A beszélgetés a buddhizmus és a környezetvédelem összefüggéseit vizsgálja a gazdaságban. A résztvevők kiemelik, hogy a fenntartható gazdálkodás iránti érdeklődés gyakran divat, nem mély elköteleződés, bár a kisvállalkozások és egyes tulajdonosok valóban próbálnak felelősen működni alkalmazottaik, a társadalom és a környezet felé. A nagyvállalatoknál a részvényesi háttér szab korlátokat, ami megnehezíti a valódi változást. Bhután bruttó nemzeti boldogság modellje példaértékű, mivel kilenc dimenzióban méri a jólétet, nem csak a gazdasági növekedést. A buddhista közgazdaságtan hangsúlyozza a szükségletek és vágyak közötti különbséget, és a nem-ártást a gazdaságban. A természetet nem erőforrásként, hanem alapként kell kezelni, amit nem szabad tönkretenni. A globális rendszerben a költségek externalizálása és a túlzott fogyasztás súlyos problémák, de vannak pozitív irányok, mint a megújuló energia vagy a mikrohitel-szervezetek. Az egyéni változások fontosak, de a rendszerszintű átalakulás lassú és bizonytalan, és a környezeti károk visszafordíthatatlanok lehetnek. A hagyományos gazdasági modellek kockázatkerülők, míg a buddhista szemlélet a folyamatos változás tudatosságát hangsúlyozza.
Minden hófött de hímalálja egy csúcsai. Budhizmus és Gödnyezet védelem. A fősikalára járta. A kutatások ebből a fősikalára. Tászadalmi lak felelős, ökologi eljag fentart, ha togalztásági megvoltások iránt. Hogy ennek mi a motivációj, ez egy nagyon banyolóldolok, de mindencék érdeklődik iránta, mert most ez egy tránd, ez egy divat, ami vagy szerencsés, vagy szerencsét lendolok, szerencsés az, hogy van, szerencsétlen az, hogy divat, mert ebből is csak profított leljt realizálni. De alap, ebben mindenk érdeklődik iránta, és bizonyos korlátokon melyül mindenki próbálja megvalósíteni azt, hogy máskép gazdákodni. Nenost a kis vállalkozások, nál meg az olyan vállalztok, nála hol van egy tulajdonos, akimonjuk mutistának olyan magát, vagy akimonjuk keresztének olyan magátott öveste, és mert én van meg tudja valósíteni, mind a alkalmazottai felé, mind a társadán felé, mind a környezet felé, felülősen tuddaszákorni. És akkor van neknek a nagyobb vállalatok, ahol meg keretet ad, ennek az egésznek mondjuk a részvényesi hátter, és okenben a keretben próbálja a maximumat, kihozni ebből adolokban. De az állajalban megjézzem ez meg mindig nagyon kevés, ez az utóbbi, tehát hogy sányas nem lehet azokat a problémákat, amikkel egy szembesülünk nap, minket meg oldani, ilyen, ilyen megközelítéssal. És én ki az egész hülyelkón egyreinkábbet szerját, vagy látni a beval, hogy fejlődést. Az, akkor nem, hogy divat, egyreinkább divat, vannak olyan műszleti modelek, amik, hogyha ilyi utánagondolunk, akkor, akkor eshagban állnak a boothizmus tanításival, manyuk például van, ez az autó megostó, vagy a kás megostó hálózat most, te is eminlet, hogy a fizetős, vagy a nem fizetős, de alapvetlen azokan az elkán működik, vagy az tozelvet, tudján maga működtem, hogy a boothizmus venni van, hogyha annekem van főlös legom az, akkor esz megostam a más. Sikkal. És, ez például egy olyan dologam innan gyöntlet, hát vannak, jobb meg vannak kevésbé, jobb meg oldás, én meg vannak visszélés, valamek kevésbé visszélő megvalósításai. Hogy alapvetlen például, én az, hogy a mi oldalogal az, azt minden kippem felkapiák, és felkapiák. Gözöság érsen, hanemben is megölt lett, értenemben is. Még maga ez a boothizszek, ez gözösek, nem kemastintsz, hogy nagyon szorosan kapcsolodik az ökologi, elvezve, inkább a mérkologi, elhoz ez íg az. Igal az persze. Abszultig az, hogy a zőszökapcsolcság miatt, mérjokologi elnek is az a hát, de ez az ököszöksökapcsolcság. Aki kis a boothizsesszellemben, vagy boothizselyetekkel a pánval szákkodnak az az, akud tudott távombannak az, hogy nem használatunk, ilyen a hunktásaémat, tudott távombannak az, hogy a mi csinálköz nem lehet általmasa társadal, amra használott pedig olyan termék a tálítok elő, akkor azt úgy kell legyen, és olyan kell olyan a termék, hogy a saját kőnnyöz, nem benben már mint elmésztük, hogy kőnnyezett, hogy mi nem érte a nagy lóbár is, tehát kőnnyezett ben, sem lehet káros vagy ártó. Ez az, abszult megjelannik. És nem is csak a mi jökkologia része, hanem egyézt az ökologia, mindi menzni a mesés, belig a társadal, mindi menzni, mint kett nagyon hangsősan megjelannik benne. Pedig a bootányról nagyon sokat hallani, hogy ott ugye teljesen más a gazdaságímodel, körégül is lehetnázt mondani, hogy ez egyő anországa, mi magább elvezek, ez egyszerint az elmek szerint, működik. Kigyen lehetne. Az két alogra obeszélünk, az egyik az az, hogy van a mikorokonomia, az az, az az a fogal, hogy bizonyos vállalkozók, hogy a gazdaság bizonyos szereplői, mit csinálnak, hogy vállalkozó egy vállalat, helyezzol az szintán fogalkozik, bután pedig makről konomi, ami a szintán próbájást megvalósítanik, makről konomi, pedig azt jelenti, hogy milyen gazdaság politikai intézkedések vannak. Tehogy, mikor a strategiai gazdaság jágazatok, mi beszeretinénk, befektetni már, mint ország szintem, mi beszeretinénk, befektetni, mi az, amit törvényi legelőirunk, hogy mit kell megköttenni a mikrosintentát, hogy a vállakozásoknak mi a kötelező, mi a az opciónáil is, és bután ezt makrosintán Őzi, ezt a dolgat, rengeteg, hogy a vállalkozó van szintén videó megostok, amit a helyet nézni, akik nagyon ötletes, nagyon jó dolgokkal fogalakoznak ott butánban, de ott ez a bruttó nem szeti boldogsága, az, amelyen vezető strategia, ami arhoz szól, hogy, hogy, hogy ebben az a ságnak, a jót kell megvalósítanén, vagy a jó rakáltörni, és emben a szellemben gazdálkodnak. - Híkezményedjük, hérdési mi az a jó tudajdonképpen? - Nagyon böltszen csinálták a butánért, mert ők, sztutják, hogy mi a jó. - Milyen? - Hogy az csinálták, hogy létre az tök egy kutató intézat, ez a grosszmásernel happiness institute, ebben bele, akolta krangetek tudost, már mind bután ilyen bert, akik helyis merett arannak, ezik meg belepakoltak néhányaján tudost, akinek nagyon jó gazdassági, meg matamattikai hátter van nyugatról. - És azt csinálták, hogy csináltak egy kérdőévezésd és megpróbálta kitány, hogy mi a jó butánban, tehát elmentek rengetek ember, ez megked eztik, hogy neki ők mit gondolnak elral a boldogságrón, és akkor ezt vagyítették a király elkebselésével, ezt azért bután kiháyság, és ott azért mégis csak a királyhötározom, hogy hogy mert mennyünk, ömek halgatt a népét, ezzel kapcsaladban, és kiarakult az, hogy mit tarszanak jónak, vagy hogy mi kell a boldogságrós. Ezt fölószották, 9-dimenszióra, és a 9-dimenszió 19-i szám, 3-4, de abt 4-5 szám, és ezt mérik, a gazdaságrnak ezt kell, és ott nem is csak a gazdaságrnak, mert a bruttonályhötéb boldogságrnak a gazdaságr csak egydimensziója, és egyébdimensziói s van, és ezt a 3-4 indikátort mérik, két évenként ugyanégi el, kérdőjves lekérdezéssel és akkor halakoság azt hiszem, 10-sázalékát kérdezik megkérdőjves, kutatással, és akkor tudják henni azt, hogy mert. - Márni, kattiszolék az, hogy nem, nem jönsok. - De 10-sázalék az ilyen, tásoram tudom, ennyikut, tásokban az nagyon nagy, az az rendjrtennek számít. - De tetsz egy belegondolunkabb, vagy mondjuk itt nyugatban egy választással kapcsolatban, ha olván mondjuk, 5 milió választással, jövosú temberot mondjuk egy két összrés minnitát, néznek megik pedig, laknak körülbeli 700-000-000-000-000, interjute elkészítenek az alosképpelzt elég, ját én nagy, nagy, nagy, enegy, nagy, mítülsül. - S egyébként tudszaroly, és az legmásorszállóban is meg próbálták, és mi hasonló felnéd, és tvíges, mi vagy kutatni? - Igen, igaz. Nagy Britannia van is csinálták, franciószállban is csinálták, ott a az állam, mi vezetők, is pirálták, ezeket a kutatásokat abszult, elindult, a nyugat is ilyen irányban illetve, azt is szám, három, vagy négyéve történt, hogy a nyirafölkap ták ezt a groznásan állhepinás koncepciót, hogy a még az ensbe is bevitték és az ensbe is volt egy enkét háromnakos színból, az elsőkörs színból színból, az elkapcsalatban és vannak olyan törek, és ezek hogy a tisztán gazdasági mutatóket ezt áltján, rövid időmben röfől városával, amit sok a holistikus avgazdasági mutató, amivel tudják, mert négy azt, hogy jó irányban, vagy egy annyi jó iránybata gazdasági? Még van is egy leg van ami europej alternatív, hasonlal alternatív, erre? Most próbálnak meg ezen dologozni, hogy legyen, mert ez tügy ilyen éts, ez nem lehet így egyes egy báthozni nyugatra, sekeletre, sáhova, mert hogy nagyon sok olyan divenziója van, amit búten specifikus, van a politikai téren is erre próbára, kozások gazdasági téni, és tehát nagyon sok a negy, hogy működnek ezzelgat szolban.
Mi meg tudom, hogy a szereket, hogy szerintük mi a bóldok seg, amiről ez éről, ennek mondjuk nyugaton. És együtt, hogy megjöjjországokban. - Ég van. - Minden esetrejéldekes láméréslen. Melyik teljesen más, mi van mások a konsekciókabb bóldok seg, galgak szedben ezért mászt kéne, más öszgözökkel, csinálni, jövltam, mint a, amikhin hanak ott bútámban. Melyik abansabb, hogy egy biztos, hogy tetsző lehet, hogy nyugatom még nagyon sok szóra, ez a materiálista orientát képpan a bóldok segról. Tehát, hogy csinálni, ennek tjen felmérés, és korazörőnek, hogy még, most oka, amik még az anyogi, javakat helyányolják, hogy nyugatom, hogy Magyarországban a hol nem, mert mely a fejletni, mint, mint, mind nyugatabbra. Ez egy néhséb az meglehetelősíteni, erd, hogy ténnyleg az van, hogy sokaknak az anyagi biztonság, az ami a bóldok seggok jelenti, és ant, itt nyugatani és Magyarországban is van, ha rajom kütetásak, hogy a túzott materiálisztus az viszont szíkai problémákat, akkor az, tehát, hogy ez az a részevel és teljesen tisztával annak, amit ezért kapcsolatban szentem a butista közgesektem meg fogalmaz, és egyedül a butista közgesektem fogalmaz meg, nem tálkosztam valázat szükségletek és a válgyak közöttikülönség, tehát, hogy a szükséglet az kell az, hogy a kejelni, az a bóldok seggitik feltétel, és ant a túzott válgyak, vagy a túzott válgyak, az követető, hogy az tásasz pedig már problémákot eredmény az, és ezt a fort a kektőséget ezt én meg nem fedezten fel, sem mondjuk a keresztén közgeseketemben, se egyéb más eljön. Szerállászújténik, mint egyamai igazdorság, ugye inkább válgyakat generálnán főjöm a tesszön. A tásokról, hogy a tásokról van szól, de azt mondja, hogy a válgyakinkat, kétjük elni és az okoz majd bóldok seggit, hogy ezvezet tud a hogy, hogy a végén jól érezzük magunkat. Néhágy pilionátikra, amik jön a következő. - Négy van, négy van. - Az az búcsá, nekem ez a majd jögetiklászoságban, hogy a egyértelme láthatónak tűnik, nekem, hogy az végül válmilyen katastrófáhaszok, az, hogy a tátonyan ide nem beszist figyelemben a könyhezet, hogy közben mitörténik, ki a gylágon, hogy látható van tének nem fuksemi órevezetni, és még sem állnak, műnnyik látni már, hogy magát gyerésztőfőjöm, a tűnnek helyés, megállítani. Egyen ez nagyon kompleksz. Ről nagyon na helyzvezéni, vizonyos jelenségek azok, kamikert érdemes szenténik, most kiemelni például az egyik az, hogy vannak olyan könyhez kilegnajon tuzzatos. Vagy fálalatok, vagy országok, de a gyakoró szágokra, obeszénik, menjük kanada, akik externalizálják a kölysegeiket, ami azt jelent ki, hogy a kanadának szüksége van bizonyos erőfórásokra, akkor azt nem kanada volva szítát, ott a könyhezötet nem bánca, hanem elviszínűen jük, európával és így fordulatott el, hogy ez a kanada ilyen egy bányáscég, ugye érdében próbált ez előttanán hoz 10 évvel elég komoly kűnyhezet kársítom módom legyszerekkel aranyan bányásni. Tehát hogy kanadában jó az, hogy minden szébben, tőlünk messze, mitt a 10-15 húszözörkilómét, a rá, hogy ha megcsináljuk a kornincs, ami. Tehát, hogy van benne egy ilyen dimenzélyos, hogy azt mondja, hogy ami nem itt közel van, vagy amit nem itt hejben csinálunk, akkor nem lesz hatásarra, hogy itt milasz. Van egy olyan hatása is, hogy ha csinálok egy terméket, hogy szolgát utányd, tehát az tény nem fogja aztam, akkor azal nem károsítok, mert hogyan megszira, ott meg lesz a milasz. És akkor annak a következményével megjén szappanból nem fogja lakoznak, tehát, hogy ez egy nagyon összetet probléma szerintem. Ilyen beszélgetésben azt is, hogy ez az amit alán olek fontosabb, ez az elkapcsolatban, de természetesen az is az, hogy jálandóan, nővelni próbálják a vásárói vágyakat, és ez megény fogja száshozva, azért amimek termeléshezvezet. Desihetnénk a rohogy a kereskedalmysújuműködik, hogy a terméket cserélyanak kérgy másra az országa, kamiket hejven is meg lehetne. Termelni vagy elletne, meg lehetne termelni sállát, elletne, hogy aztán itt át egy csomonfülös legesgazdasági tevékenység bomba, amit például ján, és hogy ben ogy a kereskedalmát. Most itt jelőrede a bojgó ökologiájának teretejess sőmértikben káros. Mi rá jó például ez a az utasztatási? Tehát autok, hogy ott azt a csek ide, oda, a dolgokatorszegok. És van így van meg, hogy úgy utasztatják, hogy ez is ugye a szükségletekilletve a vágyak. És ume helyemnek például ez volt a én azt mondom, kettő közölez egyik lett fontosabb, alapelvel a buthiztoköz közdeságtannál, vagy a azt mondta, hogy szerint a buthizmús, hogy ha valaki a buthizt a elvekkel értékekkel összangban gaztákodik, akkor mindent hely rőfó rásokból kell megoldani és helyszinten kell elfogyásztani. Tehát azt mondjuk, itt nem eszünkban, nem tesz azért van, mert hogy itt nem tudjuk megtármáni. És ez volt az egyik alapával, amiben lett eljess, értékben ki ált, a másik pedig az volt, hogy a nem ártásskál megvalósítani a gazdaságtban is. Magyuk látni, hogy ma már nem nek van egy olyan aspektus és hogy már maguk a termőt alajok is sok szerelék szányizettek tehát, hogy nem biztos, hogy mindent meg látni termel egy országban, ami most szükségeslen, trágszükségeslen, a létszventaltersoz az embernek, hogy elegen döntált van, játkozjus, nem. Igen, ehez ne egy erről, ne egy viták vannak, én hajlok arra, hogy azért megőhetnötel már, nég. Tehát, hogy hej, hej, erőfórhásokkal és a hej emberek számára, főleg itt a Europa van alkal, most lenne. Ez a dolog, ami a problémal az, hogy például erre is úgy tekintenek, mint valamig az tessági tevékenységre, hogy csináljunk egy olyan egy házat spanyolországban, mert azok rátham őködik, vagy elképestől területekán termesszünk ugyan olyan nővényeket. Az már csak hallkony egyzemnek, hogy gémódosított nevényeket, és hogy akkor ebből tudunk profítálni, mert, hogy nágy területen egyszerre ugyan azt csináljunk, akkor mehetnek a kombányak és akkor, és akkor jósok hazunk lesz, hogy a körüftöni, mert ugye napon az időben érik meg. - Égy van, égy van. Tehogy a természetre úgy tekintenek, mint valami erőfórrásra, ezzel szemben például a mutisztaközgözdöságtan, vagy például egy évmás, filozofia vagy vallás általinspirált közgözdöságtan, ami a természetre sorsan múgyteként mint valami erőfórrásra, hanem egy olyan alapra, amit vagy a tönkráteszelak, hanem csak a bojgó, működése szűnik meg hanem annak elképestőt társadalni, következményése lesznek. És a gorsdessági logikában a természet, vagy a természetikörnyezhet az nancszerepel, hagyományosak a gorsdessági logikában egy eltha. - És én jövként ezt a kelegézen, nati azonjom alatt egy kédés, hogy törövben egy kiházzak ímek határozva, ezt a világ gorsdesságot, tehát a legnagyokt szégek, vagy még fölöttük is vannak, olyan embelek, akiknek ebből a legnagyobb a bele szólesok. Én azt mondom, hogy bizonyos sektorok, és bizonyos vállalatok azok a sektorkombelő.
Tát azt, hogy mondjuk egy autói parban máskép, működik ez a dologmint a megszörgazáságon a homáskép, kedikezett a dologmint a bankzektorban. A bankzektor azért nagyon érdekesmer, hogy ők mert én lagajandóokkal kereskednák, illető hendolok a kuznakamimári, hogy a nagyon mányos éste, nagyon nehezen felfokató. Tát ez már ténlag az alképzetes, képzetes én akar képzetes. Olyan bényszer fogalok, aznak amíg az elvól, menem is léktok. Még nem tudjuk valali. Tátink elbakkor ennek a sok különbözösektonak az együttesével adódik ezen agy. Így van. Így van. A mi meg hát valószínulák, de ez gazdaságtörtényeznek kell lenni, hogy az íg pariforadalom, az vezethető visszámikor, elkezdődött az ajánfajtespet kialiszáció. Úgy émárt csak ezel fogal kuzok az, azal sok hasznak tudok, sok profított tudok termelni. És akkor ez az egészel, a spet kialiszáható, de egy olyan állapodban, amí matalállató. De az, hogy elkezdtünk aogd, hogy jártonia hoz kellett egy olyan hát éri par hoz kellett egy olyan bányászat, bányászni meg csak úgy lát, hogyha nagyon sok ancsináják, tehát, hogy a miért, így egyszer elmény, így szerhizalta seját magát a mai gözdesek a mai miértettre. Melyik ebben az a szerencsés, hogy ez is a ez az összegakcsoltságot, mivel, amit a butizmorsban figül kellett kezésnek, minden hatásal ha minden, tehát úgyan így akkor, hogyha, hogy az egyének elkezdőnek változtatni, akkor az is elkezd majd így hatással lenni más egyénekre, és akkor így talán még. Egyézt el az érezz nagyon utopistikus, tehát az egyének így már ilyen szinten nem nagyon tudnak, tehát ő ez a kaválaltok, ez elképesztőn a gyok, és ez a kaválaltok, hogy a monastromokamik, nehés, nehéségi erő a trájiv, tehát volna, amit elkezenek csinálni, akkor annak a hatás, és nem fettétlen a hoanapjan, kiha nem sok sok év múlva, és annak a megállítás, és nagyon nehéz egyén hatalmas szározöttnek. Tehát így az egyéni szinten, minden képpen megkörtenni, minden, amit tud az ember, tehát olyan nagyon nagyon. nagyon. nagyon remény, nem szabad a hozószászőszé, hogy ebben hogy az egyéb meg fogjátunk mi látosztak, ezt az egész, a saját visszkölny, az tebből meg tudja átosztak, és az minden képpen meg is kell változtatni. Viszont a másik, ami pozitív lehet az, hogy a. olyan. olyan gözdeselygi szektorok tűnnek fölmos tanában, amik. olyan problémákra a próbálnak kreatív megodástatni, ami. ami nek a megodás a fontosztát, hogy mondjuk a megújúló elnerje, munk a félhasználása, és az ezzel kapcsolatos iparága az, amik például egy olyan szegmeresülhet, ami elni a törtöbbét, elni a károsat. Tát, hogyha a ebben investának, akkor az a megszűnik, hogy üg a szén, mint. mint a röfó rásfélhasználása, a ebben investának, akkor megszűnik a külajnak az ilyen magyar elni a félhasználása, mint a szenegetikai szektorban, ez egy mint pozitív, pozitív irányban, ha hatnak. Akkor az, hogy vannak olyan, ha már a pénz giszektoró, beszéltünk vannak olyan beszettet, és akkor vagy olyan van, akkor amik, hogy a nüzletimodallek el, működnek, amit a hagyományos van, akkor vagy nem akarnak, vagy nem tudnak bevállalni. Tát vannak olyan mikrohite el hittészetek, akik felődországoknak adnak kööltsen, és hogy helyztett, hagyományos banktenni, akkor biztos, hogy az ottani, küzgöználszok arra az eredményre jutnának, hogy ez túlkot kázottas és azt nem érimek csinálni. Ez esibalán, ne de helyezkélyi perszt, vannak olyan pénzintézett, akkor egy pedig csináják ezt és sikerrel csináják. Tehogy gyarosszombelül is van jó, és ahogy ilyen azok a vállatok, meg ezek az ötletek elkeztenek kívírákszani, úgy a hagyományos gazzákodók is rájenek, hogy ebben van profitebben van pénztát, hogy lehet ségess, hogy az az egész önmagált meg tudja változta, ami egy pozitívabb irányba, csak hát akérdés ez az, hogy meddig mentünk el, így két szertézen atratat, hogy visszacsináltole adolog. Mely egy megállítottul? Egy máspájára tehátőe, hogy már elkésdünk kezzel. És erre elre nézve vannak kutatások, amiket? Vannak, vannak, de azok nem tud, pozitívak. Nem tud, pozitívak. Te azt van, hogy igazából így 60-70 évejgubán volt egy olyan bumbami, ami után már nem. tehát, hogy ezt már visszacsinálni, nem lehet, csak kezelni a problémát, és akkor valahogy elhúzni ezt a tozánlapot, ami most van. De nem. És valahim nagyon gyökeres változáskínok, akkor? Hát, én nem. ha egyet, amely lehet ilyen csinálni. Jó, esváltozást. Mikor arra, beszélte, hogy a gyömögyük egy hagyományos van, kopitales nem vállal elbe, ezt a kockázotot, tehát, hogy ez egyszerint, mondható az, hogy a hagyományos model, az inkább a biztosikert, tehát, hogy lekszél is, abban semmi fél a bizonytelen segífaktós nem vállalbe, vagy. Nem, azt nem mondanám. Van a kockázot megvan a Hassan, és akkor egy bizonyos helyemzést végeznek, tehát, hogy megkor az a kockázot, amit bizonyos Hassanérbhállalunk, és ez minden olígy van, tehát ez így van a van sektorba, és de így van, akkor mondjuk az autógyártásba, és hogy akaromke egy új módelt, hogy mikten a kostára van, akkor kihozuk ezt az új szériát, akkor abban mennyi lesz a bevétel, mennyi a kockázot, hogy ez nem fogja széönni, és akkor azt mondják, hogy mi ezt a kockázot is szintet, be vállaljuk, vagy nem vállaljukben. Milyen mondjuk ilyen szempotból, tehát érdekes, hogy ez nagyon, nagyon nem egy ezik meg a vúthísta hozzállás, hogy folymatosan tudatában, az ember annak, hogy minden változik egyrészt, tehát minden állandócsan bármikor, hogyha jön hatások érigakor, az ami eddig biztosnak tűnt a széteset, tehát hogy pont ez ez jelentzik belül, és nagyon megprólj a megragadni, adolok, tehát érdekes ellapotoguban vagy, egy jövőképet meg alkotni jelenből. Én van. Neked mégiset legesszőtben, hogy itt van ami a mi, amit szintet fondos lenne, ez az a témel akap szoadmoméig megemni, tenik. Az, hogy aki úgy annan, hogy a hely, szeretne az elfogal, kozni az minden képpened, egyemek, mert, hogy, mert, hogy én úgy úgy tapastaltam, hogy nagyon sok jóljtulett van az emberekben, és nagyon sok a nazél nem teszik már van jük fejelnek, vagy azt mondják, hogy hátejmmének csinálja, meg egy adől, mert úgy saffog megváltozni semmi, de hogy így az összesában, én az gondolom megszőleg így a vállkozásokon, hogy ha valakinek van el szánsága, meg tívítása, meg türelmább, akkor minden képpen megéri az elfogal, kozni és megéri úgy fogal, kozni, hogy én nem úgy csinálom, mint, hogy a hagyományosok csinálják, és belefekteti ebből az energiát mert, nem csak önmagána k lesz, hasznabellalán, hanem, hogy az hasznos lesz, minden kinek, akit az a tevékensége érint. Lehet, hogy most így rossz érányban mennek a dolg, de ha mit mi meg tudunk tennyast, az minden képpen megkeltennünk, így az az a ságban, függet a lattal, hogy mind csinálunk, de ha hogy a lényegaz, hogy hagyan csináljuk, hogy a dolg, az mink a koroszmondan, amelyen néhomácsak jobban lehet csinálni, és ezt, hogy ha van egy jó hőt lett, kerelatívítás meg, meg erő az ember, akkor minden képpen kell megérdemes az elfogal, kozni, hogy az van másik, hogy aki megúgy érszéhegy, hogy egy kicsit így tudományos szintán, szeretnázal elfogal, kozni, annak is az ennyi nagyon jó terület mert, hogy is gálmaz dolgok van, nagyon jó, jó, üzleti modellekkel, mert kell meg, nagyon jó emberekkel, tehát menys már kell penne. - Hát akkor közölem szép penne, amit a beszélés kis kell, vagy? - Én köszönöm.
Podcast Summary
Key Points:
A buddhizmus és a környezetvédelem, valamint a fenntartható gazdaság kapcsolata kerül középpontba.
A kisvállalkozások és a nagyvállalatok eltérő módon próbálják megvalósítani a felelős gazdálkodást, de ez sokszor csak divat, nem valódi változás.
A természetet gyakran erőforrásként kezelik, ami hosszú távon káros, szemben a buddhista szemlélettel, amely a nem-ártást és a helyi erőforrások használatát hangsúlyozza.
Bhután bruttó nemzeti boldogság koncepciója példa arra, hogy a gazdaságot holisztikus mutatókkal mérik, nem csak pénzügyi szempontból.
A materiális orientáció és a túlzott vágyak problémát okoznak, míg a szükségletek és vágyak közötti különbségtétel kulcsfontosságú a boldogsághoz.
A globális gazdasági rendszerben a nagyvállalatok externalizálják a költségeket, ami környezeti károkhoz vezet, de vannak pozitív példák, mint a megújuló energia vagy a mikrohitelek.
Summary:
A beszélgetés a buddhizmus és a környezetvédelem összefüggéseit vizsgálja a gazdaságban. A résztvevők kiemelik, hogy a fenntartható gazdálkodás iránti érdeklődés gyakran divat, nem mély elköteleződés, bár a kisvállalkozások és egyes tulajdonosok valóban próbálnak felelősen működni alkalmazottaik, a társadalom és a környezet felé. A nagyvállalatoknál a részvényesi háttér szab korlátokat, ami megnehezíti a valódi változást.
Bhután bruttó nemzeti boldogság modellje példaértékű, mivel kilenc dimenzióban méri a jólétet, nem csak a gazdasági növekedést. A buddhista közgazdaságtan hangsúlyozza a szükségletek és vágyak közötti különbséget, és a nem-ártást a gazdaságban. A természetet nem erőforrásként, hanem alapként kell kezelni, amit nem szabad tönkretenni.
A globális rendszerben a költségek externalizálása és a túlzott fogyasztás súlyos problémák, de vannak pozitív irányok, mint a megújuló energia vagy a mikrohitel-szervezetek. Az egyéni változások fontosak, de a rendszerszintű átalakulás lassú és bizonytalan, és a környezeti károk visszafordíthatatlanok lehetnek. A hagyományos gazdasági modellek kockázatkerülők, míg a buddhista szemlélet a folyamatos változás tudatosságát hangsúlyozza.
FAQs
A buddhizmus szorosan kapcsolódik az ökológiához, mivel hangsúlyozza a nemártás elvét és a természettel való harmonikus együttélést.
A buddhista közgazdaságtan szerint a gazdálkodásnak helyi erőforrásokra kell épülnie, és a termékeket helyben kell elfogyasztani, miközben elkerüli a káros hatásokat a társadalomra és a környezetre.
A szükségletek kielégítése a boldogság alapfeltétele, míg a túlzott vágyak problémákhoz vezetnek; a buddhizmus ezt a különbséget egyértelműen megfogalmazza.
A GNH egy butáni mutató, amely a gazdaság mellett 9 dimenzióban méri a boldogságot, és a kormányzati döntések alapjául szolgál.
Például Kanada bányászati cégei más országokban végeznek környezetkárosító tevékenységet, így a károk nem az ő területükön jelentkeznek.
A helyi erőforrások használata és a helyi fogyasztás csökkenti a környezeti terhelést, és összhangban van a nemártás elvével.
Chat with AI
Loading...
Pro features
Go deeper with this episode
Unlock creator-grade tools that turn any transcript into show notes and subtitle files.