KVV - Tóth Tamás

Már túlkéső van a hossz, hogy melegyünk optimisták. Sziasztok ez itt a kávézó a világ végén a rádió keféjjűvő és út kereső magazény a. És ebben az adásban egy olyan témát funkörőjárni, amíhet szerintem mindenkinek van valami fél a kapcsolódása. Elmondhatjuk az idej, járután talán, hogy nem csak a 10 milió focsi szakértőországa vagyunk ennek 10 milió metrólógus szakértője is. Mert hogy mindenkinek volt végleményé az időjárás a kapcsolatban, voltakinek egész seradikál is, tehát én azért a saját platformja, ami a komment szekcióban olyan összeskűbés elmélyetteket volvastam, amitől a haja mégnek állt. De hát azért mi lehetne, hogyha nem csak a kanapé harcosok mondanák meg, hogy mi hogyan van, hanem mondjuk a szakértőket kérdezniig megéről, például tultamást aki a mai vendégem a kimetrólógus, a hungrómet munkatársa, közelkét ígtizedefoglalkozik ezzel a témával, és egyébként a Facebook-oldalán is nagyon informatív, nagyon tájkostató, nagyon szakszerű a bulvált elkerülő módon tájkostat az időjárásról, úgyhogy az gondolom, hogy lesz, lesz miről beszélgetnünk a majyadásban, de akkor tanánk egyik volt, hogy lesz valaki bőmetrólógus, mit kell ez elvégezni? A szervusztak és köszöntöm én is a halgatókat, nagyon sok minden dobtál felre öktön elben a hosszóra nyült bevezetőben, és nem is győzök értelen mindenre reagálni, de azért megpróbálok, és akkor ez egy jó felültés, hogy akkor kezdjük is a kezdete kezdete, mink tényünk akkor viszalba korszakban, amikor internet még csak nyomogban, nyomogban létezett, hisszen én is akkor socializálottam, tehát gyakorltak középiskor eskoromba ismerkettem meg először az internet fogalmával előtte csak a televizió és a radio az, ami egy fő információ forrás volt, és hát az időjárásról információk is vegenkább, hogy ekkéről jöttek, de azért a zakori metaurlogus gárd azért, így ezzet minél szakszerűbben tájékoztatni a halgatóságot, nagyon sok élő időjárási antés volt, hogyha visszámmelik szeltem, és akkor szakra ez, ugye a 99 évek, ugye akkor én még gyerek voltam, tehát az éresz fontos szempont, ilyen gyerekként tudtam, hogy én metelogus szeretnék, lenni valahogy ez a világ a nyira megtetszett akkor, hogy a mindig is már akkor is érdekeltek a természet tudományok, és a metelogie felévitt, ez a dolok, nánynek nagyon tehetszettek. - Ebbézzel arra a pillanatra, esetleg amikor ez így először nagyon megraval. - Igen, nem csak a televiziós és rádiósi dojárási lentések, azokkal meg megfoktak, hanem például nagyon emlékszem, hogy áltán siscolában talán harmadik oztában volt egy ön környezet ismeret ferled a tunkamikor az időjárásd kellett megfigyelni, és mindenki a Oztány év sor szerint halattunk, és mindenki meg egy nap jutottam, amikor az időjárásiodatokat fel kellett ilyezni a településor kiskunk fél egy házáról beszélnünk jelennesedben, hogy értem eltán siscolába, és valaki elfelejtette, valaki mondjuk nem voltéppen hőmérője, és akkor én azon kaptam, magam, hogy ilyen ezeket az adottokat így folyamatosan ferértem felégyesztem, és az annyira megtetszett, akkor, hogy ezt emnéképpen folytatni szerettem volna, és arra is teljesem nem lékszem, hogy a nagy szüleim mindig meg halgatták, akkor dél utánunk én talára részletes körzeti időjárási elentést, hogy ez egy jó áltranos képet adottalról, hogy az országban akkor mi is történik, hogy ez nem az az időszak volt, amikor fogtuk magunkat, és akkor a számítógépelé leöltünk, és egy pillanatalt láttunk minden, hogy holt képetrad, arra képet, hanem akkor ténnyleg az volt, hogy ezekből lehetet tudni, hogy éppel holjára egy időjárási front, vagy megkor a különség, van mondjuk az ország nyugatés keleti végek között időjárási szempontból. - Témizmik a kép újságban előszak megjent az már egy nagyelőre az volt már a delsőjén gyan. - Azt valahogy engem kevésbé vagy lehet, hogy pont olyan televízió, akkor nem volt, vagy nyagcilöknek biztos, hogy nem volt, de maga arádiós időjárási rendésök az egy külön műfajt jelentett, és hatt azért gyere ként, szerintem elég ritkaz, hogy valakit egy ilyen remek fogjon egy szakmának a varázsa. - Hát ez az ilyen fiatalon tudja valaki mit akartált, hogy az én fiam most 19-od, nem tudom 18-os koráig lővése nem volt róla, hogy mit szeretnek, ebben már. - Ne hát de kell a 9-os koromba már nem hogy lővésemmi volt, a nem tudtam, hogy cél irányosan ebb az irányba kell elmozdulnam, hogy csögyén onnan tolkezdve, hogy a tudatosan gyűjtöttem azokat a jégyzeteket könnyveket, ami az időjárása foglalkozik, no nyilván nem az egyetem jégyzeteket, ami benne mondjuk a diferenci el egyenleteknek a leírása. Csöbb szerepelt, mert akkor valószínű nagyon megjettem volna, így mindössze tízéves fejél, hogyhajra azaket láttam, és akkor hagyis fogom én azt megtanolni, nem inkább csak az érdekességét a leírometeorlogia, a klasszikus synaptikát, a klimatologia, tehát, hogy én már a tizenéves koron elényés szerintem elég sok klimatologiai információt, vagy metrógi információt szettem össze, még úgyhogy nem is tanultunk, hogy érészletes ebben róla. És akkor ez így jött magával, és közép is koroló terincél irányosanam az eltemeterlogia tanszikére jelentkeztem egyetlen helyként, tehát hogy nem is voltasz, hogy öthejra gyambel jelentkezést én tudtam, hogy én eszeretném csinálni, beattam oda, fel is vettek, könnyi dolgom volt, mert okát éve alapján eleve felvettek volna, tehát nem volt úgymond izgulni valon, hogy én bekerülök e az egyetlenre, és akkor én ötéval a telvégesztem, és rögtön szakmában kezdtem el dolgozni 2007-ben, de érdekes mondtalán mondhatom egy picit és az eltalán büszkélket, és egy út törő is voltam talán a maga értelmében, még a két ez is éve kelegint mert, én még nem végeztem el az ajatemet, de már dolgoztam a szakkori metologés szolgálat, nálen vidéki állomásokon a megfigyelő tevékéséget, kiegészítve jártam le hétvégent, tehát én dolgoztam gyakorlatilag néhány éven keresztül a megfigyelő hálozatba. Aváztam visszavetett a sors mert most is pillanatilagod dolgozni, és nekem a fő telepejemossz szeged, a szegedimagos nék körjobszervatórium, és amit a halgatók most éppen nem látnak, de láthatnak, hogy hölsat leg a közmédia csatornályt megnézik, akkor ott az időjéresi lentéssekben továbra is akti van részt veszek, én már on, ha jól számolom, akkor ez 17 éve, mutgyhogy azóta láthatnak így a nyilvánosságban, és a réjött aztán a Facebook korszak is, és akkor a Facebook is természtesen megjelentésnek, emnanyom fontos asszony, tínnenk hiteles metalógé információkat kapjanak az emberekmert, ahogy bevezetőben is mondtad, nagyon nagyon sok fals információ terjek, terjed el a netten, és az időjéres tipikusen egy olyan tém a ahogy mondtad 10 milió metaló sországa, vagyunk tett bárkibár, mikor bármilyen ellenőrizetlen tartalamat feltehet, amit ebben az internet budgiraiban megtalálés, hirtelen megosztja átosztja, nem biztos, hogy tudományos fejel, ezt egy átlátja, hogy mennyire bonnyorultak is azok a lékköri folyamatok és a. ugye ezeknek az úgy nevezet áll elméleteknek azért, ugye nyilván van valamekkor a valóságalapjuk csak. Mire a fel használó elég kerül az teljesen ellen van torzítva, fel van turbozva és onnantól kezve a végkövetkeztet is, az, amit egy átlagember abból levonhat, az már messzemenőkik téves, hogyha mondjuk egy szakmabeli nem teszi hozzá azt a egyéb segítséget vagy öst a egyéb plusz információta, ami mondjuk mehez kell is tulajdonképpen, az is mondhat nem, hogy ez manapság szél malom harc, mert ha celfol az ember vagy a metorlubus szakma egy állhirt, akkor rögtön kapásból tízmásik megjelenik, hogy egy idejgazal küzdöttünk, hogy hogy imáron körbelő húszéve, minden nyárvégén vagy ő szeléni megjelik az, hogyha az évszázat teljeset kezikés, hogy mennyire brutálisan hideglesz, ugye ez pepitában korata vasszal, amikor a legbrutálisabb nyárol szoldak az elmélkedések, és most közönett a most következő időjáll. Nagyon jól jól csinálni, hogy tudnál egyéb, hivir kapásból intedényi állíróldalt, legalábbis ez az alapját, amat döntve nincs, és úgyhogy öt van többben ezt brutális, ezek olyan ez a mindig ezekvel jelholy. Hogy kétkét kell, hogy legyen már az időjárása rosszól, olyan? De az gondolom egy időjárása nem krigbét módon kell tájékhozodnunk, hogyha szeretnénk megfelelői információk hozjuk, néha nem szeretnénk, ezt akkor persze nilvár rá lehet kattintanja a klikbétre, de azért mégis az gondolom, hogy fontosasz, hogy az időjáráson megfelelői információkkal rendelkezünk, és ha valaki klikbét oldalra kattintakor utána, a nyit kérhetek, akkor nem a metaurlógusokat szidják mert elteleból, hogy ezekből az oldalag, hogy levont téves következtetések, aztán visszacsa pódnak a szakmára is. - Úgyhogy negyen hülyeségek, ezeket beszélhetetek? - Most itt itt, a készültünk mondta, hogy hogy megakat a szemedegy, hogy a hírem, amit én is olvasztam, hogy már mindjár jön a hó, és akkor ezek szerintesszem igaz. - Nem, nem, absolut, nehet egy jööre, tehát a beszélget és pillan tában nem látszik, az, hogy a következő időszakban, mondjuk megjelenjenit magyarországon a hó. Ahoz még egyén túl meleg van, tehát, és nem látszik, tehát megjelent, de mondják semmi annom a beszélget és pillan táról beszélünk, tehát, hogy halladunk előre az időben nyilván az előrejezések változnak változnak változhatnak. - 27-ben. - 27-ben van, tehát ezt együtt hozzá, tehát, hogy igen ez lehet, hogy akkor adigra, mire szodásbakerlak. - Nények, hogy november elére, nem bárunk a vazást. - Jó, jól, jól. És egyébként. mennyire tudja ma a pontosan meghatározni a technológia az időjárás. Egyjáltalán mi az a technológia, amit én korazhatom, mert szerintem azért is tudom ennyi féle összeskűvés elmélet meg maromság, gyökeret ereszteni emben a témakörben, mert ugye a nyirav megfokhatatlan az átlag ember számára, hogy hát téhúndan tudnátok, hogy milyen lesz az időjárás, tehát mi ez a technologiát hasznátok is mennyire tudjátok pontosan belőni. Tudján nagyon bonyorult az infrastrukturálmi, ami elmögött van. Ugye az szokták mondani általában, hogy ó, hát a műholda kralmár mindent látunk. Biztos, hogy mindent látunk csak én bizszakérdőzek, mert egyáltal nem látunk mindent, az egy dolgok, hogy látjuk a nagy felhőrendszerek mózgását sőt, ugye ezeknek a felmondtása már, már elég jótát most már a felhőt tipusokat és a műholdalapien nagyon résztetesen ellert különűteni. Ám azt nem látja a műhold, hogy a felholat pontosan mit örténik, és különösen a az ilyen kiskállájú helyves időjárási eseményeket föntről. Nem látja a felő alatt a műhold, hogy pontosan mien szélvi hartokoz, vagy éppen hányvillám csaple, vagy hova csapbeéppen, vagy egy zívatart milyen pusztító kifutós szél, vagy esetleg forgószél tornádo kisértet, az már nem le tudja, onnan fentről látni. A műholdas csak egyfajta ménés, nagyon fontosmérés, ami segítia, ami munkánkat, tehát emelett számos más, úgy mondt távérzékel és jössz köz, pásztáz a folyamatosan nem csak az eget, hanem akár az égből, és a lékköri paramétereket hiszen, hiszen nagyon fontos, hogy minél részlet gazdag a bimformációk, mérésekályen a krendelkezésre, ahhoz, hogy aztán a jövőbeli állapotokra tudjunk előreje azért készíteni. Ugyan, ez az infrastruktura, ezt már. Hát mondjuk úgy, hogy évszázadok, óta a építik kés, hogy a fokozatosan épül sűrűsödik, és hogy a technikák is folyamatosan változnak. Nert most már olyan szintén precíziós technologia van, beléptünk abba korszagba, amit a big data, big data, jelenségnek hívnak, tehát hogy hatalmas mennyiségő, tehát emberi a gyar fel dolgozhatatlan mennyiségű, információ érkezikbe, ugye előszörsörsemedologé adat központokba, amit aztán ugye super számítógi épek rendszereznek, és atnilván a mire a leddig nem is beszélhetünk, tehát nyemeg van ennek a motzartan, ahihyszed attól az adatok meg érkeznek, abból még nem lesz előrejászés, tehát ugye itt hívjuk segítségül a fizikát, életve az azt lejéró matematikát, hiszen a prognostikai egy elett rencerek ugye nyilván egy fizikai közegnek a jövőberi állapotára, úgy tudt következtetni, hogyha minél pontosabban ismeri a jelen állapotokat, hogy a erre már kidolgozták azt a fajta klasszikus nagyombonyorult általunk kézel, nem megolt ható egy elett rencert, nagyon szép neve van. - Ezért valószínűség számítás. - Ez ez konkrétan ez az úgy nevezeti prognostikai egy elett rencer, nagyon szép neve van, segítskérlek majd nekem is kimondani, ez úgy hívják, hogy a lékköri hidrotermod, dinamikai, parciális diferenciál egy elett rencer. - Megsépp próbálkozom vele. - De et pedig is szerettelek volna megkerüyesatleg mondani, és akkor utána egy hosszánk a szakmába, de valóban ami embonyolult maga az elnevezés, annyira bonyorult számítások is vannak mögött el, hiszen itt a nyútoné egy elettek, menne vannak mint három, irányira, benne van a netveségnek külön egy elete, az állap, a termodi nemikai állapot egy eletszava, tényleg nagyon bonyorult, nem engyünk vele, de hogy ebből még mindig nincs ennekünk időjárás előrejász, és hogyha, hogyha, és csinálják, leszek egy eletteket úgyképzeld el, hogy a földet mint, hogyha egy rátspontokra mostanánk feltett, tehát együk fel, hogy egy nagy szúnyok háloz terítünk le a földfelszínére, és hogyha a szúnyok háloznak a hálok találkozási pontjánál, hogy ezeket az egy eletteket minden egyes pontban megoldjuk, megoldják, ezt a bonyorult egyére crensel, hogy azért is kellenekozás szuper számítógépek, ezek az úgynevezet rátspontok, de nem elég azt, hogy ezt a felszínére nem meg csináljuk, ezt az, az, az, az, az, az ugye, mire átmely a bolygó közítére be, ugye több százsőt 1000 km vastak, de nyilvább egy az időjárási folyavatokkal foglalkozunk, hogy akkor az alsó 10 km nagyjából az, ami számunkra lényeges, de ez az alsó 10 km, síncs elseparálban, mondjuk a 25 km és magas ságtaliszen, a tudjanúgy zajlnak a folyamatok, csak ott éppen már a vízgőznek, semmi téysen minimáliszterepe van hiszen, ott már az gyakoratilag nincs, vagyha van és akkor nagyon időszakos és alig van benne, tehát az időjárási folyamatok nagyjából gyhez alsó 10 km, zajlnak báresz földrójzi hely szintől is nyilván fű, de lényegasz, hogy ezeket a rács pontokat, ezeket a rács pont élőrejázz, és ezeket nem csak a felszín közelébe, hanem a lékkör magasabb rétegeére is le kell futtatni, és már eljutottunk oda, és akkor nyilván itt meg a nagy nemzetközi versen, itt az előrejáző közppontok, nem úgy akkor milyen sűrű rács távolságon, tudják ezeket az egy elletteket megoldani úgy, hogy megfelelő időben, nem zekülye előrejázések születesnek belőle, illetve hány különböző szintre, tudják ezeket az előrejázéseket le futtatni, és akkor még arról nem is beszéltem, hogy ez olyan nagyon komoly számítogépes kapacitásokat igényel, amit csak nagy nemzetközi közppontokban tudnak megvalósítalé, és ahhoz, hogy mondjuk a regiónális sajátoságokat figyelembe lesen, benném mondjuk a kárpadmedenzerregytok életes példa, akkor ugye ezeket a nagy világra, volnatkozó számításokat lekelskálászni, még részlet gazdaga a bákeltenni, a perenfeltétaleket kapjuk ezekből a nagy világ előrejázésekből, akkor kis a helyke helyisajátoságokra nézve, ugye a leskálázott egyéb modellek, amik már még sűrű brásstávolságra képesek lefutni azt a kárpadmedenzerregy, mentett mondjuk az itt eni magyar metologiai szalgálat, a hungarometnénis, ugye elvégzik ezeket a számításokat leskálászva, itt is erre a kis sebb területre, ugye lefutatják, és akkor ebből lesz több olyan számítása, ami alapjánosztán a metologus, ugye amelyegből a szána metologusok dolgozhatnak, és ugye speciális celirányos információkat előállít, hatnak akár nagy közőség számára, akár mondjuk ugye az energiaszektor számára, hiszen, hogy egy kiemelt fontoságom jelen pillanatban, de a repülés az ugyanúgy hiszen, a repülészt legalapvetőbb mondanudja a lékkörjállapot határozok, agyák meg ugye szigorú szabályok szerint kell repülni a pillutáknak nagyon szigorúan, tájékozodni kell az utónalon vagy az adott repülőtéren, repülőtéreken már haton, időjárási információkral, hiszen nagyon sok olyan parameter van, ami akadályozat vagy akár lehetetlenést teheti ugye a repülést, hogy épéldáulja az ivatar egy ilyen dolag vagy, hogyha nagyon sűrüköd van, hogy akkor nem lehet alkalmazni a látva repülés szabályajt, de olyanok is vannak, amikrálni és feltétlen gondolnánklék félből levegőben, épéldáulja a turbulencia, akik ugye került már nagyon erős turbulenciaban, és azt hiszem, tudja, hogy miről beszélek, hát kívánom inkább, hogy kerüljék el azokat az elős turbulencia, ami szószerintés most elnézés kérek a kifejezés, de gyomorforgató el, megyeket képes okozni, de az még csak hagyján mert azért láttunk már az elmúlt időszakban, olyan balesatek ről, vagy kaptunk, hogy a híreket ugye, amikor mondjuk egy tropusítenger, fölött olyan erős turbulenciaban került a repülőgép, hogy minden felborult, meg ugye a csomagok potyoktak le a felsőcsomaktára logba, szaval azért a zidő éres tud ilyen szempontból meglepet éseket produkálni, és azt nem látjuk minden pinlandaső, nem is feltétlen tudjuk, hogy az éppen ott van, tehát nem hiába a pilóta lehet, hogy tájékozodott arról, de ennyire locális jelensélyeket, nem feltétlen tudunk még a mai korszerű motcerekel, sem de tektálni, és akkor még arról nem is beszéltünk, hogy a világban, a gyak zállamok, ugye nagyon különböző fejlecségi fogkarrendel, kezdnek ugye ezt esornani gazdasági fejlődés, vagy fejlecségi szinteket, hogyha nézünk, mennyilván a fejleteptásdal magban, jobban, ki van építve az a fajta meteorologi infrastruktúra. - Több az érzékelőde. - Több az szenzor, radarok van, ki egy Magyarors szágonom, és már alabdolavás, hogy időjéresi radarok működnek, és az a lehetjük, hogy hogyan mozog a csapadék, keleti somszédunk nált. - Márhova. - Háborudul. - Sajnos ez egy eltelenem alapin formáció, nem üzemeltetnek, vagy kis területeket látnak például, időjéresi radarok abból a területből, de mondjuk, hanézem akkor kanalának sem minden részén működnek időjéresi radarok pedig, aztán az egy fejlettással alamszóval. Ezeket a zeszközöket egy részt nagyon drága beszerezni, nagyon drága üzemeltetni, és akkor még nem beszéltem arról, hogy azokat a szenzorokat a melyekből tudjuk, hogy milyen hőméssekleti vissza nyokavanna a connan fújasszél, milyen erőségkel fújasszél, milyen a levegő pár tartalma. Ezért fönkel tartani, gondozni, karbantartani, kalibrálni, hogy a pontosodatokat mérrenek tett, hogy ígen is költséges egy ilyen meteorogiai infrastrukturának a fenn tartása, azért úgyisztánután a minél pontosabb legyen, és akkor persze megkapjuk azt, hogy hát de miért nem elég pontosak ezek az előrejelzések, és mezzag az idő a telefonos applicát. miket is ürtott kés, hogy ez megint félre vezetetben nünket, szóval szerintem ez még egy külön kérdést az isem megér. - Napontosan inden fogjuk hojatatni. - Lítikai gergely vagyok, és a kávézó a világ végén. Egyébként szerintem egy kávézónek nem túl jóhej a világ végén, inkább a belvároscja vason, nem vagy valami forgalmas útnak a környekét. - Folytatódik a kávézó a világ végén, vendégem továbbra, és tudtam esmetralogus az MTV-á és a Ungarom met szakemberre, és hát ott hagytuk abba beszélgetést azen előtt, hogy mégis csak, hogy a ennyire fejletez az egész rencer, és ennyire sok adatból dolgozik, és egy ennyire komoly tudományág, mert van mégis az, hogyhet néha tűpontos az előrejhez, és néha meghát maximum jól indatak közelében van. Ennek a jelensélyik és gondromeszték kapjátok ilyenkor az ívet, hogyhet mert mondtátok, hogy ez. - Az idői nyárután, az idői nyárután, azt gondolom, kincsokunk, etekintedben sem ilyen panasztra, rengetek ilyen. - Rengetek ilyen kaptatok. - Én van szószerint. - Hát igen, és eza nyár volt én legez, amikor mindenki, mindenki hirtelenyében orjási, orjási orjási szakértőlet, de mégis ilyenkor mit örténik. Ja, még azt akartam, megkérdezni még az előbb, hogy olyan sok adat és a sok adat elemzési az számítógépesz világos, hogy akkor ez dolgozik meggondolom a most már a mestersi, és inteligencia is besägi tebede. Helyőnbe itt az ember, itt én eziutett, mi az, amit ti-meterologusok ilyenkor csináltok, hogy akkor ezt a adott lokális helyre szüktitek le ezeket az adatokat, vagy bizonyos fajta ugye szakmák számára dolgozzátok föltett, helyőnbe a tiszerepetek. - Hát, hogy én van amságmeterogi érdatok, hogy nem így hozzá férhet is szengondoljunk csak a legezzörű telefonos aplikációre, és akkor itt szeretnék rögtön egy téffítet eloszlatni. A telefonos aplikációban nincs benne egy meterologus, nem bújtam elmőké. Nem vagyok ott a telefonba. Nincs meterologusnak ellenőrző szerepe, hogy milyen adatok kerülnek két, hát ezek teljesen automata-nyes információk. Én azt akkor már nem mondani, hogy ezt tulajdonképpen a mai informatikának a viivmánya, hogy egy eltelen mi az okos telefonunkban, vagy éppen a számítógépen keresztül egy online platformon, mi ezek ez a zadatokhoz, földrajzi kordineltek szerint ugye ilyen pontosággal, vagy kevésbé pontosággal hozzá férünk. Tehát emögött nincs ott egy meterologusat, gondoljunk csak magyarországi viszonyok között, van többint 3200 település magyarországon. Hány meterologuslan renne szükség a hossz, hogy mind a 3200 településre külön fogja a meterologus, bele nyújjon azokba a nyersmodel adatokba, amiket használnak ezek az eszközök. Belegyújjon, és mondjuk pontosabbá, tudja tenni. Hát hánnyimet a logusországgal emnénk, akkor gondoljunk csak veletettek. - Takut, akkor látni. - 10 helyen szereket kellene foglalkosztatni, csak ugye ilyen időjáresi aplikáció rendvetéteni. Milyen erre sem pénz, sem idős, sem energia, és persze szakmaikapacítani. Ez egy lekturálatlan adatok. - Ezek teljesen, ezek nyers. Ugynevezett modell autputok, és mit pontosan ott jövünk a képpbe, hogy ezt hogyan tudjuk ezeket a modell adatokat, amelyk ugye nyilván, ami munkánkat nagyban segítik, és ennél kül nem létezne modell meterologia, hogyan tudjuk ezt pontosítani, és lefordítani a nagy közönség, vagy a cél közönség nyelvére ugye, hogy ta nagy közönség nyilván az a kicsit, mondjuk egy áltános időjárási képérdekel, de ugye itt jönnek be azok a speciál, és sektorok a melyinek ugye külön információkra van szükséket erre, hogy a legjobb példa, mi rallmár beszéltünk a repülés, hiszen ott kódolt formában mennek a mai napig a nagy mennyiségü időjárási információk, hiszen egy olyan nemzetközni elvre van szükséga, amit megért egy delkoré pilota, vagy megért egy trintad és tobagoi pilota, és tehát, hogy egész egyszerűen egy nemzetközni nyelv alakult kémék, abban az időszakban, amikor nem volt az informatik a nyire fejletett, mert most már ugye az információk, tömintelen mennyiségümmen tudnak áram, lani a kárszöveges, vagy hangűzenetek képivormátum, de amikor ki alakult maga ez az egész, akkor még mezzen nem volt, ennyi, akkor a számítógépes kapatzítest, a metarlogia nyelve és kódolt formálljó volt. Amúst ez a kódolt formázz, továbbra is megmarattú gyerepül és metarlogiaban is, és mondjuk ezeket használják a mai napig, mert ahogy a legtöménye formában így tudnak legnagyobb mennyiségümmi információz hozzájuk, ni tehát, tehát a metarlogus az aki ezekből a nyersedatokból, célérányosan a speciális időjáres előrejezési produktumakatt is elkezéti, azon kívül, hogy mondjuk íre egy áltranos előrejezést, vagy egy célérányos ország részre volnatkozó előrejezésesetlek települési előrejezés, ni olyan ilyenek is léteznek, ilyeseket mind a az igények határozzák meg. De mondjuk az energiaszektor a repülés metarlogia az egy tejesen külön szektor, tehát neki kez információi igényik orjás és igénis nagyon fontosasz, hogy a metarlogus finomitca azokat a nyersi információkat. Amelyek most már az éjáj segítségével is összületnek, hogy ez a legújabb fejlődési rány, mi is csak körülbelül két hárméve tudunk erről, de nagyon így értezs jövő van az éjában, és én optimista vagyok, mert nem azt gondolom egyetként, hogy az éjány nekem elveszimait maholnap a kenyeremet is a szeretett szakmámat, hanem metaurlogusnak lesz egy olyan feladata a jövőben, hogy inkább célírányosan egyfajta ilyen tanácsadói szerebben maradjon, és ezekből a még nagyobb mennyiségű információk, bollt célírányosan kitudja választani és válogatni a legjobbakat, és az alapján kommunikálja ezt le a felhasználási területek irányában. Hát így szemere egy super számítógébési bizonyos szintérémes terséges interiincia volt, csak ugye mostig egy ezeket a nagyjávímodelleket szeretjük, ezer a nével illetni, de egy tovább fejlődése annak a meglivő technologiának ami volt. És egyébként még egy mondatot hagyfűzzek azért a teljeségényenélkől, hogy a rollmég nem is beszélete mondja zért, hogy az időjáres előreje azések és bármennyire fejletet teknika azért, vannak feketefoltok például a mérések tekintetében is a világon hiszen, gondoljunk csak bele egy távoli ócánon, ahol semmi félem emberi infrastruktur a nincsen, ugye onnan is szükség lenne direkt mérési adatokra, de hát egész egyszerűen nem feltétlen tudja még a majd technikasem megoldani azokat. Léteznek már mert teologiai bóják, de gondoljunk bele. Két 3,000 kilométer a szára szvöldektől, hogy lehet mondjuk fen tartani azt az infrastruktúre, és folyamatosan műköttetni mondjuk az állandóan viharost nengerem, úgyhogy honnan aztán megbízható adatok érkezlenek, és nem csak mondjuk az ócán felszniért volhatnáma, hanem a mélyeb ócáni rétegegből is hiszen, honnan is kell lerek adatok a meják aztán az időjárásra vissza hatnak. Egyébként erre mondjuk egy nagyon jó példa is, és talán és siker történetnek is lehet, nem nevezni, hogy a vannak bizonyos régióka az ócánok van, amelyek fokozottani érzékenyek bizonyos időjárási folyamatok. Nem, hogy az Atlanti ócán közepes szélesége is ilyem, de ami a mostani időjárás, a mostani meteorologiai szagzhargom leginkep meghatárosző, hogy ez az elninyom, hogyha belegondolom. Nem ist az elninyot, és az elninyóra is honnan van tudomásunk, hát onnan, hogy ez a csendes ócán tropusi vizeljében jelentkező klimatologiai anomália, hogy csak a rövident ömören, hogy a úgy kell leszt elkebb, zelni, hogy bizonyos időszakokban, hogy azok a klasszikus tropusi területeken fújó passzát szelek, az a kidőről időre elgyengülnek, vagy éppek meg elősödnek. Ez viszont vissza hat mondjuk a csendes ócán tropusi vizeljének visszőmérsök lettére, mert hogyha erősebb a passzát akkor, hogy a sarkvidékek felől nagyobb mennyiségű hideg vizet tudjottatni, délamerik a parcsajnál legészen az egyen lítőing, hogyha gyengébe kezek a szelek, akkor lassul az áramlás, ez az úgynezzet humbolt tenger áramlás, hogyha a délamerik a parcsajnál, hogyha humbolt áramlás gyengébe éveli, kevesebb hideg vizjon az egyen lítő irányába, így a meleg tenger viz, ugye álljö irányáboll, amerikafeléterjeszkedik, és ugye ez az egész tropusi időjárási rendszert, hogy akkorlatilag átalak így a, mert a meleg tenger vizfele tudt kialakolni, az a, az a fajta tropusokra jellemző zivatar tevékenséga, amit ugye mi a mindennapos esőknek hívunk, innen legalább is a mersékeltékhaetőbb elbár a valóságban, ez is banyolultabb módonlom őködik, természetesen, de hogy ez tolaljon képpen azt eredményhez, hogyhogy ott a meleg viz, és a hideg viz egyensúja felbomblik, vagy egy adot régioban az átlakhoz képest túl meleg leszek, akkor ez az, hogy nem ez egy konvekciós rendszerek, eltolódnak az Atlantió célom, és akkor. beköszön tassz, hogy az egyik terület, hogy egyik terségegben például indonénzi a fülepszigetek, a austral egy része hirtelen szokatlanon szára az ezt az időjárás, hogy emint, hogy ez most is látjuk, sem pont híris van róla, hogy indonénzi a Őserdeinek egy része sajnos ég, és hogy ez mennyikáros negot jutta talék körbe, hogy akkor másut pedig ahova eppere eltolottak ezek a kombektívszellekot meg, ugye árvizek alakulnak ki hirtelen nagy vizbőség, van ilyen például középe amerikai egyébként, tehát ott a latnamerikán, ugye az a középső részben egyébként az egyes utállamogik is eltart az a régi úgy, hogy a melegeptenger visszeret most szokatlan nagy számban alakultak ki egyébként, az ide évben húrikánok, ugye ott még húrikánoknak hívjuk ezeket tropusém légőrvényeket, de ugyanakkor például a másik utcánban, tehát az Atlantí utcánban pedig szokatlanol kevés, sőt rekort kevés alakult ki az ide íszezonma, ami mondjuk a karibiterségnek, hogy eki fejezetten pozitív hír hiszen, hogyha nem tépázzal meg egy húrikán egy egy adott szigetet sziget csaportot, akkor az ugye már nekik egy részt a turizmus van is jelentős többletet jelentmást, és meg ugye nem kell új elépítelni ők a gazaságintra. - Azt valzik nem bányák. - Hát őkezt, őkezt 40- 40-nem bányák, de hát ezek a tropusíterületek nem időjáres változásai anomáljáj, ez ezek azért a távolabbitályekra is hatnak és ugyanúgy, euróba időjárására és nilván befolyással vannak, de itt nem mutat ható ki nálunk, olyan egyértelmű táfkapcsolat, ami az elninyókos szköthető, mint mondjuk az egyesült államokban, a tusszerint klasszikus mint pázatok, amelyek elninyó időszakban, vagy lanninja a ideén egy kialakolmaktát. - Ez egyébként a jó tudom, ez nem egy rigóta jelenlévő jelenség. - Nem mújdom, mújdom, mújdom, mújdom, mújdom, mert szecsak. Ez nagyjából 19. századmásdik felében figyelték meg először perúj halászok, és hogy azt, hogy korácsony tájáj jelentkezik legintenszébebben, ilyen a név is egyébként a kisdebb, tehát ilyizus születésére utalva, akkor alakult ki, ugye maga, ez a jelenségdett, és oldalatok kezdve, hogy elkezdtik ezt intenzébeben kutatni, és tanájöttek, hogy ez bizonya az egész földi időjárási rönszerre, nagybértékben hat hiszen egy orjási több milyon négyzetkilométer kitergedésű, a tangár felszint, nem jelentkezőm most lejtszerisítve mondom, melek volt az nilván a lékkör és orjási hatással van, mert gondoljunk bele és ez is egy alaptézis, hogy a földi időjárásta, ami megjelenik mondjuk a teljes lékköri rönszerben, hogy egy csapatdikamnak döntő, abszalut döntő töbsége az, hogy a tangerek ótszánok felszínűről párolok el a lékkörbe, tehát ami le tud hullami annak abszalut töbsége, onnan kell, hogy származon, és egy néleván aztán a viszkörforgás miatt oda is kerül vissza. Tiszen a bolygó, segíteni 70 századékát, viszból így törtelt, hogy a szokták itt mondani nem földnek, hanem viznekéne hívni a bolygót inkább, de beszínk még akkor az elni nyúról, ugye hát szintén a jók is klikbejtes szalakcímek, hogy a szónak arra, hogy szukper elni nyok, godzill elni nyô tehát, hogy ez most valóban ennyivel erősébe ez az elni nyú, és az mondjuk mit okoz, és lehet összefüggés mondjuk az idei nyár rendkívülis szára segös melegek között, hogy az is okoz hatta az elni nyú, mert hogy nagyjából ezt súgalja, és súgalják a hírek mint, hogy helyezettől, nenni. Valóban az elni nyúasz szokatlanul erősen jelentkezett, és elég hirtelen jött. De már hónapok óta meg van egyébként. Hivatalsan talán májusban közöltel vagy egy ezt a metologi világ szervezett, hogy akkor most már elkezdődött ez a masszív elni nyú időszak a földé időjárásban. De akkor még túl revid volt az idő a hossz, hogy ez teljes egészében át gyűrűzen idehozzánk. Tehát ömmagában azt, hogy gyén komoly hűhullámok alakultak ki az idejnyáron. Ez egyértelmén nem lehet az elni nyúval kapcsolatba hosszni. Már csak azért semmen négy évvel ezelőtt is volt egy ügyén nagyon komoly a száros nyár is a hűhullámok pedig évről évre rendre visszatérnek, nemost azért tuddik el, hogy itt az elmult évegben, mégimjellőtt az elni nyún nem jelentkezett az úgynevezett ellentétes fázis a lanninja volt a dominás. Nemost bőven is masszívan lanninja időszakban is jelentkezett magyarországon olyan száros ság, hogy néztünk, ilyen 2020-e koszták elnekünk ezt a rendkívül így nyarakatis, ezeket a rendkívül így száraz esztendőkett áll 2023-es évet leszámítva azóta annak kivéte levével, ugye magyarországon folyamatosan küzdünk az a szája, a szára sággal. Előtte ugye a 2010-es évegben ott nagyon jó dolgunk volt, hogyha belegondolunk. Mert bár voltak nagyon szára az évek, de ezt rendre követték nedves esztendők. Kifejezetten nedves évek is kell akult a 2014-e példá. Erről egy nagyon klasszikus példá. Úgyhogy előtte, előtte 2011-ben 2012-ben példá. Kifejezetten szára az évek. - Mert megjvével voltunk, hogy nagy visszagondolok az alföl, de egyes részei például az volt a legcsapadékosabb eztendő a mérések törtretében például szeget környeként, tehát akkor jön, most hirted a mországos átlagot nem tudom, hogy szegednán akkor, például 4840 milliméteresett az egyetként 520-hoz képest. - És elémmélyen miért kicsit száz körül? - Én meg tudjuk, hogyha 2.30-40-nél jánunk sőt, vannak olyan helyek, ahol még a 2.40 millimétezsem értel, úgyhogy az ország legszára az a brégi újban. És a legnedvesebb területeken is tehát de jönnyigod magyar országon is. A 4-500 milliméter közötti a csapadik talán egy egyállomás, ahol véletlen egy komolyabb zívatarnyárom kitzottott a lakól néh, mert ugye az ország delnyugatű része ilyen szempondolik, kicsit külön élletetél. Tehát a leszadleg meglehet az 500 milliméteres idejebben, tehát az is még megszálltlagalatiazottani 800-hoz képest. Ugye az alföldön, ugye az éves álltlag az 500-50 milliméter között van, ugye nagy területen, ugye ez a sok éves hosszot elbó klimatologi átlag, amist ezt képest nézzük azt, hogy jelenleg alik több mint 200 az amelyeddékele hullat. Tehát ugye tiszhonap eltelt már, de a csapadékban ha csak az ide évet nézzük, akkor az éves átlagnak kevesebb mint a fele hullatle eddikt. És ez nem csak egyedit átl, nem az voltak 2020-es éves átlagos lett volna, vele azt sem volt átlagos, hogy a 24 sem ezért is mondta, hogy mondják azt, hogy itt most már van a kejeka, hol több mint egy éve nyit csapadék hiányzik, és ez csak puztán az elmúlt három éve eredményel. És ilyen elhúzódol és ilyen hosszant tartó az állról, nem beszélhetünk a klimatologi átat sorok szerint. Vissza menőleg a 200 elejig egészen biztosan nem, de hogyha még vissza mennénk az adat sorok, baszerintem ott sem találnánk egészen az 1860-as évekig, ilyeneket, ilyen rendre ismét lődő, és ennyire száraz éveket, akkor viszont volt. Tehát csak egy nagy különsége, nem voltak ennyire melegek azok az évek. Hint a mostaniak hiszen folyamatosan, hogy a történelmérek kört közelében van, hogy a hőmérséglet hol egy kicsit, hogy a alatta aztán 2020-ben, nagyon masszívan átlép te példal, hogy 24 éve az hozból tették, hogy a Magyarország történetének legmellegebb éve, hogy ötkelet a hosszod, hogy legyen egy borzasztóenyefegy február, és aztán amúgy is az egész évebben talál egy hóna volt, ami átlagnál alatt sényebb hőmérségletet hozott az összes többé magasabb hőmérséglet telteltel. Tehát, hogy tényleg olyan dolgokat élünk és látunk, és tapasztalunk, mímet eurlogusok és az időérsélyanom álljákba, ami ugyan picinek tűnik, mert, hogyha arról beszénünk, hogy az éves közé pölymérséglet mondjuk 11 fog alatt volt, eddig és most mondjuk 12 fölélemeket, hogy látszolg egy piciszám valóságban, ez azért egy óriás eltérés, hogy egy országot nézünk, ha egy nagyok tájetségett nézünk. Ez, hát, hogy ha csak a világ teljes egészét nézünk, ez egy klimatologéértelenmen, igenis nagyon nagy számoknak minősülnek, mert akár egyfok ide vagy odal, az bizony a globális időre járási rendszerek megváltozásával jár. Törvényszerűen az a jár, nem kell sem ilyen hát csóbe folyás, és hát érhatal magnak a közre működése, mert ők maguk sem tudnen, egész egyszerűen arról beszélünk, hogy ez egyfok eltérés ide vagy odal megváltozta, hogyha a szél rendszereket az áramnási viszonyokat a földen nagyon sok minden, még akkor is, hogyha nem alapjaiban, de mégis nagy hatással van, és a minélinkep melegebb a lékkör, tehát nezzem, akkor most az áramondat, minélinkep melegebb a lékkör annál inkább hajlamos időjáresi szelsőségekre. Most érkeztünk el az igazán forról témel az úgy, hogy innen fogjuk folytatni. T-t-t-t-t-t-t-t-t-t-t-t-t-t, Kányzer! Rik, tudom, hogy meg lesz lesz! Kányzer, és előtt előtt előtt előtt előtt előtt előtt előtt előtt el Tövöbb, hogy kávizó a világ végén hagatjátok vendégem még mindig tudtamás metrólókus, az MTV-e és a Ungaromet munkatása, és ott hagytuk abba hírek előt, hogyhet ajutottuk, akkor mi is okozhatja azt a rendkív lidőjárest, amit megtapastalunk az utóbévekben, hogy egy nagyon nagyom maga sőmérségre tekedt, nagyon asszájos időjárás, éshet ott hagytuk abba, hogy ez bizony, senem az elni nyokövetkezményes empedig a különbező hátért hatam a manipulációja, hanem egyszerűen valóban a kliimaváltozás következményetelt, és azt, hogy egy fog, akár egy fog, ott változik az átnak hőmérségre, az ennyire súlyos kílengéseket okozhat, le egyáltalán lehetséges az, hogy valaki tudja a manipulányozidőjárest azért kérdezemes, mert te is biztos találkozó vele, én is rendszeresen találkozom vele, hogy az emberek, nem nagyon akarnak szemben nézni azzal a helyzetre, hogy ez, ami mosti történik, ez annak a következményi, amit egyébként 50 éve mondanak a szakértük, hogyha így folytatjuk, és ilyen mennyiségben szernyedzük a lékört vagy de, és nyúttatunk nagyon nagyon sok széndiószat a lékörtbe, akkor ez olyan üvek házhatása meneged és következtében ugye ilyen annom álljákat fokozni, de mégisak rítig az sokkal egyszerűbyez valaki más csinája, egyik emberek tekergetik a potmítereket, hogy egyáltalán lehetséges volna az, hogy valaki tudja a manipulányozidőjárest ilyen szinten. Hát akkor erre előszörséges gyorsválasz még mielőtt kifejteném, hogyha valaki tudnám manipulálni az időjárest, akkor akor a gondoljunk bele, 10 km vastag levegőréteget kellene megmozgatni a nagy területen, ahhoz, hogy érdemment úgy ebben folyáson az időjárest, gondoljunk bele megkor energiak el. Hát csak abba bele gondolunk, hogy egy liter víz el forralásához mennyi gháztégetünk el, és a lékkörben mondjuk van ebből nagyje, hogy ebből hazzalt így az 18 kg mebből a vízbe, ami folyamatos forgásban van. Nem most megkor energiak el ahoz, hogy ezt a vizet, ami fentúgyjuk ott tartani, átkel, hogy alakuljon különböző fázisokba, hiszen azt, hogy legnyemű hallam az állapodba belekerülj a lékkörbe pár olagás után a vízgőz, aztán, hogy a fent megfagy, általakult kicsapódik ez is, mint energiávaljára, és aztán a kicsapódás után a felhőképződ és a párzemosan, hogy a visszahoz, vissza hull a felszínre, ez minden szírek, hogy ennere lecsinálni, és ez mind vintet, a kult energia, ne hoja mennyiségű energia, aminteket emeszenem vagyunk a közelében a jelenlegi fejletségi szintensem. Ugye itt a manipulálásoknak, hogy a alap eredetet alán onnan indul ki, hogy és egy elten nem titkors dalag próbálkoztak vele természet, djélván az emberek, kíváncseg a tudomány, vagy a hadászat, hogy a plána hídekáború sídőgöben, hogy a ténnyengot volt, hogy a kísérletettem talára, hogy a kinai orinleg a rítében nyítóját szokták mindig emlékezni. A kina elbazni, működik is ilyen, hát elékkől csegesnek, és azért azt hozzáta szemtehet, hogy ez bármikor, csak úgyhogyok nem engedhetik megmaoknak, hogy akkor megpróbálják a az esőt máshol kihullatni. Hogy hozzáta szem egyébként szpedig a szidőjéres módost, és nem úgy történik, hogy akkor menőtt kétével ezelőttem, megszeremikor dubait el most a özömbéz. És akkor jöttek a nagy megmondó emberek, hogy most dubaiban tultalták ezt az egészszet és hogy, és hogy ők, hogy ők már saját maguk ellen fordítok. - Mert csúszott vagyunk a kezelpótmét el. - Mert csúszott, igen, menjtett, hogy ilyen örültségeket képesek voltak kitalálni. Nem most gyorsan felteszem a kérdés, és tényleg gondolkozunk logikusan, és ez mindenkit a kérem aki halgatja ezt a beszélgetést. Akkor mert van az, hogyha dubaiban úgymond tultalták az időjéres módosítást, akkor dubaiban mert nem tudnak nyáron a 45-os sioltagi forró levegőben hónapokik esőt fakasztani maguknak, mert hogy nem tudnak. Tessék nyugottam utána nézni az adatoknak, állok elébe, dubaiban nyáron egy csepp eső nem képes esni hónapokon keresztül. Meglelt nézni, tehát hozzá férhetőek ezek az adatok, hogy. - Libisztos nem bánlák, hogy ezek. - De van nőben, ha valahol nagy szükség lenne, több milió ember ellátásának céljából, akkor pont az ilyen újonnan alakuló és hirtelen nővekő metropoli szok, ahol a sivattak szélen, nyilván. - És pénz is volnara. - És pénz is volnara, hát akkor nyilván. Nyilván próbálkoznak, de egyszerűen nem tudják, tehát nem tudnak szembe menni a fizikat törvényelyvel, nem tudnak akkor a mennyiségül levegőt megemeltetni a magasba, hogy olyasztán utánnak kieszen. Tudja, ezek a módasítások, ezek ugye abba lindulnak ki, és ugye itt meg félre általában az információ, hogy valóig azt, hogy ezt az ez is gyodid nevű hattóanyagot, ezt ugye több helyen gyermek próbálták, ugye felhőbe juttatni, és akkor megnézték, hogy ez mit is váltat ki. És ugye igéretes volt, mert ugye ezekint nagyon jó kondenzációsmak helyettesítők, ugye emi a felhők képzővés szempontjából egy fontos dolagnak minősül. Úgy erre könnyedben tud az a vízgőz rátapadni, kicsapódni, és hogy ugye a megnöveljük a csepp méretet számcsamértetek, akkor gyest könnyedben kihúlik, tehát nagyjából ugye ez a. - Ez a ígére egyszer is héműködni? - Ez a ígére egyszer is héműködni, hogy előszörűsített fizikai hátterre mindennek. De az a helyzet, hogy ahol próbálkostak ilyen nem, ezek a kis érletek, mint kiderült, rengetek pénzt elmésztettek fel, de nem hosszák azokat a várt eredményeket, vagy várt gazdasági hasznata, ami alapján egyértelme az lehet mondani, hogy ez a mérlek pozitív lett volna. Ilyen Izrelt sokan szidják a leheteszni ugot a mondani, és a körülnézzünk a selyet környizatünkben akkor én magam is találkozom ezzel, de ugye ők például a sűetekban képesek voltak egy fajta virágzó mezzőgozdaságot létrehozni. Ez van, gondolkottak abban, akkor megcsinálják azt, hogy esetlek több lett csapadékot jutatnak az egyébként rent kívül szárazék halató területre. De náluk a tudományos kutatások egyértelmően nem igazolták vissza például azt, hogy ezzel a motszerel statistikusan több csapadékot tuttak kiutatni, vagy kihullatni a felhőbb öltet. Milyen szinten nagyabbin egykét százalék, ami több lett esetleg jelentkezhetett, ami re azt mondjuk, hogy a statistikai hiba határom belül mozok. Tehát akkor feltesszük a kérdést meg éli egy általán, hogy mondjuk ilyen rencerket fentatcsnak és hosszutában üzemeltesnek. Milván próbálkozások, próbálkozások vannak. De nem hosszák meg azt az eredmény. Nem tudjuk az áramlatokat csak úgy, a saját magunk javára, vagy el valaki ellen fordítani, mert ahhoz meg kellene fordítani a lékkörjáranások, hogy ez szpínylag nyilag nem tudjuk. Mi, hogy odaálunk így? Nem fog megálni a széltőle, és gondoljuk mellett, hogy falatsem tudunk emelni, hát egyekken át kell a levegőt, tehát hiába vannak, orogra fikus akadályok, hogy a földön, ami olyan levegő mozgását, hogy a alapvetően be folyásrója. De mondjuk például a helyek ugyanom segítik, hogy a csapadékképzed, és hogyha a helyekkel merőlegesen áramlik, hogy a levegő, akkor nyilmán a helydnek nekült közik, tehát nélem tud át fújni rajta, nyilmán emelkedése kényszerülhet is, akkor itt van a csapadékképző, és elsőfáz is a helyekkel, hogy a helyek el, vagy a helyek áramlás felő oldalán, hogy a miért mutatkozik csapadék több lett, hát pontosan azért mert ott felkel, emelkedni a levegőnek, hogy áramlik a föl felé, hogy a kicsapódik a nedveség és kihullik részmen a helyekre ezért van szülyegyek túl oldalán, viszont jóval szárazabb az időerson, hogy a helyek le csapolyák mondjuk, ne lőlünk, ugye a nedveséget és akkor itt röktön, jön a válas is a kárpát, mert enzi rán, állunk ez pontosan így működik, hát nézzünk rajt terképre, hát merről nincsenek helyek körülöttünk, honnan tud az a szerencsétlen nedveség megérkezni ide a kárpát, mert enciből mi aztán tenne felhővé tud alakulni, aztán utánna vissza is tud hullan ide a kárpát, mert enciből, tehát ugye nekünk van egy ilyen eredendően negatív visszacsa tolásunk, hogy a helyeken a nedveség ugye részben megragad. De akkor persze nyilván jön a nöktön a másik kérdés, hogy nálteddig, eddig is esett, eddig, eddig nem voltak a dálja, hegy. De igen, eddig is akadálj volt, csak itt benne az áramlások úgy módosultak az elmúlt inányman, ugye, tehát a helyeken átkelő levegő az elevekisszárad, de ugye, hogyha kárpát, mert encibnek a speciális domborzati visszonyai között mondjuk egy egy időjárási fronton. Pedig a húllánkém szülték a kurás újra járhú! a 6 több le csapadékkal. És ilyen eddig vagy hát korábbi időszakokban, ezekhez voltunk hozzászok, hogy ezek a hullámokka, melyek, nem feltétlen van a szártlagember, fejében benne, hogy hogyan is alakul utánna, itt a kárpát, menencénben lőz a léktömek, most ezekből sokkal több volt. Ezekvezóka melyek elmaradtak, ahogy az időjárási frontok pályája északabra tolódott el. - Hát, mert az alkoban is ére semmelben. - És azokokban is a lebekeleseb ígyvan az alkoban is kevesebb, hogy a nagyobb része is a helyekáltal megragattottam, hegységeken is, hogy ére belépet a kárpát, menencéből, hogy ebbi akorattak teljesen kiszárat maga a levegőt. Tehát, hogyha egy időjárási frondnak csak a szélyt kapjuk el, hogy sokkal kevesebb a nedveség, mint mondjuk a ciklón közeli, hogy ciklón középponti részek környekéne holsokkal nagyobb mennyiség, levegő áramlik fölfelé. Nem most pontosan az egykét fog különség, elegendő volt ahoz, hogy az egészeket a ciklónpájákat, amik a mersékel tövben kialakulnak, kialakulnak, a mai napig is, azokat egész egész egyszerűen ésszakabra tohia el. Tehát itt az egész, és akkor így jön be újra, hogy a glomján globális hatásokonnak, ez ezek a széren cerek, ezek a nagy széren cerek, amikogy a kialakultak, és még talán a alapja, hogy nem egtanutuk középiskolában, hogy a klasszikus tropusé, az úgynevezett helydlicell a mersékelséresi nyugatti szeles övezetel, ugye ez a ferreltszer, amely a klasszikus sarkvédékit szela, és mondja, hogy a melekszik a lékkörügye, a nilván az a tropusis széren cerek, az valami, és tudtárjeszkedni, akár ésszakésd, és délírányba is, és hatannak, akkor a tropusis széren cerek az ésszakége pont nekünk kedvezőtlen hiszen, ebdig mondjuk gyanyon gyakorta, csak annyit láttunk, hogy a mediterán területek a fölközidenger vidék az, ugye a mi nyáron hónapokik teljesen száraz, és nagyon komolya száljok annak, de ugye ez az én kailat, a mediterán én kailatnak egy szüksékszerű következemenyé, és tehát definicióból ladódik, hogy az ugye nyáron száraz, és hát tulajdonképpen ugye, amit mondtak nálunk, és hát, hogy egyre inkább ugye a mediteráhatások azok, amelyek a klimabált az első együtt terősödnek, igen, ebben viszont bele tartozik, az is, hogy akkor a nyári a szájoknak az ideje, vagy időszak, és kítolóthat megkosszabbothat, tehát semmi olyan dolog nem történik, ami nek a magiatmára tudomány nem mondta volna el akár egy két hároméftizettel ezelőtt, csak most nagyon hirtelen vállik valóság gáysre a litássá, tehát az elmúlt évegben, és megtörtént az, amire igazából sánk isem gondolt, és ebből szerepnék egy olyan következtetés is lemonnés, azért remélem a néhány hallgatóben az a gondolat megmarad majd a későbiegben, mert egészen viszont sügyök abban, hogy lesz még itt a kárpát medencében, a következőkben és nedvesebb, vagy a kár jóval, nedvesebb időszakok is. És az a szomorú tapasztalat, hogyha jön egy ilyen nedvesebb periódus, akkor egészet szeren elfelelt kezünk azokról a problémákról, amelyek egy ilyen hosszan tartó a szájsorán jelentkeztek. Ha feltöltődnek a Magyarországi nagyobb tavak, hát akkor ugyebondhatjuk, hogy nincs nem is kelsen, mi tenniát a természet megoldott ezt a problémát. Hát, hogyha a találnyedveség is részben tud potlódni mondjuk a felső, hogy egy két méterben és után a vígan tudunk mondjuk, ugyanúgy termesztelni, olyan növényeket, amiket eddig, és tudtunk akár öntöz és nélkül, akkor húhát akkor a problémameg van oldva. - Minden mehet alából gyeddig. - Igen, minden megy úgyt. És elfelelt kezünk egészet szeren elróla, nem a klimaváltozás most berukta, ránkrukt az ajtót. Emlékezünk el arra, hogy ez ilyen a száj ellen, hogyan is kell tudnunk védekezni, hogyan kell a vizet itt tartani a határa inkom belül, mert hogyan a Magyarorszegi édes visszkészetek 96% a külföldről a vízgyűtök fel leherkezik. És a klimaváltozása legyütt egyértelműen látszikasz, hogy maga a víz időszakos eloszlása sokkal szelsőséges ebbé vállik. Leszek nagyon bő, bővizű időszakok, amikor komolyárhullámok, vannulnak le a Magyarorszegi folyokor lást kétével ezzelőtt a nagy duna járullám és akkor is előttes szároság volt meg száradnyár volt. Árt ment egy óriási víztem meg rajtunk, ugye annak. Ha lennének, vagy lettek volna mondjuk, nagy víztára azói kapacitása inkam. Ből az árullámnak egy részét le tudtuk volna ccipni, vagy az alfőlt távolabbi területeire eljútatni, ahol visszont bőven lenne, vagy lett volna neki hej. akkor nagy valakor mindket sem érintet volna ennyire súlyosan ez a mostanig a száhezet, tehát én önmagában bármennyire is költséges. Én a megoldást abban látom, hogy minél több vizet meg fogjuk, nagyobb visszározóik sokkal sokkal nagyobb visszározóik kapacitások, legyenek, épűjenek ki Magyarországon, a folyok taltávolabb is. tudom, meg kell emelni a vizet igen. Nem üssz a kilag lehetséges, van ilyen a megoldást, hogy megtudjuk emelni, rendelkezésünk rámos már a megújról ergi a nagyon sokba kerül. De mennyivel több bekezett, hogy ha kisszáradunk, akkor az elen, azzalán mit fogunk tudni tenni? csak annyit, hogy klima menekültek leszünk, akarunk mi esetleg olyan irányba elmozdolni, hogy azért, hogyha nem lesz vizel, hogy ala lábunk alola, viz, akkor elmennyünk valahog a máshova, mert, hogy vizni elkül, nem fogunk tudni lehetezni. És nánunk Magyarországon, nem megoldás az, hogy majd tengerből veszünk vizet, amelyet szintén nagyon erged befektetéssel, soktalánintunk, és akkor lesz mondjuk édesvisz késztett, bink mondjuk a veszegben a zöbből mentiálomokban, vagy éppen a közel kellettem, hogy a Israelben, amiben mondjuk a mezőgazdasájokat, és alapozzak, nánunk, hogy ez nincsen, nánunk a meglévőletre idejérkező édesvisz késztettek, akkor kell gazdálkodni, és okosan felhasználni, és szertes szétvezetni a tájba, ott a hol képessbe fogadni, és én nem. És én nem belegondolvaabb, hogy nem szabad most már azt a szemléletet használni, hogyha vizbődőszak van, a belvizjálni meg, akkor azt azonnan eltűntetni a földekről, ha nem itt tartani, megtartani tárazogbarakni, és szerűen tárolni, tehát ez jelenté szerintem a jövő kulcsát, mert Magyarország, és a kárpát melencse, hogy a korábban itt a víz ellen fél volt, mert ellen fél volt. - Tehát megvíják, és egyébként egyébként, hogy kestekessétsenjéke a folyos szabályozás, tehát abban az időszakban, a modern Magyarország megalapozolja azt volt, hogy a vízett kordában tudják tartani, és megfelelően elvezetni, hogy tudjon terjeszkedni az infrastruktur, a gazdaság, hogy negyen mire építkezni, és ugye ez egyemeg is történt, de most, amikor megváltoztak a körülmények, az időjárási és éghajti vissza nyom, most pont a fordítottja a cél, a vízett megtartani. Az ellen félből kincslet, és csak most az elmúlt pár év azzája mutattam egnekünk, hogy ha nincsen rész, akkor az mi csoda problémákat jelent? Hát a nincsen rész, akkor semmi sincsen, hogy igen ez egy nagyon, nagyon, nagyon fontos, téma és renceresen vissza, és találunk ez a témász nagyon sok, nagyon sok vendégeltelt, hogy ez valószik ez a legnagyobb ki hívása, ami váránk a kárpátmeten szépen, hogy ez egy teljesen újra gondoljuk ezt az egészet. Lítkajig ergelj vagyok, ez a kávézó a világ végén. Egyébként szerintem egy kávézónak nem tudjó hely a világ végén. Nincs ebből belvárosztia van, nem vagy van, hogy forgalmas utnak a környékét. Fuljtadjuk a beszéget és a kávézó a világ végén. Tóttamás metrólgus a vendégem az MTV-ás hungrommet szakembere, és hát akkor ugye aról beszélgettünk, hogy mennyire komplekszis ez az egész időjárási rencer és miokozza azt, hogy itt a kárpátmet nem szépen ilyen kevés, kevés csapadékunk volt illetve, azt, hogy mindentsebb fizet meg kell fogjunk, és ezt én egyszerűen szavával egyet értek ez látszig a kárhány szakembere beszélgettünk, hogy ez a legnagyó feladatunk, hogy a középtáva Magyarországó, hogy ha itt akarunk marad, néhogy a vizet, mint kincsett megőrizjük. De még egy kicsit akkor így, hogy hogyan azt, hogy hogyan hováles, az a rengetek vízmere nem csak nálunk van szároságen teljesem, mintetted, hogy a kár indonéziában is, ugye rengetek helyen volt most a száj, hogy a vízviszont ott van a rencerbe hiszenézárt rencerői beszélünk akkor a hováles, ez a sok víz. - Hát hová visszik az áramlatok, és a holéppen emelkedése tud, kényszerűlni és aholy, hogy egy csapadék kítud alakulni. Tehát, itt az elmúlt időszágban, hogyha mondjuk csak Europa környekét nézzük, akkor az idejivben europeban, hogy a klasszikos kontinentális europeban, hogy a nagy területen jelentkezett a zasszáj. És nem sajnáltatva magunkat, de talán tényleg a kárpát, mert ennek közepe volt, amelyet a legjobban súlytott az a szájdasz tudni kell, hogyha a klimatológi átlagokhoz teszünk visszonyítást, akkor a Francia országé az Angol, az Alpok országaiban, bárménnyi rész több csapadék húllat. és ezt érzékeltük is, de az ott alli átlagok hoz képeszt. Ott is nemt kívül súlyosnak nevezhető az asszáj és az asszájhezet, ami kialakult. Most ő, hílván az asszáj mint fogalom az is orsz erőteesen országfüggő hiszen, mondjuk egyéptonban, ahol nagy területen évekig nem esik első, miért az asszáj az te isem más csalent mint mondjuk egy európai társadolom számára, ahol a víz, ettig szinte egy elletesen az éveben elost va folyamatosan érkezett, és hogyha ebben tapasztaltunk mondjuk kőval, ami rendele leszséget mint oly például most is, akkor ugye hírtelen asszájt ki áltunk, hát ez mondjuk egy sivatagi, területen vagy felsivatagos részzen, hogy hát mondjuk úgy, hogy ez meg sem kottjan. Tehát nem mindegy, hogy miheze viszonyétunk és mi a viszonyítási alapunk, ugye nánunk a 40-fok is egy olyan korábban átléphetetlennek tűnt küzszöberték volt, amit most mert rendszeresen megtapasztalunk és az idényáronjén nagyon-nagyon sokszörde, de ha valamennyivel délebre elindulunk, ugye nagyuk a saharábak közelkeletre, ugye ott nyáron ez egy totálisan átlegos értéknek minősül, ugye azt is megkaptók egyébként, hogy hát el csak kárpát mellenszat nánunk van a olyan legforobt, hogy ilyen máshol sehollni csömmi lehet. - Már 10 kilométer a határt, a minden zöld, ezt mondom. - Már minden zöld, igen, és hogy ennyire meleg ugye esehol, nem volt ezt ugye itt, amikor a nem szakavatott hangok, ugye nagyon felörősödnek az interneten, ugye ennek következtében terjet, hat ne kell ilyen dolgok, és akkor ilyenkor mindig megszoktam kérmi esetleg, hogy lehetőség szerint akkor nézzünk egy picit szét, a hivatalos merteológi éldatok között, és akkor kereszünk olyan településeket, nagyon sok ilyen van a földöl, ahol mondjuk a Magyarorszegi 40 fokhossz képest, nyáron mondjuk 10 fokkal magasabb a hőmerseklet, tehát mondjuk az 50 fokot karcói a hőmerseklet. És azt mindezt úgy, hogy nálunk ez mondjuk tart egy két 3 napik szélsőséges esetben esetleg egy hétig, az idejénben gyere is volt példa, ott ezeken a helyeken, mondjuk erre irán például egy klasszikus példa, vagy irak területe, irán, ugye, ami rendre visszatért az idejénben az összeskő és elméletekben, ott nyáron nem egy hétig, nem két hétig, nem három hétig, nem egy hónapig, bizony folyamatosan 45-50 fok között a hőmerseklet, és szakánként mondjuk a nyári dösszagban gyakorta nem ment harminz fokkal a hőmerseklet, akkor így teséka hallgatoknak elképzelni, hogy ehez képest azért itt a kárpátmelen cében, még mi a komoly és súlyos asszályhelyzet ellenére is szerintem sokkal szerencsésebbnek mondhatjuk magunkat, hogy nem ilyeneket kellett mondjuk álltélnünk, szerencsére ilyeneket nem is kell majd sorasem álltélnünk, hogy ez fikció ez a területre nyilván jellemző lett, vagy még jobban jellemző lesz majd a klimavált az elsől együtt, ne azért földrajzilag azért vannak határoka melyet azért a hőmerseklet nem léphet csóny legyát, még akkor is, hogyha a hosszaptával egyértelműen látszik ez a melegedő tendencia, de visszatérvára, tehát hogyha az asszályhelyzetben, hogyha nézzük, akkor nem mindegy, hogy mi ez visszonyítunk, hogyha nánunk, hogyha a visszonyítási alap egy olyan jári csapatdék elős lesz, amikor azért az ápporok, bolyzívatarok, bolyutanyia, vissza talaira, ami aztán utánna lehető vétesszi, ugye a haszonnevények megtermelését, tehát ugye az idei sőtt, itt az elmúlt nyarakon sainos rendre jöttek azok, amikor kégettszkülösen nyárközetpéra az idém már nyára leére sainosan a termés, tehát és nagyon komoly a szálykárok jöttek elő, és komolyan a fátki szárattak, aki szárattak sok helyen, még nem tudjuk a pontos károkat sainos, de valószínleg, valószínleg a Magyarorszegérdőségegben is komolykárok kellett kezdtek, de a kvisszatérve kérdés, hogy hova lesz a víz, nos, hogy a víz nem vészelt csak legfejmáshol jelent kezik, mondjuk többlet visszformájában, és ilyen például, ígen visszahullat például a kára, tengerekend utatlan téocánban, tehát, hogy csinézzük a mértadatokat, akkor ott a hol a képződés helye van, hol ezek a ciklalak jalakulnak, ott azért egy hjáltalán nem neveszhetnénk, hogy nem hullott kevesebesősőt, nagyok területeken is több csapadék hullott, vagy az ésszakelópai államok van is az elmúlt években igazából, csapadékos eztendők jöttek mentek, a baltiterséget is beleértve és részben mondjuk a az orosterletek felettis tehát, tehát a gyarnos, gyarnos, gyarnos igen, gyarnos de, de ugye abból k indulva, hogy ez a majd nem gömbal akul földen, hogyha nem módosultak, vagy hogyan kerültek távolabb azok az akció centromok töllünk, itt az elmúlt időszakban a lékkör melegedésével együtt, akkor eből teljesel logikusan következik, hogy nélván azok a ezeken a összvények, a holügyőszek a nedvesléktömegek mozoktak, ugye ezek is, ugye valamelyes de éssz a kabra a tolottak el, és ugye eltesz tudnikel, hogyha fölt forgás elból származó eltéritőerő, ezeket a nedvesléktömegeket a kiolakulásuk hejétől rensellint ésszak felé téritél, tehát ilyen szempból, nem kedvező mondjuk a mi feföldrajzi fekvésünk, mert hogyha valami mondjuk a miszéleségünkön ki a lakulnak el az atlanti ótszánon, akkor az akkor annak a pályája inkább azt, mutatja, hogy ezek elett velé tartana, leginkem, de hát azért nélván vannak olyan szerencsésebb időjáráséhez, akkor mondjuk a fölt közitengere, rázudoló hideg léktömeg ugye ott helyben is képes ilyen akció centromokat léggőrményeket létrehozni, és a tulajdonképpen ezeknek a több lett nedveségéből remélhetjük azt, hogy egyszer nánunk is elkezdődik, akár hosszaptával is a természetes visszpótlása akár a talajainknak, akár az erdőségekre a mezzőgozos egit elletekre, avakra, folyókra, sattöbbitát mi leginkább onnan remélhetjük majd azt a fajta, a nedveséget, hogy előbb a YouTube megérkezik, amirazért mutatkoznak ilyenek, még akkor is, hogy ha mondjuk az a konkrét időjárás előrejázisek, benne nem szerepállem egy így hisszen maga az időjárás előrejázisek, ugye konkrétumokkal azok legfebb egy hétre 10 napra atók, szezonális előrejázisek, ugye léteznek és vannak, de ezek ugye az adott klimatologiált laktól vett eltéréseket próbálják megmutatni megadni. Tehát a szezonális előrejázisek benne azért látszikasz, hogy europeában is a következő vagy akár közeljövőben lehetnek nedvesebb időszakok, tehát ebben mindenképpen lehet reménykedni, hogy talár most valamien közeljövőben bekövetkező változáseszt a pozitíván fogja, hogy a pozitív iránymofogja elbilenten ilyenzt a nedveségi mérleget ugye azt az össze. De a neteség síránkozni mindig, mindig esikak örülni kell, mindig helyeségi. Mert persze jönnek a másik oldal hangja is valóban, indjem most pinlen, nagyon nagy szükséglen, nagyon nagy csapadékra. De hozzá te szem gyorsan azt, és mert hogy a látom akár a saját magam fészbok oldalán, hogy oda-od a iriák azt, hogy óhát abból a ledveségből, ami mondjuk a zistamvuli villámára vizeket, vagy a görögár vizeket, vagy a spanyolországi, árvizkat azt truffátok az, hogy mi ennyire jól lennát? Nem lenni jól, hogyha hirtelen is, akkor a mennyiség zúdul, hanem nem lenne képes lépos semmi talál. Tehát 60-800 miliméter is jönni, hogy a helyek, ahol majd nem ennyi lássat, így van, tehát egy kora mennyiséget, akkor a mennyiséget, írövididő alatt nem lenne képes ez a bebettono szó szerint, azt mondom bebettonozott találj elnyelni, így enkor, így enkor azok a porusok is eltömmődnek, ami aztán lefelejve azért, néhá, vizettett ez az egész, ilyenkor csak elfajna, tehát nem milyen lente nem megoldást, azt, hogy hirtelen lássik 100 miliméter, 200 miliméter mondjuk, magyarország egyes régiővés, akkor úgy de boldogok, vagyunk, mert majd a spótolya vizet, nem annak a hasznósulási mutatója nagyon csekey, itt nánok pontosan olyan eső kell, mint amit már kétszer a októbárben átéltünk, amikor jött szépen és visszagynak csendesen és tartósan eset, igaz, hogy nem volt olyan nagy mennyiség, de annak, mi szinte minden csepi-e hasznosult ott a hol mondjuk, egy nap leforgása, alatt eset, húz esetleg 30 miliméter vagy azt meg kaladó csapadék mennyiség, úgy a balatom körnékéhez szempont, valaki fejezetten szerencsés volt, mert ott októbárben azért elég sok csapadék hullott, nem mindenhova érkezett meg, de ugye, és akkor én akkor én ahogy rögtnak érdés, akkor ez a balaton is mert fel töltödik érten, nem, ennek megvan a során gyövye előbb a talajoknak kell telítődni és úgyhogy ha majd a talajok felsőbrei tegei, telítőttek és szivárok lefelej az assobb értegegbe, A hol gya megnyindig? nagyon nagyon be fogadok képesség. - Olyan jó fog. - Olyási híányban. Na majd ki ezek ugye telkeztek teletőd. Na utána, hogyha még van, több lett a víz. Na azt fogja majd potolném, ugye a tabak vízmenységét. Vagyhát a környező területekről, tehát a vízgyűtök felölésügy egy nyilbán érkezett, mert úgyhogy a zalában jönne egy nagyobb árhullám az nyilmán. Elősegíteni azt, hogy akkor a balaton és értel tudjon majd jobban feltöltődni. De ugye nezni elván igazan egyéb más tabakra is. Sajnos magyarolszágon sok, kis apró tován különszen az alföldön. Ez a tény ező nem ilyen szik, mert ezek a tabak, ugye nem úgy alakultak, hogy akkor egy-egy folyó táplája és akkor majd a speltöltődni, hogy nagyon sok kis szára tován most pinlagnyilag. Magyarolszág mond, tehát azokat csak vagymémes tességesen tudjuk esetleg a vizet potolni, hogyha megvan az az én frostoktó rögyös a több lett. - Már megjelvezet az én. - Vagy, ugye hát nyilván a természetes után potlás, mert hogy azért a két ezersévek be láttunk öndőszakot, amikor mondjuk a homokhelyt sektava is kis szártak majd újra meg egy-egy-egy-ebbé vután meg jelentben, nők a vizet vagy feltöltődött, tehát hogy ilyenre is volt példa a közelmúltból. De ugye a emberi szür kellomány, a műszaki megoldások azok segítségünkra lehetnek, ugye itt a nagy kérd és azt, hogy erre mennyit is szánunk, mert milyilván ez befektet istegényel, de ez a befektet és az gondolom, hogyha jövő betörténő befektet és a vizet, ha amit itt tartunk az a mi saját jövőnket, és a jövőnk alapját a gyameg, mert jöbeszégetésben korábban megbeszéltük, viznélkő nem lesz élet itt a kárpát merence közepében sem, ha az egyszer elfogjuk, akkor valójadnan vagy vizet varázsolunk értelem, vagy nem tudom. Nem érmélyik, hogy a vízményem így de varázlódik valami elmódon, még egy nagyon fontos kérdés, ami nekem, mint az erdők, nagy rajongója mindig felmerlő kérdés, és nem vagyok benne biztosz, nagyon sok szorolvasok arról, hogy milyen növén fedetség van a föld, az is nagyon befolyás, hogy a csapadékot tehát akár egy erdősített terület főlőt sokkal könnyelben alakul ki. Csapadék, mint mondjuk én mezzőgöz a selygi terület főlőt, ennek, mint én mennyire látod meg a lapozott selygát metről ugusként. Bizonyos időjärási helyzetekben nyilván van jelentőségem, lesz teljesen igaz, ez is benne van ugye úgy a vizskörforgásba, csak most se mindegy, hogy eredendően mennyi vízből gazdálkodik a azaz adott erdő, vagy az a esetleg lápos társulás, amivel lutenna mondjuk a lékkörben is jut hatvész milván az idejeztendőben, amikor korábban minden kissárat tudja nagy teség folyamatok következtében, akkor ugye nem volt meg az a több lett erdők által nyújtott, vagy párloktatás, vagy egy vizsfelszinek ről történő párloktatásami ugye, hogy egy picit megtutta, vagy megtavolni a dobni azt a fajta helyi csapadék képződés, desthangsíozni szeretném, hogy ez bizonyos időjárásélyzetekben, és csak nagyon korlát az ad időszakban igaz ez, sokkal inkább a mi időjárásunkra a távolról, vagy a távolabit területek felől érkezőn edveség van hatással. Ezt, tulajdonképpen a nyári félyvben tudis egíteni esetleg a helyben képződő csapadék hozzasz, hogy most mennyi vizet tudnak az erdők, vagy a talajok raktároszni, és onnan mennyi tud visszajutni a lékkörbel, ez is nyilván egy tényező, de ez csak nagyon tennek nagyon kevés olyan nap van, amikor ez rá tudarság itt elődésedek többlet csapadék ki alakújan, a nagy téségi folyamatokat ez nagyon messzenem tudja kompenzelni, nagyon nagyon messzenemés, hogyha nagy téségi folyamatok, arra vagy abba az irányba mutatnak, hogy már pedig itt napokik hetekik kisszáradás van, felhő alig van az égem, akkor elhetne ároztva az egész orszáktablata vizzel, akkor seffok tudni érdemi csapadék ki alakúleni belőle, hogyha a lékkörben, a hőmerségleti, a nedveségé viszonyok ezt nem támogatják. Egy utolsó kérdésre van már csak ident a más, hogy bármár nagyjából embitettet, hogy azért valamelyes látsziké talán előre nézve, hogy milyen hunapokul elénézünk, de azért mégis sűgy nagyjából mitte tete, szemés szerint, hogy látod, milyen tél vár ránk, ha lehet ilyet egyáltalán kérdezni töret. Lehet kérdezni, de a választam az nagyon diplomatikus lesz és azért, mert sok kolega, mert akár korábban, bizony bele szalathatott ilyen tévutak, bahogy ez lekapcsatban, bármi féle, nilatkozatott tett, és néznek nem feltétlem, hogy nem kell lőszak, majd megalapozatcságga rendelkeznek, hogy egy klosszikus időjáres előrejázése az egy hét időteartalmer a szól, legfejebb 10 napra tol hatóki, tehát, sajnos nem látom azt, hogy hunapokra előre, most mivel ránk. Nilván, ahogy emléthetem hallnak sezonális előrejázések, amelyek kere azért valamelyes lehet támaszkodni, a sezonális előrejázések egyértelmen mutat, abba az irányme mutatnak, hogy valami vel, nedvesebb időszak következhet, itt a kárpát vedencében, és ezzel együtt nem várható, assem vagy csak nagyon kicsi az eséannak, hogy egy hozzan tartó, hideg, klasszikusan, fagyos régi, komoly nagy teleket időjárási helyzet, kitudjon alkulni, inkább azt mondhatják ezek az előrejázések, hogy továbbra és az átlagosnál magasabb hűmérséglet valószínű. De, ahogy most is láthatok az elmúlt hetegben, ilyen néhány hideg lesz akadás, ez egy eltelen nem mond ennek ellent, mert hogy hasar küdéke el felöl, mondjuk átmenetlektének európa, középső, egy kellett részére, hogy a rászakat a hideg és mondjuk beköszönt egy ilyen hidegepperiodur, attól csak hosszottávom nézük az, mi nem fogja azt jelenteni, hogy akkor az egész telet mondjuk, olyan átlag, olyan negatív tartományba visszél, ami úristen valami egészen döbbbenetesen alacsony hőmérségletet hoznáhet, és akkor sokan nem éltek, de azért néhányan átélhetek még a klasszikus nagy komolyteleket, hogy e ilyenek voltak például a mástők világháború idején, ilyenek voltak a hússzasévek legvégén pedig a 1929-ben, 1956-ban is volt nagyon komolyté la 60-an a sévek elején is voltak ilyen, húzemosan hidektelektat, hogy ha mondjuk ahhoz viszonyítuk már pedig azok voltak az igazi történál, amit tetelek, hát olyat a mi generációng nagy része még csak hírből sem ismerhet, pedig a magyarországi kliéma ígen is hajlamos lehet, arra, hogy időről időre, hogyha vastakorítegalakul ki, stabilizálodik az az időjáreséde, akkor ennyire hídekít, úgyan alakulni, a nagyon hídektelek egyértelműen hóban gazdag időszakos köthetők, mégor hosszú idej képes volt a hófelszínfölött, a hideg levegő konzerveállodni és tovább le, tovább hülni, és hát persze kaphatunk még akkor egy hideg szibériai fogalatott is, bár szibériai felől volt olyan, hogy az elmúlt években is érkezett levegőn, nem hoztam meg azt a klasszikus nagyon nagyon hideget mint annó, iftizetekkel ezelőtt, hisszen már szibériában sem mindig, annyira és olyan hideg a télle persze, nilván a minusz 50 fokhossz képes, vagyunk a minusz 40 fok még, a minusz 40 még mindig, szépen a mi fogalmáinkhossz képes de borzasztó hidegnek tűnyik, de nagyon nem mindegy, mondjuk ott a messze távol kelletten, ha egy most minuszt 3-5 minusz 40 fokhazátlak hőmesszük lett. Tehát összegezben a szezonális előrejázisak alapján lehet számítanunk, arra hogy nedvesebb periódus ő kezdődjön el, a nedvesebb periódus a együtt pedig nagy valószínűségkel, olyan korra az átlak, nem inkább magassap hőmérséglető időjárásalakul kia a télidőszakban, és nagy valószínűségkel mert, hogy ez is egy törvén szerüség a helyzetünk, a fődra az ihezetünk, agyja, enkogy azért időre a lidőre, hidegleszakadások így is egészen biztosan lesznek, amelyek hozzatnak hidegebb időszakokat, de nem az a valószínű, hogy ez tartosan uralom rajutnak itt a kárpátme rendsével. Nagyon szépen köszönöm, ha győttél nagyon ízkalmas volt ez a beszéget, és remélem és ak mindenki hozzán maszalon is tanultúgydonságokat, ha szeretnétek még ilyen érdekes beszámodokat az időjárásakabb, selladban akkor javaslom, hogy kövesítőbbetemás Facebook-odrát, hogy a tóltamás metrológus így léthége megtányel, Facebook-an nyilván az MTV-e adásaiban is láthatnak téged, ott is érdemes követni, hogy én pedig köszönöm, hogy hogy itt volt állténnek nagyon tanulsa előség. - Én és köszönöm és akkor mindenki nekkel kellemes és tartalmas időltőltést kívánokatóvel biagban is, és figyeljék a szakmai időjárási tartalmakat, lehetőleg azokat, amelyek metrológusoktól származnak. - Sziasztok!