Dollárpapa | Mihályi Péter: Az Orbán-rendszer gazdaságilag eleve kudarcra volt ítélve

Püdvezdem a hagatókat, ez a dollárpapa, a Kubit gazdasági maga színye. A mai műsorban, mihájpéterre, közgazdasza, a korvinusz egyetem professzor emerítus szával fogunk beszélgetni, a magyar gazdasán a kicsit távlatosabb szerkezett is tukturális helyzetéről. Az apropó, azok 2023-ban közöltünk egy sziket a Kubiton, ami benn mihájpétenek az akademély szék foglalúját foglalatuk, köszöm tő, ugye 2022-ben mondott el, és ahhoz tettünk fel néhány kérgészítő kért, és nyilvány ott az akkor értelt egy évre mondatkozul. Ennek a ciknek a az állítása, az nyilvám, hogy belinkejük a beharangozó cikbe is, hogy bárkél hovasasa, de lényegében az, hogy az Orbán rendszer nem tartható sokáig mondtást, mihájpéter 2022-ben az ő állítása, az volt, hogy azért mert geopolítikai gazdasági törtörténet is szempontból nagyon szemben megy azal, amiben Magyarországnak gyakadlek közikkelte, Europánnak lenni kell. Ebből következett az, hogy következhetett akkor azt, hogy az Orbán rendszernek, ilyen módonáholyan gazdaságilak felépíti magát összekel, omlania. Az összeulás megtörténet idén áplízban, és hogy nyilvázz az óta, és tart, hogy a most az Orbán rendszer alatt a fideszt is a maradékát értjük. Azért sok fél elmélet van arra, bonatkozom, hogy mi okozt ezt az összamlást, a fejkezetlen korrupció, azt, hogy a Orbán rendszer bemány nem voltak visszat csatolások, mert kontrsz selektát volt a Zenberi erőfores, vagy azt, hogy gazdaságilak az egy nagyon rossz irányba haladó, és nagyon rossz bizony talán alapokon álló rendszer volt. Jében ez utóbíról, beszélt akkor mihajpétris. Erőfogjuk érdezni, de lehet, hogy érintani fogjuk a másik két irántis is szenez a rendszeres, tehát egy összefüggő egész, hát a magamúgyán kohárens valami volt, mihajpét erődveszlem a műsorban. Köszönöm a megívást. Közjük akkor azal, hogy tartján még azt, amit akkor mondott, hogy a rendszernek szükség szerülen kellett összomlania, és hogy valóban ehez az összomláshoz gazdaságig, gazdaság szerkeszettiókok is vezettek. A lényeget illetően igen, a lidőzítést illetően persze nyilván valóan tévettem, mert amikor először ezzel egész gondolatben nem felmerült, hogy tudnérk az ormárenszer igazi lényegi vonása, legfontosabb vonása az, hogy egy kis érletettez, a nemzeti vagyon újra erostására, más elvekselint, más kársodom, hogy mi csoportok érdek egynek megfelelően, hogy ez adolom lényege, és hogy ez lehetetlen, hogy nem lehet újra rendeseni, nem lehet újra lefordítani, újra lejátszani, az eszek lenne 18-ban 9-9, 9-nes áltozásokat, tehát nincs rendszerváltás, nem lehetségi rendszerváltás. Ez számomra válhoz szan négy besőtt, tiszásévek végén, két ezek 8-10 táján világos volt, az, hogy ormárenszer mellik tudja tartani magát, az nem volt belát ható is itt rengetek véletlen körülményese. Játszott a történedben, mint hogy a végjátékban is szóval a kegyelmi botrány például egy nyilvánvalóan gatosági tényezők tölteljesen figyetlen ügy volt, hogy ez kírobban, és írobban kés, ilyen véthetlenül visszazok antakor, mányra erre nem lehetet számítani, de más hasonló történedek lehetnek volna. Fukuszenik, akkor a gazdasági részben, hogy a 2023-ban 24 után semmi történk semmi olyan, tehát a vagyon újrálasztásában a gazdaság szerkezett újra rendezésében, amit tartó snak pizonyul, tehát ő az orban rendszernek ez a gazdasági rendszerváltás, hogy megújított gazdasági rendszerváltás, hogy a kármelyek is lehet ez bégezni, abban semmi nem valósúlt meg. Kedezem ezt annak fényeben, és hogy ügyem most itt az újkarmány felájték vagyom visszazsérdési ívatat, amit szerintem elég jó a rimmel arra, amit ön mond, hogy a kármelyni rész próbáltatok az ott a vagyon újra osztásával és a gazdaság szerepek újra osztásával az orban regime. Ez szükség szeren nagyon rövid távon visszerrendeződik, tehát ő szerint akkor nem volt, érdemi átrendeződ és ami volt az visszafogrendeződni, és nem marad semmi az orban regime próbákozásával. Nagyjából ez gondolom, sőt az kell mondanom, hogy én is, mint azt is emogy a megfigyelők több ségre külső ellemszők több sége, meg döbb benve tapasztajja azt, ami áprőszízen kettetik a után történt. Tehát, hogy milyen fégtelen sebességel rendeződnek visszafogiamatok, itt arán a legfontosabb ezek a bizonyos kekvák és befektetési alapok és egyébek, amelyek kedakormány meg próbált visszazsérdés, sok tekintetben visszajs szeret, visszajs szerzet. Egyézen odáig, mint a dolgodmányos lészletek, amelyek inkább szimbólikus ellentősélyik van, de az lényeges például, hogy a vár megyéket visszakeresztellik, megyék nek és ez hasonlódolgok, a köztásság jennök leváltása, ami most úgy tüllik, hogy viszalak simán lezajlott, ezek is jelentős lépések, de inkább szimbólikusak a gazdaság szempontjából, nincs jelentőségük. És a gazdaságban, ami van a mészároslőrénc szílászló, tibortz, istván félecség bírodalmakkal, amik azért ha összadnek őket az az esztán többszázvét több eszer milliárdos vagyongjánta, amit gyakoritlag az orban rendszerhozott létre. Ez nem fog kilógnia, magyar gazdaság szerekezettéből belefogsímulni visszalesz rendezve, beleértve a államilak fertők is te tembéhában, hogy itt azért hatalmas pénzek kerültek, hát hogy is mondjama a bejátszott pájátol eltérő pájákra, visszafonak illeszkedni a magyarorszánkel volt kapitalizmusbe és ugyanúj fognak működni mint a rendszerváltáskol létrejővő vagyonó, vagy mégendél is ekstrememba helyzetés, itt a vagyom visszasezés keretében ezek visszalesznek rendezveszól, mi fog ezzel a gazdaság történeti, gazdasággi kis érlettel történi? itt kétogot szeretnék nyomatékosan hansúlyozni és meg próbálni el, magyarázni úgy, hogy érte tőlegyen, az egyik miszáros lőrincs és hasonló társaj, akik magyarországon nagyon gazdag embernek számítanak. De ha megnézzük nemzetközjő szásonlításban az első ezerben, a világ első ezer gazdag milliártosak között, és a kővetkező gazdag ember, csányis ándor, az 1840, 1880, hejem, tehát az elség 2,000 gazdag emberbe, a két leggaztaga magyar így férbe, ezt képest csehek, lengelek, slowákok, románok, bőség esembannak az, hogy világ leggaztaga vezér főlyek között. Tehát ami magyarországon a nagyon nagy vagyonnak tűnik, az nemzetközjé miértékkel nem olyan nagy vagyon, ez az egyik dolgot. - Tett azt miért nincs jelentősége? - Nincs nagy jelentősége, és tulajdonképpen szemben a közvélemény érzivletével, a vagyon, amit ezek az embernek, mozgatnak az, az nem olyan jelentős nemzetközjé miértékkel, ez az egyik dolgot. A másik megint egy emériési probléma, az, hogy sikeres volt e gazdasági lagazor váren cser, ha út testük fel a kérdést, hogy folytatózottem a felzárkozás, az EU-nió magországajhoz, akkor az a válasz, hogy igen, az elmúlt, tizenkét évben, tizenhat évben elmúlt, húsz évben, jelentős méltékben felzárkozott magyarországon, csak, és itt jön a csak, éppen más országok a versen társajunk, a lengelek a románok, a slowákok, a csehek, gyorsabb vanzárkoznak főll. Tehát egyszerre igaz, mind a két állítás, hogy a fidesz kormány, jelentős gazdasági teljesítményt, felsmutat, mi positivat, de össze a solításban meg gyengét. És én azt gondolom, és ezt majd szerintem nem olyan sokkára, visszemlékezésekben, lintegyünk, ból beszélgetésekből, meg fogjuk jobban ismerni, hogy valamikor a választások előt egy vagy másfilével orban, viktor úgy döntött, hogy nem a gazdasági sikerre krefrógi a koncentrálja a választási kampány, mert úgy éreszt, hogy ezt nem tudja meggyőzően elmondan az embereknek, ha nem olyan patronokat fog bevetni a küzdelenbe, amelyi egyszer másik erőt. Ukrán és a brüsszsel ellenesség, amit a 2002-ben működött, két lehúszalba nem működött. Tehát itt a siker, abszulutértékben nem ért annyit, hogy eret építsa a választási kampányát orban, viktor. Ez nilván valonaz őszemélyes döntése volt, most utolag látjuk, hogy téves döntése volt, és azt is utolag látjuk, hogy a Orbán rencer messze messe jengé volt belülről, mint ezt kívülről látszott. Inazgondolnál, hogy az azért van, mert az Orbán rencer a Sikereít azért, azért mondjuk 2013-3 és 2020-között törtel, és azért 2020-en adban a ra Sikere kampaint alapíteni az lehet, hogy még kevésbé működött volna, mint a brüsszerez és ukránhozás, amit mostéppen kibíltak találni. Ez most csak azért érdekes mert, hogy azt mondjuk, hogy akkor volt, siker, akkor volt valami félve a gazdasági fejlődés gyerepozás, akkor ez az átrendezési kísérlet, tehát bizonyos körőköz bizonyos tipusú iparágban államilag megtámogatva vagyonokat átrendezni, ezek a feltettőleg aban eszidőszakban tudott történik és sőmán nem nagyon tudott történi mert szűkultek az erőfóra isok. Mit gondoláról? Fölymatos volt ez a kísérlet, ez a gazdasági átalakitási kísérlet a rendsesszor nem vagy csak a legjobb évebben történik. Én azt gondom, hogy folyamatos volt. Tát, hogyha egy nagy szélesesettel festjük a képet a kaskelmondan, hogy igen, sikeres volt folyamatos volt, mészáros lőrinc vagyona és az hozásonló vállalkozók vagyona jelentősebb volt két ezer 26 van a választások előtet sétel, mint két évvel vagy kármével kell rában. De azonoz alapvetőz tolgon, hogy a rendszerváltás 1988-1999-ben történk, amikor lényegében az egész magyar állami vagyon, vállati vagyon átkelült magánkészbe, javarészt külföldi vállalokodások tulajdonába került. Ez nem változott. Valami tisztászalék pontott lehet válha, hogy változott álltam, most elkezdünk mérics kellni. Akor volt, igen. ilyen értelemben átrendeződés, de az alapvető arányok nem változtak. Át alapvetően az, hogy magyargaj az a segleg fontosabb vállalatai, seleg sikeresebb vállalatai azok alitalában, külföldi vállalapozások tulajdonában vannak. A magyar kis és közébb vállalatok, ugyanolyan eredmini telenek, siker telenek mint volt a kúszével ezelőt, nem sikerült, nincs lényegében olyan valutik is vállalat, ami termelésből jelentős hogyon ratatónna szelt, jelentős szereplő jelennem a magyargajtoságnak. Elpúgyan azok a cígeg foglakosztaták az emberek több ségét a postátol a mávig és a mollig, amelye ezel 500-90 köül, át itt nem történt lényeges mátszás, és még kédolok nagyon fontos, hogy a magyarországon a lakás hogyon az állami lakások, külül 700.000 lakás, tesik belgondolni 700.000 lakás, egy nagyon nagy szám, ennyi került át magántulajdonba, lenceváltás követő két három érpen, és ezek ma is magántulajdonba vannak. Tehát ezek a nagyon nagy mozgások, ezek nem lehetek vissza fordítva. És hogyha úgy teszük felakérdés, hogy miért nem sikerült vissza fordítani, akkor számomra a legkézem fekvő magyar állzatnak azt őnyik, hogy ugyanaz érazok mihat, amiért 168 ban egy socialista kommunista rencer, nem tudta megreformálni magát. Probálkozott volt egyreform, egy nemzetközi miért cével is jelentősnek mondhatóreform kisélet, de alapvetően a szocsős takadoság problémány, nem tudta meg oldani. Azért, mert részei voltunk a sovjet világbirödalomnak, azért, mert részei voltunk a kághéestének, és alapvetőness szatároszta meg. Most más a helyzet, most az európai világrendnek vagyunk a részei 99.000 ma is, és ugyanígúgy az emberek elvárásai alapvetőn erre, irányonak még világosabbam fogalmazva. Ahhoz, hogy Magyarország alapvetően megvátoztassa, a gazdasági képletet, azt a folyta újra elostást, amit a Orbámiktor a hatalmi elitek között szeretet volna, az kike lenne lépni az EU, volna ez lehetetlen, a magyar közvéleményes, nem lámokatja. Orbámiktor is nagyon vigyázott arra, hogy mindig azt mondja, hogy nade azért végsésoran mégis csak. Tam ki a jó adjunk, és az egész kampány arra épült, hogy nekünkkel megvátoztatnunk az EU, hogy nem arról, hogy ki lépenk az unióból, mert az nul a támogatás kapott volna. De lehet léppen ez is erérenjoltat, hogyha meg tudnán változtatni a azt a szerkezetet, ami ben mozgok, most szobán félvegondok, hogy va akkor sikeresebb lenne ez a vagyon átrenedezési kísérletet, hogyha visszabb tudnább szorítani a nemzetközi globális vállatokat, Magyarorszénse helyükre az én barátaimat betömmködni, akkor mindez jobb lenne, de ez meg kell változtatnom azt a struktúret az EU, ami ben mozgok, és akkor ugye ez nem is sikerült. És akkor szerintem ennek egy jó szimbulma a kellettini társ, miről ugye teszeljük is, és során egy picit beszéltünk, hogy amit most ön mondabbatük értesen beleélik, azt, hogy akkor jó, akkor ha az EU velőről nem megyi, nem nem jönnek források itt elakadok, nem tudom ezt változtatni, akkor nyitok ki na felé, más állás jaj, marszágok felé, és akkor próbálom az elváltoztatni a saját mozgássalját, tehát ezt az orbannak a magyát, nem lehetettet, az igazából egy deklarált ideolugie volt. De eből sem arracsan még, hogy ha jól tudom, tehát, hogy ez is egy elveszett próbálkozás volt, talán pont azért, amit ön mond. Sőt hódben egy ön ellen mondási, a nélkül, hogy én látnám, hogy láttam volna, azt a szézződést, ami mostanában sokat emelgetett, bívágydi autógyárat, magyarorszákonzköti, én egészem biztos vagyok, benne vagyok, a szézződésbe benne van, hogy a bívágydi autógyárat, magyarorszákon, amit magyarországot, az EU-takia. Mert ha, mi nem vagyunk tagja, az EU-takia, amit kak a bívágydi, és összes többük, külföldi múltina, nem szabad, nem érdemes, működni a magyarországot. Tehát ez egy belső ellen mondás, amit valószleg orban viktől is tanácsodően, nem gondoltak végig. Nagyon van pontosan tudják, hogy ez benne van a feltételek között, de hogy ez lehetetlen nétezzi a keleti nyitást, ez is biztos, és ez az iszen nem láttát. Még érmés ideváltkozani kor az előkészítésőle, veleztünk a kolyan azt mondtam, hogy az M-16 évésen kiewitat, hogy húz, hogy eltészt a húzat. Nagyon egyszerű matematikai számolással értem. Tehát 98-es kételekettőködőd orban viktől már hatalmón volt, és elvesztett a választásokat, és annak rendyem úgy hasznánit lemondolt, és egyúgi kormányzat kell nőt hatalmok, ugye mi 8 cv volt. Megnézdük azt a 4 évet, tehát 98-es kételekettőködőködő 4 évet, akkor ujanója a intézkedések születek, mint a későbid 16 évben, csak nem kellett hozzá két harmad, tehát például mondjuk a tébe, vagy a tásza bőszörsztás, vagy olyan állnak az visszavétele, az autó pályak visszállamosítás, az emmegyesnek az M-10-entősnek a visszállítás, a bávnak a bizomány járóháznak a visszállamosítás, és a többése többése többé, és akkor még nem is beszéltünk az, olyan politikai jelen gű intézkedésekről, mint a kétheten tartott, hországgyűlés a kétéves költségvetés, a szétsénnyi terv. Tehát de egy teljesen konzekven spáriódus volt, kéthezek kettőig, akkor megbukott akormányzemondott, és 2010-ben, amikor két harmados többséget szerzet, ugyan ez a tászaság, ugyan ez a politikai garnőtúra, ugyan az az Orbán viktor, ugyan az gondolva világról, akkor eletnényeseben is gyorsan bansztuzott, haladni a maga szempontjából, de olyan ellen mondásokba szalad bele, az előbemlitettem, mint véletlen bele szaladás, a kegyelmi volt ránt, ami véletlen volt, hogy volt, véletlen volt, hogy kiderült. De van egy másik nagyon alapvetőtológa, ami nagyon fontos, hogy a nemzetközi tapasztalatok részútajunk, a folyasztók, a vásállók, a cavaszók, és ez ugyan az a csoporcsak, különbözősakkábban vannak. Egy idő után elvesztik a tűrárbékét, elegy ők lesz az embereknek az uralkodó kormányból, és ez nem csak Magyarországra jellemző, ezt történik, angliában, ezt történik, német arszágban sok helyen, hogy egy kormányiz politikai lezsím, túl sokáig vahatal, mohnak az emberek egyszer megunják. Ez szükség szerű, mi az ürügy, vagy mi a kírobban tók, az országonként változik. - Tehát, hogy a gazishek szerkezettet alafet van nem tudta az Orbán lezsím megváltoztatni, azt mondja, hogy néhány százalék pontos változás történetett a Magyarci, így tnieván zorban csak eltoszközáló Magyarci, felé történő elmozdulással, de az alafetően a struktura, az az marad, hogy a gaziség nagy része az globális vállatok, hossz kapcsúodik Magyarországon, egy része a magán emberek, tehát hogy a lakosság általak kezelten vagyansatűbésatűbés, a Magyarci, meg szintén nem nagyon változtaták a éjüketettől néhenszázék pontol eltérően. De azért talán folyamatosan volt az a tipus bandókodása, amit most is elégerősen hallani, hogy az azért jól enne, hogy hellennének, hogy nevezett Magyarban eltukok, tehát, hogy az Orbán fejében, ami volt, hogy a Magyar gazdasánynak a Magyar tulajdonban elő részé terősíteni kellene, hogy ez valószínnek pozitíván hatna a nemzed gazdaságra, ez ezek az elméletek folyamatosan működnek önnem, tehát a ne egyébként a cél, most tehát eki intől az eszközőktől, ahogy nem szemek történt a cél magát kívánatosan. Én életemben nagyon sok évet foglalkoztam a privatizációal, már kilencöneséve kezdettétő fogva, és az volt az egyik legfontosabb tanulság, hogy az államnak az díg van döntős szerepe egy egy cél életében, amik 100 százalékban a tulajdonában van, abban a pillanadban, hogy egy cél, 5, 10, 200 alékban, haza a jübefektettő kezébe kellő vagy, külföldi védetető, kezébe kellő, onnan tokedvet a cél kénszerpájában, és érvenyesszül az a szükségszerméség, hogyha kezd jobban működni a cél, akkor el lehet adni, és azok a célgeg a melyiknek valamík is esélyük lenne a nemzeti bainok szereple, azokat a saját tulajdonosajik pillatokon belül eladják, és kinek adják elhát, annak a keglek többet adja érte, és az egyszer meg külföldi befektettő. Ithetj, szükségszermül logika érvenyessül, a vállati érték növekedését, a tulajdonosok leharbi tráják, tehát azt a hasznott bezebelik, amit ebben egy adott pillatba lehet, és ebből a szempontból nagyon érdekezs, mert az elmúlt évegben sokat lehetet hallani arról, hogy a fidesz magán tulajdonú célgeket felvásáról embereket kiforkat a vagyonából, naf vizsgálattal, mindenfélem, mutton módon, de az egyik ilyen gazdasági szereplő például azt mondta, hogy olyan sok pénzt ajánlottak az ő célgiért, hogy bolandlet volna nem eladni, és hogyha valaki számára a pénz korlátlanurendelkezés áll, mert hozzá tartozik a politikai élt csapat, legelejéhez, legy elitem részéhez, a legjobb kapcsadok a rendelkezik, akkor szinte korlátlan mennyiségű pénzt tudmozósítani, és itt most érdemes egy vigyelmeszető lábi egyzetet, oda főznék éppletesen a hang felvételhez, hogy tudni illik nagyon sok vásállási telből történt. Hát azokakik meg gazdagottak, és nagy vagyonokra tetexel, azok úgyanakkor újási adóságokkal is rendelkeznek, amit nem is biztos, hogy fognak tudni törlesztani. Mészáros lőrinc vagyonát, amit országban kiemelkedő, majd nem kézzel akkor a vagyon, amint csányi sándornak, tehát nagyon nagyon. Ez jelentős mert íben adósággal, banki adósággal van terjelve, és itt nagyon gyorsan válaszatnak az egyens új járányak. Tehát azt mondja, hogy a nemzetik banyóki étrózás az hát kicsit lehetetlen a banan. Ez toj, hogy hivni szokták perifériás helyzetben, hogy a magyar gazdaság is mozok. De azért van a kellem példek, tehát a mennyire én tudom csáros szegapédol a rendszerváltás után a jönerős csáciak, jöttek léttem most úgy te álltában a védemi iparban kiemelkedő csékról lehet hallani a megcsáciak. Talán picit pár húzama a baltjállamok közül és tország, és talán lett tország, Tegnológiai nártjóval éppültek fel. globális száválog csektat, hogy mint ha ebben a réjúban is azért ezt történnet, tehát hogy nem a gyákel igazi nővekedésselőt, ha nem a litrejönnek ilyen nem zeti bárjuk is, ebben mi kicsit le vagyunk maradva, amit talán változtatni akart a szorbán részíma maga perversmódján. - Ilyen vagyok egy valatiország szakértő, de mondjuk a éztország szépjöldája abból a szempontból érdekes és bizonyos értemben ellen mondan, amit mondan, hogy a überték, ami egy ézt találmányhol tudomásam szerint, már regnincs ézt túlajdonban, mert ott is a túlajdonusok elatták a részényelyeiket nagyon maga sáron, és ez magyarország is előfordóat. Most van magyarországon egy speciális helyzet azt hiszem, hogy speciális, a nevezetesen az, hogy a magyar vállalkozói elit, nevezünk mondjuk a top 100-100 leggazlag a magyar kövállalkozóvesetében, már a kétezeséve elején felfedesték, hogy igazán diból a legjobbűzlet az ingatlanozás. Mert ott lehet olyan politikaikapcsolatok révény előnye szertenni, ahol a magyar vállalatok, a magyar helyi beágyozott sága rendelkező befektetőküzletemberek, előnbe vannak a külföti mutinatjon ágy szégeke, és ez szerintem egy nagyon-nagyon veszélyes tratégi avolt, és ez ilyen értebennek a levétiszük, mert a vállalatok nem az export piatsra próbáltak terjeszkedni, nem a termelése koncentrátak, ember az ingatlanozásra, ahol a ingatlanok átminősítésivel telegbeszorolással, ipitési engedéhekkel, könyjezetvédel mi engedéhekkel, és egyébekkel tudtak olyan relati versenyelőnhetel szertenni, ahol tényleg magyar vállalatok, magyar céjek szelesztek ingatlanokat. Térünk majd oda vissza a beszeltésünk végén, hogy mit kellenetenni a magyar gazdaságban a hosszú egy versenképesebb és jobb és erőszebb leszen, de még mielőtt ide a kanyarodunk, arókérdezni, hogy kellem mégis csak valamilyen visszerendezést, akár politikai úton kiként szaitem most nyilván a jókszerű politikai útrán nem hát érművel eltekre gondolok. Tehogy az elért gazdaságj előnyökhet visszerendezni, amire létreyem most a nemzeti vagyom, vissza szerszési hivatal, hogy a kekvákat is most visszalak, ilyen te tudja szédüttöz van ilyen próbálkozás az új kormány részéről, ez előn egyet ért vagy nem ért egyet, mi az, amit önszaint vissza lehet és vissza kell rendezni, és ezzel pár húzamasan, hogy kellem bármittedjünk azért, hogy reintegrálódjunk a nyugati-europa júnyos pilágba, vagy az van, amit ön mondt, hogy ez lényigében nem szerült egyáltán, hogy ezzel tulajdonképpen nincsen feladak. A könnyepik részével kezdlem a reintegrálódás az roppant fontos és szükség van, és ennek a leglátványosabb, eleme leglátványosabb, főrös fonala hajített szik, ami a következő éveket jellemezni fogja, az az euró csatlakozás, az euróbe vezetése. Már is nagyon nagy veszteséget szemvettünk azal, hogy ennyit késlekettünk, ebben egyébként csak zárój elbejézzem meg, megint egy lábj egyzettel, a Magyar macro közgazdászok jelentősése szerintem, hibása, ittélte meg ezt a kérdést a kétezes évekelején, amikor már tudni lehetet, hogy befunklépni az európa júnyióba, és ennek el kelluletetlen következményi, hogy előgutó bekervezetni az eurót. Tát ez nem két ezen négy, be is nem is két ezen nyolcba hanem, mink húsa hadba sem történt meg, hogy masincs eurónk, és ebben rectenetesen sok baj származott és hátran, én most csak egyre után nék, amit a halgatok nyilván, kiegészítés műküns véggondolat, hogy amikor Magyarországon emberek százvezrejveettek fel, de vizahitelt, akkor azt volt a kormányzattig éret, hogy két ezen nyolcsa Magyarország bevezetti az eurót, ennek tudatában vásáróltak az emberek lakásitelt, euróban denóminálva, mert úgy nézzet kőnyi 25 évesítelből, három négyévet kell futni a balutakot szkázatul, ne után a már biztos, hiszen mindegy euróba kapja fizetéség. Ez a legfontosan vesztesége a az elmúlt 20 évenek, az euróbevezettésének a halogartása, és ismégylem ezző lábjezetet folytatta, emegőtt volt egy komoly elmileti támogartásis, hogy Magyarországnak adig nem szabad bevezettne az eurót, ami nem érjük utól fejletségben a legfejlettem országat. Ez szerintem kezdettő fogva egy ibaasállás pont volt. - Tehát a nyugati reintegráció alatt, vagy mi nem a balamit tennyünk el, akkor az az, hogy milyen hamarabb ez esübbe az euróban. - Így van, és mindentemnek a célnak el a rárendelni, karazosági értelenben. - Az kondolja, hogy ez az, ami a nyugati reintegrációunk, a csoszolgája, vagy ez az, ami a gazdasájife, az elpózásunk az szolgája, vagy ez a kettő nem is elválasztató egymástól. - Nem is elválasztató egymástól, ez a kettő ez úgyan az. - És más, ami nem a nyugati reintegráció, de most meg kell tennyi röviduton azért, hogy az orban ilyen elbukot kis érletből kilábajunk. - Van egy másik dolog, és kicsit csodák, olyan is, hogy most meg tenne 20pc veszégetünk, 25pc, és még olyan szó, hogy korupció nem hangzott el. - Elhangzott a legarény, néhát. De azt ne nem beszéltünk, olvágunk. Ilyen, itt egy olyan béleg van az országon, amit elmistesen nem oknélkül, és nem alapnél külkerült rá, ez az elval, amit kell csinálni, és az gondolom, hogy az egyetlen használható mótszer az, hogy a kölcségvetés állami kihadásait lényegesen csokkentenik el, még egyszerűben és még világosabb van fogalmazva. Közbe százéseket kell nagyon nagy mértékben csokkentenik. Most hüveig úgy szabájkéd azt mondom, körülből a korábbi szint felére, és hogy a feleakoraközbe a közbe százés mind, kétheze 26 előtt, akkor a korubcíó is sokkal kisebb lesz, és nincs más meg oldás. Ez egy elég radikálisnak tűnőjavasat önest értékben, vagy volumemben javasömmüttü. A filáron kebbe szerezni a kórházak most a desztatását. Jól istamítsd a valószínőgezem, minek egyetkérde, hogy csak fele a nyit most hatnak a kórházak a kórházameg. A kórházaknak a normál bevételyükből kell, hogy legyen legyen a nyibevételyük, hogy a ból tudjanak venni ágy nem jut, hogy hogy fogalmazzak. De a közbe százés, mint államilagsza bályozat folyamat, hogy nem lehet fen tartani a korábbi szinten, mert nem lehet másképpen a kórkciót látható módon, érzékelhető módon csak kenteni. Tehát én azt mondja, hogy nem csak a múltban megkötött száződéseket kell felővizskelni, amit még lehet jogi szempontból, hanem a jövőben és úgy kellakitani a kormánynak a mindenféle szakpolytikákat, hogy a mennyire kevés közbe százés csak lehet, annyira kevés legyen. Igen, és á kell bizni a fejlesztésekat a gazdaság szereplőire, és nem szabad engemni annak a csábitásnak, hogy most akkor egy másik társaság, más vállalkozókat, más szálitokat részesi telőnbe. Mert ha mérrad a volumenek a közbe százésnek, akkor marad a hozzá kapcsolódó kórkció is. De akkor minden öppelőle, hogyha vagyunk a vas utépitésre, mi azért magának a zinfrastrukturának az építésre, az nem is tudom nagyon kevés államban lehet magánkézben. Tehát, hogy itt akkor az van, hogy az államnak kellene építkezni el, hogy ne legyen közbe százés. Tehát az, hogy az államózon létre egy ilyen társaságot, ami ezzel foglalkozik, vagy inkább ne építsunk, ne úgy csunk felvas utvánakat. Akkor mi van ezekkel a tipus uberúászások? Ezzel egy nagyon nehéz kérdés, és ez nekem nincs elég ismeretanyagom, mert a közlekedése az egy felül állavont a sütagból, de más főllált a közúból. Szidően két utazom vanatón, és nagyon gyakoran látom a vanat tokat, gudapest fő utón alai, keresztül alatt nyúgy a fejpájróldorók felé, és ezek a vanató. Szóval, ez egy meggondolandó dolog, hogy hol szabad fentartani, hol lehetcséges fentartani a vasuta, és milyen áltozatokára? Nagyon rosszavasutak ki használta, magyarosszágon. Hát lehetézik külön, külön műsort igényen a vasut versúszoutó, fejlesztésesebbben mostok a ne is, ma nyúgálani nem akarok ezen a példán rugozni, de hogy általában az gondolja az államnak, amiben fejlesztési. Körtésekből inkább visszak el huzónia, és az hagyni a magányszektólnak, hogy az állami közbeszerzés be imprici te bennelévő korrupciós, kockázat az ne tudja megvalósulni. Igy van ez az egyik nagyon fontostólok, amit én elkerületetetnek tartok. De van egy másik sempont is, ami a ugyancsak a közbeszerzések, csökkentését ideinli, ez pedig a kölcselyetési egy ellek. Akkor a nagy híjány, a van a Magyar kölcselyetésnek, hogy ez nem fen tartható. Nem lehet más csinálni most körübelül haszámot mondok, de nagyjából ez a konszenzós, különből 800 lékon áll most a Magyar kölcselyetési enegyidi pörányosan. Ezt nagyon gyorsan a lehető leggyorszaba a például az Eurobevezetési érdekével le kell vinni 3-400 alá. És ez nem lehet más kép csinálni, mind az állmi ködások jelentős csökkentésével, ami persze fékezni fogja a gazdaságot, ami nem lesz nép szerű természetesen, és ez nyivállaló formányis pontosan tudja. Tevez ezek akkor a leggyorszaba, és szükség szerűintéskedések a Magyar gazdasánynak a reintegrálódása, a bizalom újra teremtése irányába. És mi van ezen túltet, hogy hanem lehet egy olyan gazdaságot kialakítani, most már gondolkat etünk picit hosszaptával és nem a legsülősebb döntésében, ami hát prosperálu általánosan vezet a jóléta felé nem kevesek jóléta, hanem testem szílesebrétegének a jóléta felé. Núgy tettem fel nekezt a kérdést, hogy lehető újkapitalizmust építani új oligarhák nélkül, és akkor ön egyből az a korigált, hogy hát valójában itt oligarhák nem voltak a zolben rezünk alatt, és ember senki nek nem volt önállóan hata a ma, hogy enegy oligarhának lenni, atját az a definició szólzátartozik, hanem itt tulajdonképpen az orban remselben, évő gazdasági bábok voltak most gatva, és ezért ne mevezük őket oligarhák neknek. Ezen éntése, hogy egyetértek szól azon, azt hiszem, hogy ez a hagatók nagy része és egyet tudjártani. De a kérdés ez az, hogy te ez a viszatérval nemzeti banyakok, hogy az anélkül, hogy itt a Magyar gazdaságot megpróbálnak erős szereplőket létrehozni, lehette egy jólmenő proszperaló gazdaságot építeni. Nyilván itt akkor az, amit ön mond, hogy hagyni kell a nemzetkozi már Magyar szépen. a szelön meglévő célket, dolgozni befektetni és akkor ez ebbe az irányban vissz, így van el, vagy van nem bármi más a szüksé. Alafetően nincs, és a célok számát mindig így egészni kell csökkenteni persze egy kormány számára egyszerre minden mindig fontos sok sok cél, és én értem, hogy a kormányzati döntés azok a miniszter elnög, úgy érzé, hogy felmerve legyúj a probléma, aktualis példa, hogy az az best szállítások ügye, kiderül, hogy az best van az utagban, nakorst oldjuk meg, nem esik az első, nincs elég viz a velenceitóban oldjuk meg, végtelem hozzua lista, amire úgymond sűrgősen szükség van, de ez az erők szét forgácsolásához vezet, és métlem a Eurobevezettésénél, nincs emfondtosam török. Nem most itt van egy édekes kérdési, mér an fontoset az Eurobevezettése, amilyen természetes, és erre a válasz az, hogy azért mert, hogyha a magyar gazdaság, a nemzetközi biacokon próbálhelytáni, akkor a versenképesség alapvető kérdés az hár, és hogyha a fortintár folyama egyik hónapról vagy, egyik félével a másikra, 50%-an is tudváltozni lefele, vagy fölfele, akkor az azt jelenti, hogy azok az üzleti vállalkozása, amelyek két három négy, öt 60%-os profittaljának, azok elvesztik ezt a előnyüket, vagy váratlanul megnérik, csak nem voltak rá fölkészülve, mert az árfolyamon többet lehetveszéteni, mint az üzleti vállalkozáson. Atát az projektekensze indulnak, akkor, hogy csak kentet mértékben indulnak el, ha minden váratnak, állandul az árfolyam kocsázattal kell szemben hészni. Hát agyánz történik is most, hogy a három 150-70 euro-un elmer, a magyar gazaságexport a termelő része, ami egyébként azak kőr, ami rölön sokat beszél most, hogy ezek a alafetően nyugatítségek, nyokatják nem termellek nyelességet, sőt veszteséget termellek, mert elveszítik, tehát ugye euroban érték esiket termékeiket, de az energiát is a munkerült, az perig forinban fizetik késősőszőket nagyon rosszul érintettett, ez azon miatt az euró érányába lennegetem esmen. - Így van, így van. És van egy másik kérdés, amit szerintem érdemes, most egy ilyen hossza beszélket, és ben legábbi rövidendem, és néhány pár cerei véggondolni. Ez pedig a magyarosszági munkerühezet, amelyik, nek ugye van egy demografiöj alapja, idősödik a népeség kevés gyerekszületésatőbbi, amely rején azt gondolom, hogy tévedés volt az az elképzelése Orbán Viktornát és az Orbán, és a fidesznek, hogy itt alapvetőváltozásokat lehet elértni. Nem lehet elértni, egész európában világszertem, ugye nezek a tendenciák, ennek ezek nem lehet szemben menni, ez egyik dolog. A másik dolog viszont az, hogy a munkerüb piachezetét a keresletés a kinálat határoszamek, most ha a kormányzat, a harmin céve folyamatosan többet kört, mint a menjél van, már pedig ugye a defici testjelenti, minden évben 4, 5, 6 árom százalékal többet körtünk, mint a mennyi a kormány bevétele, akkor ez a munkerüb piacon egy folyamatos hiánytermel. A jálom a podcast haagatok figyelmébe, hogy bármelyik ki rádjót haagassák végén, mondjuk egy urán keresztül, amikor öthatri portlem egy, minden dikriportban elhangszik az, hogy mi csod a munkerüb problémákkal küzd az ágaszat? A rendőség, az uddépítés, az szemétszállítás, az korházak, ahol nincsen elég nővér, ahol ginnázi mokka, ahol nincsen elég matematikatanár, de ez egy relatív tolog, adig amíg ilyen mértünk túl kereszlet van, túl fűtötség van a Magyargöldöságban, adig a munkerüb problémák megoltatlatlanok. Én minden nap, hogy olyan út szában sétállok végig, mert ott lakom, ahol egy visszondan, hogy mért tűtászás házat építenek, és azt látom, hogy pinteken délután leál az építkezés és hétfő délután folytatulik. És ez nem egyet épérde az általános, a Magyar építői par úgy dolgozik, hogy egyműszagban hétfőtől pentek délik. És ott állnak a miliósgépek, amiknek a napibérleti déjel egy piliófalint, és nem gondom termelnek, és ott állnak a korházak, amelyek a gyából 150 korházva a Magyarországon most, hogy ha nem a papiron összebontintéznéket, nézzük állnak a műtők, egyműszagban dolgoznak, ez nem tűrhető, mert így az ország csak a veszteséget termelni, vagy a nagyön alacsonyöveketést. Abba kedezni, hogy azt mondta, hogy ez a túlfütötsének összöntödeltői, mert nem is tudom 3-4, évegy akartalni, és sem milyen gazdasági növeketés, vagy felszázaljékos nagyon minimális gazdasági növeketéssekonik. És mégis túlfütötség röbbesszer, hogy az egyszer számmukatni. - Hát ne szerető piac szempontjából, ha a vállalatok töbsége azt mondja. És itt egyébként érdemes a kicsit keményepben idézni a számokat. 2014ben volt a az, tehát már nagyon régen, amikor a vállalatok havi megjardezéses orán, etsze csak töbség be kell őt az a vélemény, hogy a termelés legfőbakadája, termés növeketés, legfelibakadája, a létszámját. 2014-ig keresletre, külföldi helyzetre, gazdasági stabilitással, satöbbi regondoltak vállalatok. 2014-o ta erő panaszkodnak, és ezt, akikor rágyumusokra, gutaltam a köséregondoltam, hogy a riportokban is ezt hangzik el, hogy nincs rendőr, nincs orvos, nincs nőfére. - Hogy lehet létszám helyen, hogyha nincs gazdasági növeketés, hogy ez egyesztetetőszözők. - Több munkahely van, több munkahely van. És többbe között például az érvantő munkahely, mert olyan közbeszéseket csinálnak, amelyen az apítői partálmugatása a döntő lényeket. - Ha már elvezetne az a téma munkerő piaci nyitás feléudjét, hogy kállák külföldi, munkerő Magyarországra, vagy nem hogyan lehet ezt a dilemmat megodni elről egyébként egy jelőző adásumban beszéltünk hovácsandrás migráció kutatóban, és ott érintettük. - És mit mondott? - De a gazdasági oldalával ezel keveset foglalkozott, de azt mondja, hogy amit ő lát nem látszik azt, hogy a most Magyarországra érkező külföldi munkerő az ténylegesen konkurenciát jelentenál, a Magyar munkerőnek pont azért, amitől mondt hogy annyi hely van, hogy akartlek bármennyit belehet belőle tölteni. - Azt is mondtam, hogy egy dolgokban látja a konkurenciát, hogy a külföldi elkakik Magyarországra érnek sokkal sokkal rugalmasabbak, tehát hogy ők vállalnak érszakai hétvé, és atomerűk ugye, nincs itt a családjuk, és pénzkeres nőnek, és nincs más celyük az itt töltet időben csak a pénzkeresés. És hogy ez fett ugye bolygatni bizonyos szélnek a működését a olalszlátszik, hogy hát aki nem tudom vietnánból érkezett az bizonyi vasánap is 12-ul adó, azik bezzelg a Magyarok csak 7-kösznak nyolszurlet is ő jennek vannak szerintel olyan, hogy okoznak olyan társadalmi problémákat munkaján belül és a munkaján tudmútatóan, amik rérdemes figyelni, de azt, hogy tehát hogy nem tudják lettőrni a béreket, mert rannyé munkerő igény van, hogy ezt jakotják lehetetlen. Most lehető kiravattam, de egy két fontos mondás voltabból, ami röve szerintem. Ezek én nagyjából egyet is érteek, csak azok érsemi kőetkezikempől, én az gondolom, hogy például az egésségügyjön, ami számomra egy fontos kutatási tevlet az utopi 15- 20 évben szintén, az egyetle lehet séges lépés, amere az előre van, amert előre visszminket, az az, hogy sősgösen és nagyvolumemben kell munkajrőtt importánunk szak dolgozókat, képzetteket és kevésbé képzetteket. Menem csak a legésségügyben van szükség, importátolcsó és hatékony munkajrőre, hanem például a vendég látásban is a turizmusban, amek agatunk egyétermes, éterem tulajgonusd, akár a balatononnak, akár Budapesten, elsősóval arra fogban az, hogy nem kapembert, semen gyér nem kapembert. Tehát ezeken a tevleteken sősgösen szükség van munkajrő importra, és még egyszer hánkszőzom nem csak szak képzett, computer szakért tökre és informatikusokra, hanem kevésbé képzett idősek ápolására, koházzakban ágynemű húzással, takalítással is egy bekre. Ha jó halmánk szülyt, akkor én úgy veszem ki, hogy magyarolszágon a legfőb gazasáj problémelnek azt argya, hogy tehát én nem teljesen bizonyom a magyar gazasájban, ami most jól santul a tváltozni ápül is útad elnek az igazi garanciai az eurobe vezetésen, nem a másik pedig a munkajrő híjány, amit valahogy a mekkor volt, és akkor ennek egy fontos eszközölehet a munkajrő migráció munkajrő imponja, van nem más olyan nagy ki hívás, amit még érdemes itt tebbben a keretben nem léteni? Ez a kettős hasonló fontoságos szerintem, nincs természetesen én az fontosan tudom, hogy ez egy nagyon nehezen keresztül vjető célok többokból is. Egy felől van, a lakos ságban egy tényszerűen érthető, kantitatíve mérhető ellenérzés, ad eurova szemben is van ellenérzés, a külföldi munkajrő vimportal kapcsolban még inkább van ellenérzés, és ezt át nyilván valóan a kormágyat számára nehéz döntés, de én az gondolom, hogy ebben a két kérdésben nincs nem lehet értem esvítát folytatni a compromisztumok mértékéről, mert két szésőséges állás pontűt közik egymással. Alapvetően, hogy egyik állás pont az, hogy a munkajrő problémát me kell óldan itthon, jobb iskolákra és jobb megéségű gyünyre van szükség, szerintem ez mérhetetlen lehet szerűsítés a problémát. Dazta elfogadj, hogy erre is szükségváncsa, hogy ez nagyon kevés a. - Arra is szükségván, de a főhangsújt is, mért lenni azt az euróbevezettésére kell helyezni, ez az, ami összerendez egy kormánylatig az oság politikát és egy emberek számára is érthető rendszert. Az utolsó kérdés, ahogy kicsit egy en-viszionárius élegük kérdés, hogy mondjuk ki előge tetszülöggel sűdöpontott tíz, vagy húszép, múlva milyen országnak látja, magyar országnak a mert felémegy, ez az ország, mert felé kellene, nem ennyi van, hogy hát sötét visziói van. azt is elmondhatja, hogyha a optimista a kortálnozod a vezető utra is, érdemes mi néhány szútejteni? - Hát én azt szeretném, hogyha nővekedés átlagos utána medd 10-20 éves táfladban mondjuk a 200-alég körül érték ről a hol most tartunk, öf, efelemerked nem mondjuk három 100-alégra. Ettől még mindig nem leszünk világbajnokok, és ettől még nagyon sok problémat is lemaradás megmarad, de azért a fezárkozás folytatult. És én nagyjából biztosóik benne, hogy folytatult nézs fog, de az a reálysal számolkár, hogy mondjuk lenyerorszákhoz, vagy csáorszákhoz képesd, akár még nőhet is az elmaradásunk. Zárkózunk föl az élvónalhoz, de a versenjtása méggyor sapan zárkóznak föl, és ez volzeg idlesz a következőtni szúszérpen is. - Ez erre mondjomval, amit még azt nem akar mi idleszán, hogy miért gondolja, hogy nem tudjuk behozni. Mert kicsit nekem az a koncepcióon a fejme, hogy a cseeg már korábban elmentek, de a lenygelek, románok azok, azért az orban rencer alatt előztekből mennünk, et hogy miért gondolja, hogy nem tudjuk ezt a fejt a lemaradást, amit az orban rencer, tojtaképe békyóként rakottanyakunkba, most az orban rencer levetése után behozni. - Erre csak aztúj mondom, hogy azért megyeddik sem sikerült, de természetesen akár meihországot veszük versenjtásnak, előfordulhat az, hogy ő kell buknak a következő kilométeren, és tíz évérre lassul a gazdaságimekedés mondjuk, legyen rosszágban, vagy a románjában, akkor betügyük hozni. Tát ilyen van, de az érvonalat, tehát nemetországot, austriát, franceországot, angliát nem tudjuk behozni. Nagyon nagyon ritkat történemi példákonnak arra, hogy néhányország gyorsan fejtünk zárkonyi, de ott is megvannak a határok, a korlátok, hosszú éfti szeregen keresztü, jappán volt a sikeres példa, hogy milyen gyorsan felszárkozott az egyesült állmokkoz, utóbbi úszében nem sikerült jappánnak megfejtszárkozni. Ugyanannak a jappánnak, szóval a fejtzárkozás az egy nehéz műfaj, és nagyon kivéteres. - A szót egyet értek, apró meg egyis isjük pont a napokban néztem, hogy csevországban az egy főre jutó GDP, hogy beszélőrpadításon nézük, akkor már magasabb mint jappán van, ez most azért a fejtszárkozásnak egy szép példája, hogy egy 99-ben azt mondja valaki olyan csevország behoz a jappán, akkor valószínűleg nevettek van a rajta az emberek, és ez most az elmúlt 25 évben mégis megtörtént, szó, hogy ezért vannak csodák? - Vannak csodák, vannak is látványosan rosszó szerepellő országó, és ilyen példája a jappán az elmúlt húsz évben. - Hát akkor maradjunk egyben, hogy vannak csodák, nagyon szépen köszönöm, hogy eljött a műsorba és átutuk beszélni. Hát gyakoratlag az urben ennzer bukását, gazdasággi, gazdaság történet is nem pontval is az előre mutató mutakat, és köszönöm a hagatóknek is, hogy bennünkket haagattak, a dollárpapa Augustusban, és jelentkezik majd egy ades, a adig is kellemes cserat kívánok mindenkinek, és aki még nem tette volna a sziratkozon fel a kubit mindenféle csatornáira, sziasztok. - Köszönöm szépen a megjívást.