne, mis egy nagy sreszt volt, és nyilván, amit lenne áltam ott, és aztán valóholesz később vagy kiért, vagy kisemű, hogy hanemben tudom maradt, nem biztosai az aére. De abban a szituációban egyoként téleg az volt a. a megfelelőre akciót, vagy az volt a hasznosabb reakció. De azt nagyon. Most azt akartam, hogy mondom, hogy azt nagyon értettem, a vagy a felelségennek ez jött, de igaz, nem nagyon értettem. - Igozom, a hinkire kálni, az is, hogy behoztam azt a gender ez is, csak mostanába, hogy csomójan beszégetésbe volt, amha hol így ellenséges neki éreztem, hogy a jó éreztem. - Jaj, éreztem. - Egy vőket. - Igen. - Az ott lévő férfél kasszen, bés, hogy valsznek ez a tűskes szúrogat, bocsált hogy ébe bele rángat talak, de hogy a terősnek a korérestemagad erbe a vészézendem, jó te is a más téma. Meséni le egy olyan közösség rölt csoportosulensról, amelyik téged éltett, ami neked errőt ad. Mostanában elég magamnak való életetélek. És nem jut eszembe, de vissztos. Hát eljebbken, jó ez itt talán túzást át, jó, igen, tehát, hogy éltett errőt ad, ezek nagyon nagy szavak, de ami mondjuk, hogy inspirál, ha ez elég, akkor akkor a komessélek egy ilyen közösség röligen, a YouTube-on van egy csatorna, a balzak nevű csatorna, amit 16-e éves srácok csinálnak, ez egy közéleti politikai csatorna, a srácok tudósítanak tűntetések röo interjúkat csinál, jelendes rendes közszolgálati politikai csatorna, amit ginn az isták csinálnak, most már nagyon sokamannak, sokannézik őket, és mi vel abban az iskolában készülez a hova az én lányályi misiárdnak, műk a haverjely egy csinálják, szolatien nem tudom ilyen apukavadjuk, és nem én vagyok az egyetlen, hogy a napukalki, akihott a balzak környekén, érteni véla mediához, ezért ugyalakult, hogy szerveztünk neki egy jenn új ságíró, szakörcsulítak, beázak ekeddem, minek hívjuk, tehát így véger is egy fajtaján media tudatoság, media képzés vagy valami esmi, olyanaknak a kiknagyan, a gyonakarnak új ságot csinálni, vagy sájtott csinálni, és azt, hogy az egyszer 10-10-10-8 hivöz gyerekek, mennyire okosalk és szemben az összes teraotipiával, amit az őkorosztálykró hallani lehet, mennyire nem, oda nem figyelőek, meg szétszortak, hanem vék telenevó fokusz, hát, akkor azt, azt nagyon is pirámos tanálva. - Tök jó, nekem erőmány múgykobben, esetre az, hogy a felisíratkoztan orányik a YouTube-an, meg ezek kicsit talán aktivitens, és a részedre olasz sosomidia, a panaszáid ellen is, azt mi nek, hogy a YouTube-an, más sosomidia? - Az te is, en sosomidia, igen, az én nagyon más, hogy működik, mint a többé, nincs hír folyamas sokat segít. - Hát azért van ez, - Hát, jó, igen, ez van, jó, igen. - De azt gondolom, amit. - Ne, jó, finnyi, haalatnak a kocsbebbben, elveszéljel az éljel munkánkat adásban, fölbukkant egy kétjen utópistikus kép, hogy neked van a bármi utópia, jövőkép, a fejetben, amit szívesen visionás, hogy néz ki, a világ a jövőben. - Hát, egyrészt van egy olyan alfajemben, hogy az embör isig meg fogja oldani a kliimaváságot. Ehesz. elsősorban technológiaat fog használni, mert nem láttam, hogy társodal, minna vációt képestleni az szenálni elég gyorsan, tehát nem fogja elég gyorsan változni a társodalom, és mi a leherem lesz lehetőség muszájleszval, amit technológiai meg oldást talán, az gondolom, vagy abbahar eménykedek, hogy ezt meg fogja találni. Tehát egy olyan utópia viszionálok, ahol még mindig van viszajlak égjen, sűjözott időjárás meg. meg. - Még állatok. - Még hollandia? - A jön messzirre nem is mennég, de hogy szóval nem fog vizelál kérgoni hollandia meg a amerikain, keleti parti nagy városok. Egy részt, és hogy egyébként milyen utópia az keresztet, hogy amit szívesen elképzelek. Ez nem azt mondom, hogy az gondolom, hogy lesz jelent csak, hogy lehet valami esmi, az valami valami olyan társodalom, amiben az újrelhoztás sokkal erőtélyes elős az socialis gondoskodása az államnak, akkor kifejezettabb, de ez inkább télek csak egy utópia, és nem egy várható vekifejlet, vagy kifejlet szerintem. - Ésbként bármitted tudsz tenni ezek érdekében, amit teszeremnek érdek. - Hát szoktam az engondolkodni, és azon tull, hogy potkaztokban beszélek pár ezer embernek, olyas mikor, amik egyikent ehez vezethetnek köz el ebb, azont tull, nem tudom, hogy tudok, emostanában nem teszek, amikor magyan arra, hogy csúcságírólj, voltam, akkor az gondoltam, hogy teszek, amikor megalapítottuk az oligot, hogy a vészpont utak, akkor az gondoltam, hogy teszek, most nem látok olyas mit. Ugyanak koraztérzem, hogy most értem a bakorba, hogy egy réj inkább már a. Sítványam is megvan arra, hogy itt böltság egyek másoknak, meg talán az ezt közelyi, és megvannak tehát igazán diból várom, hogy tákszemek kell nézem az univerzomot, hogy akkor nem illeszek, akkor küldesze valami. - Tehát az ziversantán erkőbbet ezért. - Igen. - Ha tudnék, azt nem érzem, maga, hogy nyer a okosnak, mint azok, akik, ilyen. Te nem tudom, igen, ezen szoktam gondolkod, mert nőmys mennyire kell okosnak lenni, mint mennyire kell társadom, tudosnak lenni a hossz, hogy az embere a társadom ér tudjon tenni. - De lehet, hogy kommunikálni tudsz rohola, hogy azokosok, mint csinálnak, lehet, hogy jösszetododölket hozni, jösszetodölket szervezni, finanszírozens tudsz, rezenetet, annyi minden feladat van még azon kívól, hogy valaki okos legyen. - Igen, csak így adnám magát, hogy a politikai pálya az egyébként egy olyan valami, ami azt tudja talán lektöbbet hozzá. - Hát, hogy egy hisszer a ba politikai beren, de azon az ember, de nem hisze ki, igen. - És nem gondolom, hogy. És azt gondolom, hogy azt valami filénk, katakrizmatikus változás lesz, nem egy ilyen lépésre lépésre épülő, és az biztos fájmifog. - Mh. Ja, most nem mi én történések, de azért egy ilyen ciklikus ságatörténenben megfigyelhet, hogy emükort túl, nagyok rásznek az egy előt lenségek, amikor túléhes az embernek a legnyok százaléka, akkor, hogy mindig van egy ilyen főborítás. - Nem be szégettünk az éjájáveszél munkánkat épizodban aró, hogy mi van a elsetleg állveszél munkánkat, de nem egyszer az egész főldújon. Haden mondjuk csak erópában megész a kamerikában. Akkor, mi lesz? Akkor az lesz, akkor nem a vízmiat fogni a kágyindu. - Akkor egyen eskasa lesz, de akkor, és mindenk idejon a lapja ödelenért, akkor tennelek, akkor inkább mint a vízért. - Ja, értem. Tehogy elveszél munkánkat, de kapunk a lapja ödelen, mert akkor kínöly, iPhone gyártó munkás, az szeretnénk ebben Europea, bejönni. - Hát, ilyen, akkor kerítésé bit tők szerintem, hogy a folynak keresi. - Igen. - Ja, egyébként most politikai rendszert. hogy én, annyira csodálkozom ezen, miközben nagyon hízsak a lockán is közösségekben, közben meg annyira csodálkozom azon, hogy globan is szintű problémákat, lockán is a problémák meg oldani, vagy ország szintem problémák, meg oldani vagy akár kontinens szintem problémák meg oldani, hogy nesztén nem is értem, hogy ez tök most ez kony. a komolyan gondolják, ebben például ott te kell kapcsolatos szabályozás. - Hát nem tudják nem komolyan gondolj, vele, hogy nincs lehetőség arra, hogy globális szinten legyen együtt myűködés. - Csak ugye globen is cégek, kedpróbálnenk, kordel mantartani, hogy amik van egy országol nem kell adózni, a digözőszégnek ott lehet koltani például. - Igen, igen, az a gondolkodom, hogy erre biztos van valamegold az, de nekem sajut az elő. - Gyerem lokális szervintem. - Ere mondják a lokális kifejezés, ne? - Igen, hát hogy a minden lokál az legyen ott. - Igen. - És az egy globális szerveződés beledjenek ezek a lokális közösségek. - Ného, hallnok, a sokat mondunk, mint nem egvágyjuk a világat. - Milyen kész vagyunk, az van a következő kérdés. - Ez most a világról, hát viszja fokust rád, hogy téhogy a gondolskodsz magadról, hogy te tudján másokra a gondolskodni, mert ugye neked de azok az orány. - Elég sok féleképpen gondolskodom, ma bemról. - Kestve a terápiával, hogy most éppen nem csinálok, de az világször megfölképpen sok szorol, tehát jelen az életemben. - És akkor az ebből következő ön ismeret, meg az önérdek fel ismerés. - Is valahol szerintem az orány gondolskodás kategória. És csinálok olyan dolgokat, aminek semmi értelme csak jól esik. - Tudc egyet, mondjuk, hogy gitarozni tanulok, megújítottam, hogy gitartanul a sony. - Solt márnak hobbi elég. - Szobbi akkor igen, igen. - És ez a gitarozás, nem is fezet az utolsó, hogy kérdésez, hogy elinditottunk egy playlist-at a Spotify-on, hogy akik ebből a világ kérdésegmez szerepenek, meg kapják azt a kérdést, hogy milyen zenét hallgat, amikor elveszelt meg reménymestetnek érzed magad, és akkor ez a közöket följük az egyszerre. - Éresztem, hogy egyszer el fogjon ne az életemben az öpülát, amikor kellene mondani egy zenéld, hogy jöjzusom. De, oké, de nem vagyok teljesen felkészületlen, hogy akkor vidám zenét hallgatok egyébként, és mondjuk, hogy mondjuk egy előadó gyanelmoné, nek mondjuk a harégebb lenezét, mondanám amíg egészent csodálatosan, soken ergi a vanben, és sokkifinomulcság egyszerre. - Na, akkor erre, hogy ha megteszett vjált, hogy ez nekem egy számates felhogy, hogy fogják a playlistre. - Jó. - Jó. Utolsva kérdés. Ez jön. Kisitján pártoszos, de hogy ha hát rajtjatnál egy üzenetet az utó karnak, millenne az. - Karaj arca, hogy nem tudunk, hogy de berágt kell volt kest. - Nem, nem. - Ebbé nég az gondolatom, hogy az utókor nem nagyon kíváncsi, arra, hogy én mit akarniknekik üzenni, hogy megholyák, oszaját dolgajkat, és egyébként lehet is, hogy valami esmit, ha egy nék hátra, hogy nem kell annyira sokat hátron ézni. - Mh-h. - Jó, ez jól tudat. Ma, azt testőzene. - Csak előre. - Nem kell hátron ézni. - Jó, nem kell annyira sokat hátron ézni. - Jó, nem figyepfejni, nagyon köszönöm, hogy itt voltá. - És ez a katamára szai, de atültj, hogy minden jól kívánoknek kell. - Köszi.