Csatazaj | Mohács 500: Nem úgy vesztettük el a csatát, ahogy az iskolában tanították

Ez a csatazai podcast, a Kubit történel, mit ematikályu podcastje. 1926, Augustus 2092, Mohács közerében összecsapott a második laios vezettem a gyorkiráyság és az első szulejmán szoltán által irányított oszmámbíradalom hadereje. A két uralkodó fegyveres konfliktusálnak tétja a magyorkiráyságtalapom maradása és középe uróba területi épséggének meggörszése. Az összecsapás kiminetele alapjaiban határozla meg a törség geholpolítik a jövűét. Egy csata az csak egy csata, de a mohensi csata az egy színvulunk. Helódnovekélden vagyok? Köszöntünk, mikoságos vagyok a mohácsi csata egy 500 éves magyar sorstragédiam, de vagy a mi a helyzet, ha megvizsgáljuk a lehető legobjektivebben csata ként. A csata zajma jadásában nem a száraz évszámokat, dátumokat veszük elő. Arra keresünk választ, hogy valójában kivetett cseltés kinek. A kímals segítnek ün kibogozni ezeket a szállakat, az a csata egyik legerismertebb haza is szakértője bézsaboljános történész, a budapesti történetimúzom közébkori oztályának kutatúja. Kiderült, hogy de ez a hacserektása máskennéz ki, mint ami a törvényekből következné. Beszélgetünk vele a legújabb mohácskötetről a friskutatásokról, és arrolyis, hogyan segíthet egy bainok magyar lővéz történeteabbban, hogy jobban megértsük mizálott a csata mezzőn. A kubit műsorát haagatod. Ez a csata zajpod kest. Ilyenekünk mohács a csata. Egy egy csatárofunk beszélni véglős a csata zajpod kest kere tében valóban egy meghatározó csata, viszont ha azóvasó haagató úgygondolja, hogy felültj a mohácsakapcsatos történeteket az utóbbi ötvenébből, akkor kevesőbb ilyen ha történetimunkett, találja a telkét zelhatos munkettunk igü. Nem fog ért találni, nem keves ebből találni, nem fog ért találni. Egyetal a mohácsakapcsatos munkát semmi fog találni, mert a 450-ig évforduló. A csánezzel 1976-ban, olyam léptékümmertéküldöm, ping volt, könyfki a dársban, sajtó barádiobban, minden őt, hogy utána. Nagyon sokan úgy dondolták a kolegálk és úgy dondolták, hogy ez a nincs értelme tovább fogalkozni. Egy kiértek mindent össze gyűjtöttünk minden forrest. Megútsaláját többet tudni, mint amit sikerült, amikor én ezen rák eztem fogalkozni, kettőzön, kettőzön, kettőzön. 2003-an össze futottam a téma vezetőmme elérvárkolyi ágnasal a szétsényik köistä, és kettvesen érdeklődött, hogy mit csinálok, mondtam, hogy a mohácsakatál történát ért kutatom, és akkorhet ilyen. Selidám, de elég él néző most olyaral mondta, hogy lehet minneket a román minden tudunk. Talán megni értük a csataát, mert ugye ez a következőgrádi, csak mit már lehet óran, és mondtam, hogy nem, de szerintem másként veszettük el, és hogy az nejon nem minden. Másképe elvestenél csatelt, hogyha nem mégis csak van egy fontos, van nolata, különösen úgy, hogy mennyire meghatározó időpontja, ez a magyar történetükondakodásban, meg eredményel csatának. Egy igén, tehát hogy volújjában egy csata-as csak egy csata, de a mohács-i csata az egy szimbulum, a lehetsfajta vizválasztó a magyar történámbán az elsősikeres 500 év után, a következő kevésbősikeres 500 év kezdete egy nagy demzeti kudart. És hát egy elség erőtesz túgy eszerak, mi főleg a 200 év történetszerek után, hogy mi magyarok mindig is lúzrek vagyunk, lúzre koltunk, és a magyar csata is ennek ékes tanubi zönsrága. Szekor születet erre, minden fejle elképzel és a meggondlatlan hadvezéről, a megyrohamor a képes hacseregről, a korszerűlten feudális hacseregről, a 200-szagadt a országról, a nem eszekönzéséről, a körátopat, és sok minden más a csaterral, amíg az elból, elvont a figyelmet a csaterral magára. Igen, és a mindenek a koronált aditette fel a nekünk morskelt szímpűsorral, amíg értem, hogy mi volt teszendék, hogy a szendék az volt, hogy azt mondja, hogy ennek a tesszalonnak, majd megrászkultatások kell ennek, hogy magára találjon, hogy föláljon, hogy meg találja a besően ergélyt, mintha hogyha a boxmessorral enneszó, hogy az ellenfélbe viszekom, hogy találott, és akkor rokibalból a összeszedi magát és péveri a másikat, de hát az a helyzet, hogy 1526-ban magyarországot kiütették, és soha többet nem ált föl a banaformában, ahogy ő föllépett a párstra. tehát ez ott kezdődik, hogy ebben nem lehet egyedül kiönni, és innen több kezdve ez az egész gondolatmenet, egy tévesgondolatmenet, illetve vannak ilyen események csak nem nagyon érdemes mohácsor összekötni ez a ketal, az eseményeket, mert ez valójában másról szól. és akkor itt jutunk el oda, hogy, na de mit tudatásadalon erről az eseményről, hát amit talitottak neki, több szenszéven keresztül, és hát nagyon érdekes tapasztalás volt az, hogy van egy több szenszéves tudásunk, arról, hogy kikésettel, ki nem késettel, hogy uhelyen volt el a csata, vagy nem volt uhelyen a csata. A sorna ezer egy dologról visszatkoztak az emberek, ami bántóan és fájóan hiányzott, hogy mondjuk készült volna egy állapot felmérés az ellenségről, hogy mit is elent az oszt már bírodom, amelyen 506, az nagyon sok egy kiányzott. Almak a csira így azok, ezer 970-ban, tehát ez a 450-ig évfordlóra jelentek meg és akkor lettek lettépe az alapok, akkor jelent meg először a magyar történetéleg, ma az ellen fél mint. Sznitt, tehát ez az elényi nem megvolt magyarázva, nem kellett nagyon szizel állni vagy állni, és egyébként is 300-5 is bármikor megverünk, a akarunk csak akarnik el, ember hunnyadina kis sikerült, egyszer nem, másoknak semmi. Mágyes biztos megvert a volna jöket ha ott lett volna, de mágyesos emtolákozott jelentöröksereges, a több is a több is a többitát, hogy valójában egy egész olyan hiárdalem rendszer épült föl erre az eseményre, aminek csak nagyon közvetett módon volt közebb bármihez ami tínyleg esen megtörtén. Az a megtöbbent ő, hogy ez a kíncesszerhetően haddban perésegéz a volt az első a kiügyel, lúdavikát végzett gyakorlókat, honatiszt kintítsfölvetett az a lehetőséged, hogy hát lehet, hogy a magyar advezett is az így gondolkodott azon, hogy nemben a izetben mit kéne csinálni, és hogy bár nem volt a kiúk az esélyek, és ez azért megpróbált valami fejle olyan tervet kovácsolni, ami a siker reményéve kecsektet, ethogy legalább valamilyen szanszot adott a magyaroknak, hogy elemzőm módon százéve korámban a 700-ik évfordrón gyalókai jennőök és szinterek kiválló hatörténész volt azt mondta, hogy hát ennek a háborúnak a azt a szímet athatnánk, hogy egy háború szansz nélkül. És ő az tennem is találben a turságosan sokkal pozitívóóta a magyaródára, de ez képest a telőrépés perézziéza. Hezképest előrépés perézzi, hogy csak azokat a megoldásokat, amiket ő erre főgetett az tennoszak ma szétszettek. De ezt öfügetlen az gondolom, hogy neki abba miséges melyen igazavolt, hogy a háborúkról hatörténész kell gondolkodni, és a háborúk logikája menténk a tárdjálni az eseményeket, de nem a forensok nélkül, és nem a forensok ellenében, tehát ez egy nagyon fontos rolog. És kestnyisztett kitéi szélul, hogy akkor dekonszkolált a korábbiákat, és vores alapra, de hatörténik meg közelítésből a figyelőszözben. Nekem egy dologszöget ütött a perésnek a könyvében tínégyelként hovastam, nagyon sok szorolvastam abszolút meghatára azok könyvőr, mennyi volt módszertani a bináholyan. Még mindig küzdök az al, hogy lett egyem ozokat a dolgokat, amiket akkor magamra szettem, tehát ugye mi a nehéz? Nagyon nehéz megválni, olyan nem valósanem vélt ismeretektől, amik egy ilyen könyvő látszúgároznak az emberből. Hocsán tiszteletből nehéz megválni a törvagyben ezeket. Nem, tehát ugye adodik magátol, hogy arra gondolsz, ahhoz núsz úgy. Még nézek egy adatot, ami menjük ott nem fettétlen van, a lehetem azt, hogy nekem annyira fix, és nem is tűnik fel, hogy az egy adat, ami mögött nem is biztos, hogy az azodat. Nekem ilyen tapasztat. Tehát ez a nem is tűnik fel, hogy az nem egy való diadat, hogy akkor inkább fogalmazunk így, verésgéza háború utánssoziológiát végzett, és vanról a jó histori gréfélyt a humány, hogy az adatokat kipótólta. Komináciokkal, modele kell, modele az őkondok koddásra, ami nagyon korszerű dolgok volt, deszerkilensz ez 40-50 években a világtörténed tudom ennyiában. Ennen liszkolában. A igen, tehát, hogy egy érét is ebből van, nem tudom, minden jött onnan. De az, meg nem mér úgy föl, hogy van a dohoca, amiről egészsen konkrét tudásunk van, és hogy elállt jutni a források igésef, nem csak a modelek révin, de a források révin is szeresszettünk is van ötakért. És az a helyzet, hogy a forrásokból szerzet is menetztabb idabb. És akkor bacsán tudom, hogy mi jutott szöget a fejétben, amikor algast az ezt, hogy mi volt egy újtópont, amiről az volt? Igen, az volt, mert neki az volt a koncepciói, hogy a magyarok egy genyelis oditerve dolgoztak ki, hogy mohát mezzően föláll a sereg, és ezzel szemme van egy terep lépcső, és akkor akartak megtámadni a törökökötömik azon a terep lépcsően léresztek. És ez biztos egy genyelis oditervelet volna, ha illet volna csak az volt a bajhügy nem ezt történt. És akkor például alaf a hadsereg paransznak a nem állrólta el a haditervet a többé embernek a kikot voltak körülött a haditanánsban. Ezért az információk csak később jutottak el a királyozak íg döntés, toztak és azért ez úgy. Már akkor is gyanus volt, hogy milyen haditerve az, amiről nem tud a haditanátsügyet, hogy értem én, hogy sokat örök kémdákkor is. Nagyon furájál gandolás volt, hogy milyen nem sikerült én azt gondolom, hogy ez perézségei az a genyelis oditerve volt. Több ezért nem tudtak róla ezer ötszel szúszóhatban mohát snál. Tehát nem jelenti azt, hogy ne lehet volna neki, tehát hogy ez egy fontos része adoloknak, akkor halt megperézsgéza. És akkor mondtam, hogy én szeretnék írni az emlékkőtetben és akkor késztem el ezzel fogalkozni, hogy hát a csatorendról volamit lehetne. Aztán a következő lépés az volt, hogy kiderült a jó, de nem tudunk semmit a jagyellok, hogy a csatorendel fogalkozni. Ha egyébként nem tudjuk, hogy milyen hadsereg az a mi hat csatorend be áll. Nem mint a Magyar is. - Nem, a Magyar. - A Magyar, a Magyar. - Jagenlókornak, misem a follrás fel dogozott cságosel, am az egész történt fel dogozott cságot, ki lenne sérek vénkérdöz esévekik. Egy parlagomféheverül történet volt kevesen fogulakosztak, velem nyikubnyandráson kívül. De a kopont ebben az időben indult el, végre lézzben általad is, egyik conjuk tóra jennek a korszak felteresel. - Hát én? - Nem levezni, hogy konyjuk tóraának. - Egy fecskenem csinálni. - Ez kicsiktem. - Én inkább arasszorítkoztam, hogy legalább azokat az ismereteket gerebbézzük, összehámit össze lehet szedni, az aki rodonból meg a kiadott forrásokból, hogy egyet helyen valami tudjunk eről, hogy. Hogy néznek ki azok, akikot csatorenbe állnak, mert az megfogja szabni azt, hogy őket milyen csatorenbe lehet állítani. - Lehet azon tanakodni, hogy milyen kiválló dolg volt a 16-odik századele, ilyen a lőportfordadalon meg a gyalokság térnyen is a lovaságga szemben, ha történetesen középegrópeban semmi a jagelló uraakodónak, semmi a szultálnak nem nagyon voltak gyalósaí, és a hacseregük túlnyomorésellóoságból ált, akkor mégis csak azt kéne meggondolni, hogy azokkal, mit lehet kezdeni, hogy mit szoktak kezdeni, helyzetben, és nem azon gondolkodni, hogy milyen kárhogy nem volt sok ezer lássknett és vajtszí, mohetsnál, mert az nem fog előre vinni. - Ez megkoral a jelegűködött kell elkivzelni egy nagyon nem tudtunk róluksemmit, a magyar, hogy seregeről? - Az a helyzet, hogy ez egy veszteszsata volt egy veszteszsatában, egy veszteszsat sereg kellett volna foglalkozdi, és ez senkit nem érdeke. Nem mint ha márjás győztesat seregeről feltéteni többet tudtunk rólnak, de az a helyzet, hogy arról tennek kevesefores van meglepő módon, itt viszont errola csatáról nagyon sok. A hozképest, hogy ötsezéve korrában történt voluban nagyon sokfores született, és ez volt a másik megdöbbentőtolók, hogy 400-odiké fordról, majd alukkai több forrest használt, mint a 450-odiké fordrólóra perjés, mert adigra azok a forrestok, amik nem voltak magyar a lefordítok ki hulottak arostán, és akkor egy ülletteből egy projek, hogy készült sűnk egy forrest gyűjteményt, a 480-odiké fordról a készült egy nagy szabású forrest gyűjtemény, amiben már lefordít tattam, azokat a szövekeket, amik egy alukkai ismert, de magyarul még nem voltak megpridog elencélykővet jelent iseket, hogy beket a hulvannak részletes ebbsat a leirenszok. - Pontesekről az izgalmas forrestokról hagyat, ha csegy beszéget, és a csatazajpotkest második epizódjában, amely a majd csak foglalkozó duplanyítányunk második fele. Ebben szovák márton a debreceni egyetem magyar ország, a középkori európában kudató csoport, és az ország össényik könyfter, tudományos munkatársa mesél, a szanudó forrestokról. Keresz majd ezt a csatazajpotkestepizódat is, a Kubit.hu podcast-faireteni. - Ugyanis, ha ezeket is látjuk az eszképhez hozzávesztük, akkor látszik, hogy azok az elgondolások, amik egyébként mondjuk a magyar a fordétottorök, le irásokból összálnálnak, azok menfelelnek meg a valóságnak, és gyoluk a ilyeszt még tudta, perés meg már megfeleltkezett róla, hogy hogy működik a tudomány százével ezzelőt, egy ehete nemet tudományt műveletek magyarországon. - A fontos információ 50 századik az a mostre lábjezzetekben volt. 50 éve már senki nem hovasat lábjezzeteket. - És most ember. - Főszövékket, olvasz, mennyisöbbben. És ma meg már nem is nagyon vannak lábjezzetek, tehát az egész teljesen megváltozott, tehát ugye egészszen kardinális mondatokat dugottelgyolókai a lábjezzetekben, többek között azt a magyarázott, hogy miért nem lehet a torök forrestokalapján rekonstruálni a csatorhendeket, mennét lesz teljesenlegből kapott az, ami bizonyos tortént hívatkozik. Egy olyan világ tárult fel eléme egy picyke problémából, amikor kiderült, hogy azt, hogy most itt ilyekező, vagy támadó csatát akartak volna megvívni, azt akkor fogjuk tudni el dönteni a tudjuk, hogy milyen hacsereg, ha ismerjük a rendelkezésre álló teljes forrestkor puzt. És után a lehet arról meg gondolkodni, hogy egyébként mi volt a hattvezérek fejében, hogy mi volt a terf, tehát hogy pedig egy kicsit előreszalat ezzel a dologal, és ami aztán végkép szügetőzött a fejemben, hogy mi vele a hattörténet, az kifézzetben a katonek terénum a volt, hagyományosan, és ővelnek a zegyik utorsó képviselője Magyarországon, de százéve korrámban több katona érterről, ugye minden katona azt állítóttal, hogy a Magyarorszareg egy védekező csatar a készült. Azok alapján, az információ, alapján, amikor neki a rendelkezésérel, a kegyedül perés mondod mászt. Azok azt gondoltam, ezértemes összevetni és megcsinálni eből egy gyerelemszés, és akkor lett eből egy két részesszik a hattörténetek közleményekben két szeráron, négyben az egyik a jagyelló kuli hacseregrő szult, mi az, ami mohány soszkérül, másik meg magának a csatának a lefolyással a csatorendek kérdése. Ugye a hacsereg még az volt a problémal, hogy kubinyandrás kiválló középkorenszunk, a jagyellókor akkor egyetlen komoly kutatója, az úgy kezelte ezt a kérdést, és egyet vannak törvények, és hogy van egy ilyen országos hatszervezett, amit a törvényekből rekonstruálni, lehet, azon mit a törvények szobályoznak, az való színözvóta való. - Igen, számaíben és a rányaiban. - Igen, csak azonban, hogy például a törvényekben, nincs ennek számok, egy csomón esetben, tehát ez egy nagyon csalafintodolok, és akkor számonjuk ki, hogy hányember van egy bandérűn van, tehát a középkoros kodegák most ütottak elodal, hogy azok a számok, amivel a bandérűn, az 400 szős, az minden valólan nem felelmega voluságnak, oda már kubíny is együztött, hogy azt mondja, hogy a főpapok jövedelme, hiből nem lehetet kiali taní, annyi katonát, mint amit a törvényekel őjírtak. De az nem merult föl, hogy akkor lehet, hogy nem a törvényrozsa, nem mis számolunk hibács számokkal. - A beszégetésorán lehet, ilyen szeretnélek megként, hogy helyezünk el teteleket a mondajban, legyen ez egy tete, akkor mi el számokatulunk, akkor használni. - Én azt mondoltam, hogy induljon ki a Boács-i serekszemni, bölmer a rolegalep van egy szám, roda-i csistván magyarorszeg konsellárja, érterről egy össze foglaló munkáta csata után, és ő jott egy, hát minden másos szképest részleteseb listát adott, hogy kikjöttek, hányajottek, honnajottek, és ez a kezvoltak kontroladatok, tehát hogy mégis csak az a helyzet, hogy mindegy, hogy megkor az ország hadi potenciája, amiz szempontunk ból, ha moásnálcsakuszó 7000 ember vanott. Mert akkor lehet az a gondolkodni, hogy mennyi lehetet volna máskor máshol, ezt igaz, ilyit eesen feltöltött, minden minden megmozgósított valami. - Ilyit, így, így. - Van, de induljon ki a Ból, amit tudunk, hogy agguszó súson kirányzadikéhoz a 7000 ember voltak, és úgy ezekről mit tudunk, és ezt kiderül, hogy de ez a hacserekszem máskennész ki, mint ami a törvényekből következne. Tát, a magyar kiráyság hadügyi törvényelyi videavaltkozó hadut, keret rendszer az az 149-esévek második felében születik meg, és az csak a lovaságról rendelkezik is. Aztologatja, hogy mennyi könyül hovas mennyi neízlovas. A gyologosok teljesen perifédikusan tűnnek fölemben a sistémában, egy idő után, a felvidéki megyékesetében megengedik azt, hogy a jobbágy porták után kialított katonaságot, onnan gyalokságban hozzák és nelovaságban. - Mert, hogy voldjódosak itt vél bérejnek, vagy. - Azt ez egy úrjási vit a témavoltak, közébkó részok között, hogy most ezek most gosított jobbágyok, vagy soltos katon el, vagy soltos jobbágyok. De ha nem társadó omtörténész vagy, akkor ez túljdonképpen mindegy. Mert ha történt hiszen pontból, az alények, hogy rendelkezik e valami félegy akorlattal, az ahelyzetőj a jobbágyok között is voltak olyanokakik rendelkeztek, illetve, hogy most gyálogos vélhoz, és mivel van fölszerele. Tehát a csatati lenne eszfokszámítani, meg a csatarén felányításán és eszfokszámítani. Csakok így, de rögy nagyon jó, de most nem a nagyar hacserek fel a leírások szerinti aloksányból áll. És még akkor is nagyon sok, hogy a logos, hogy ha a ból a 27.000 embert, ból azt a körből, ha tezerettek, ilyen külföldröjött, tehát a királycse, alatvolói voltak, illetve, a pápai pénzen főfogadot, zsoltosok és azak mindjálogosok, hogy túlni a marizban gyálogosok, és kineszszük. Akkor is maradott egy csomó jagos, és akkor hát az elehet tűnőttni, én akkor odaigítottam, hogy hát ez nem a törvények szerinti mózgosításasztán, eltelt húsz év, ez is, hogy lászik, hogy mennyire élénk azak majd is kurszus ebben a témában, amikor teik olagik összont, hogy de ez a törvények szerinti mózosítás, csak én nem vizens jókszokásokat megszobályokat, nem vettem figyelembe, és van olyan törvény is, ami a jobbályok ötöd részének, izad részének, a mózgosítását irja előés, hogy ez egy régi akorlatamit, és azt neltak, és elfogadom, hogy ez lehet séges valóban azokatörvények, amiket ezek a szaküladom korábban, hivatkozott ezzel, nem foglalkozott, de a tiszkózusnek eredményeképpen mélyebb rá, és de ha törvényi keretek között is telt, hogyha meg nem piszkájük meg, és etleg a hát az elnást, akkor ez adom a járből építik. - Én hállás vagyok mindenkinek, aki hozzá tudteni a témához, akkor is, hogy ha azt mondja, hogy amit én korábban értem, az nem volt aias mentőbe helytáló, mert hogy segíti a megértés, tehát én olyan ütottam, hogy van valami, amit nem értek, és rák elmészni, akkor ez Magyarázatot kíván. A másik érdekezséga, ami kívügrott, hogy hátügy ez egy elmaradott feudális hacsereg, de az összes, jól bágyalós katonát puskával hívják hatba, és akkor kiderül, hogy jadehát zeki tő ellenmondegyben. - Hát, amit fejünkben igen, a valóság pedig megint valós szól, hogy ha ez nem egy ilyen teszedrom történeti. Imamalom, akkor azt fogjuk látni, hogy valóban van egy forradami változása korszagon, és ez a forradami változása készíhasznáható készílőfegy vereknek a tömeges eltegy, és ami minden mást kissorít nagyon rövid időalattat, hiába vannak kíválló nyilpuske, akkor emman 20 év alattan nyilpuske eltűnik a harztéről jószerűvel. - Hát bocsent ez egy nagy-europai tren vagy? - Ez egy nagy-europai tren, igen. És akkor így több nassz, hogy mi van, amit fejünkben magunkról? - Hogy mi mennyire vagyunk az európai tren van alba? - Rez is egy nagyon tanulságos drolog volt, mert azt monduk, hogy az oszmánok sokkal inkább ott vannak, mi korszerűtlenek vagyunk feudál, és akkor meg minden vagyunk van, és akkor lehet látni, hogy na de hát mi vagyunk európa közepén nem ők, és európa közepén van az akkori inovációs technológiaik közpöntje a adügyi változásoknak. Zész a kitália hadi-para, ez délnémetország hadi-para, ottalitják elő a legfejlettem, ez közökhet a legjuk minőségben. Tövén is tekezni. - Nézz a technikai jónováció, Italiában van egy sokkéftizades 60 éves, 70 éves adakhozás, ahol mindent kilehet próbálni, és állandon újítanak, és hogy akordatba átultettik alleg vadak. Mondolatokat, és piglantokon velül, hogy kiderül, hogy mi ez a mi működik, mi ez a mi nem működik, és mindig jönnek az úgy dolgok. Ha csak este terjeztani, és akarták mondjuk íszakitália, vagy nélejné megtorszeg részre, tehát voltak területikéviselők, akik járták házalva a kiráyságokat, vagy ezt például mi is, akartuk behozni. - Ez így nagyon egyszerű dolgok, tehát, hogy Magyarorszeg az nem csak most a német gazdasági téség meg a része az, így voltak az épkorban is, hogy ebbi nyersennyagokkal meg élő alattokkal fizettünk, így partszikreket kaptunk. Volaki fegyvert akart venni, és az mondjuk, mátsás király volt az is németorszeg hovette, ha jagyellók voltak, az is németorszeg hovette, a betlengából volt ő is szeretett volna a németorszeg hovetne, csak meg így nem atták elmer a vzlokon nem tudt áthozni, de volt ilyen kitétel az ők békekötésének, és így volt ez mindig is, meg így van ma is. Telen a működik és kevésbű halok meg, hogy győzelemre visszasz táltvaszán másik tolom amorabb. Olyan mennyiségben, olyan minőségben nem tudjuk helyben előalítani, de én nem iszek ebben a technikai fét is rólokban, ugye a közékkulni magyar királyosák tele van, olyan szabad királyi városokkal, amiben százpólgerokaknak. Hát nekik teljesen, direkt bekötésük van a német világban, szellemileg realis reformáció, anyagikultúreban, tehát ha valamit föltalának németorszegban az néhány évenből itt van egy szászvárosban, és öntik a hangot, öntik az ágyútsinálye kapuskát. Tehát hogy mi nem vagyunk elszéget elve európa fejletrészétől sőt, mi vagyunk a legközöm, mi vagyunk a terső lépés. Tehát hogy most a itályából terjed a neszen szakkoz első lépés az Magyarország európeban. És a kizílőfegyverekről van szó, a terső lépés, némettéség utá Magyarország és állásul ugye ennek a terségnek része cseország is, ahol megtatonai innovációkszülettek az 2014-s években Huszitaláborúban, aki kerszényéháborúzzuk magunkat, tehát ellesséként nagyon jól ismerjük a cseheked. Na jó, de utána mágyes alatt a jagyellókalat, a jagyellókalat úgy ennebb van a perszonál unióban vannak, mint mi? Tehát mind az a tudás, meg tapasztalatom és fő almozódot meg a presti, ami a csekaton esek ott ögözé. Az elérhető, csak az a kérdéső, hogy második lősnek mennyi pénze van, de 20.000 csehet is ít elettetett volna ózni. És ugye kis Budizzal az ország gyűlésen se országban, 22.000 háromban, hogy a csehek megig élik, hogy csegi tanifognak, hogy 26.000 csehek a csehek a csehek, magyarországra ha szólni a törökök. Cséd a gyalogosotnak a kezébetésen máskék képzelni és telsen másorányban, mint, hogy korebb van erőgondokottunk. Ennöszül is kell képzelni ungyalogosokat, akik nem magyarok, a magyar és nem magyar gyalogosokat kell képzelni. És ugye a legmektől bentőbb dolgok az volt, pont ebből ki folyolok, amit mondok, hogy a magyar meg a csehek gyalogosok a jöbb a hasorita jani cseerokra, mint a nyugat Européakra, mert én nagyon hatszervezetben és hacserek bevannak beágy az va funcionálisan is, nem csak tászolta amilak, te tesz most mindegy ilyen szempontból, ezért mondtam, hogy nem a tászolta rontörténet érézsel az érdekesanem, hogyha lelteszik őket a csatatéranakom itt fognak csinálni. Szerazderült ki, hogy ez a fajta kései posthussit a csehek, ami egyébként harczol a lengyerek, miel és ott nagyon jó megfokató források vannak róla csehorszegban is, most már ugye vannak megtaláltunk olyan forrásokat, amik ezerrőcsel szóhatban a magyarorszegra érkező csehek rölt szólnak kell. Tóllni a menőzben lőfegyőre kell vanak fölszerelve már, tehát három negyed részükre, puszkája van többiek pedig úgy harczolnak, mint a megyes levelében is szerepel, amit tápoly a puszsenak ődet, hogy milyen az ő katonaságó, hogy vanak állópajsok, állópajsot tartó, páncélosok, és ezek mögött is páncélosok, akik a védelmét biztosítják a lövéseknek. Ez egy nagyon jó működő kipróbál dolgok volt a tizen ötödik százatban, és még létezik a tizen ötödik százat elény, és csak a időközben az így akat és a szám szerélyek a cserél tégre puszkára. De ez alaffetően védek ez ő gyaukság, ez nem lehet romozni, ez nem úgy működik, hogy a ígben gágyjában harcoló levésekett neki küldödödő, párkinek, ahogy egyébként a jani csárok is alaffetően egy védek ez ő gyaukság és ugyanis csináják, úgyan ilyen állópajsokkal meg minden egyébben, és akkor ez volt a következő fel is menés, hogy mindig arra koncentrátunk, hogy mi a különség a két hacsere között, de katonaiértelemben nagyon kevés különség van, menezek már 150 éve háborúznak egymással, és ha megjelenik az egyik oldalan egy innováció, tehát a husziták föltaláják a szekérvárat, és a túnyadi elvisszig a bakára, edék két elvezete csata, az összes harciszakérot maradatölökök mert meg a hadifogjuk, és onnantok ez a török hazzára az összeres része, és ők is használják, mohácsnális használják, meg másut is használják. Tehát valójában több a hasonlonség, mint a különbőség, igám, ugye núgy egy elokságról beszélünk, haki tűszt vagy verekhet használ, ugye núgy igygevédekező, és viszont mégis csak azért kereséztelen a tölténész a különséget, mivel adodott a csatának előrésze a jobra vagy barra, ezért keresük a különséget, de lehet hírozszóteszünk. Nem, ez a húszadik századi, és ha mondjuk így úgy populáris hatörténeltékondókodásnak a technikafet is is musa, tehát hogy mennyire jóaktikristank, mert az mennyivel több sörmant még T-34 tut kilőni, mint forditva, igen, de ettől még a harmadik bílododom elveszített a második világáborút. Tehát nem az egyes fegyürekken, és nem az egyes fegyürek teljesítményén, múlnak a dolgok egy valódi háborúban, és ezt az gyűnyörűen ki ön a forrásokból, mert emlégettem rodor isnak a leírásáltat, a magyar hatítanáncsa, te egyetleni dolog érdekli, hogy a töökök sokan valamnak. Nem arrozólnak, hogy többágyujuk van, hogy többb uskájuk van, hogy más a hariteknég, hanem, hogy túlerőben valamnak, tehát hogy nagyon egyszerűen azt lehet mondani, hogyha van két nagyon hasonló, struktúrájú, taktikájú, felszerecségű, szervezetű, hacsereg, és ugye ez nem csak a gyagokságra igazsa nem a lovaságra is is szene. A vizskelatok, hogy másik irányó munkámbal az is kiderül, hogy ugye a magyar könyül hovaság történetével foglalkoztam, hogy ebből dvéttem meg a doktorimat a derlecsenélyetemre. hogy a kiderült, hogy hát nagyon jó, de ugyanaján könnyilóvasok vannak a azt, hogy vannak duna meg a száva, az nem jelenti azt, hogy a határkét oldalán különböznének a fegyvelek. Tehát nem úgy van mint a háriánosban, az elején a daljátéknak, hogy a búrkusok kapják a telettel, a abszúrólok megkapják a nyarathanem, hogy itt is szervek vannak, otis szervek vannak, és ugyan azokat a technikelkat, azt nejják ugyanaja módon, ugyan azok a hatások vanak, és lehet mondani, hogy persze kis egyszerzi elbólmás, milyen katonas elothoznak a törökök, mert ott mások a hagyományok. De az a ezett, hogy úgy tűnik, hogy van egy nagy bizenci amalgán emögött olyan történet mögött, és hogy kis egyszerzi a balkán is bőségesen kapott ilyen bizenci a hagyományokat, és ott meg lehet találni ezt a paizós lánjás könnyilóvas, amit mi húzállnak hívunk. És az is kiderül, hogy egyébként maga szó és bizenci körnözőben bukkan fel nagyon korán a tizetik százatban, tehát hogy ez egy bizenciztoré, ami aztán ott marad a balkánon megjelénik, magyarországon. Lesznek olyan képviselők, akik ezt de kérefelelesztik, de egyébként a gyökerül, az mindekét bírhozam teszte ugyanúgyat. És nem is azt mondom, hogy a kérefeleztik, hanem, hogy az annyira közelález a lóvas kultur a bizenci gyökerül balkánik lóvas kultur a annyira közeláll magyarhoz, hogy itt csak át kell a festenélyelcékt táblát majd. - A ló miatt bocselt? - Igen, a könnyilóvas harcskozor miatt, igen. - A miatt áll közelhoz megmert, hogy egyébként is lóban gazdakok voltunk és ugyanak. - Nem nem csak gazdakok vagyunk, hanem lóban gondolkodunk, tehát az, hogy a magyar az egy lóvasnép, az ebben a korszakban, az egy realitás. - Egy kisefokható lehetes, ami ott van a nyelvünkben, minden majd napig, tehát én magas lóról szemlélem adolgokat, te pedig tudsz a főden fotókról. - Tehogy ez beépült, ezek az emberek évszazodokon keresztül, abban gondolkottak, hogy egy lóhátán élik az életüket és lóhátán harcolnak. - Nem gyalok, és rádásul olyanok a tesszad, ami meg termisszeti fejertettelek, hogy ez adott is, tehát hogy rengetek lóvasz van, vannak remekvelen szai követi lentések, amik beszámonnak európa össze sországáról. - És van olyan követi lentések, hogy azt mondja, hogy itt a magyar kirány, tehát éjagyellük, legjobb heja világon. Ennek a kiránynak rengetek lóvasában és uminőségűek, meg kiváló gyaló se isvonna. - De azt, hogy ez a két dolog így együtt meg legyen, tehát egyik hozzá, hogy ez a két dolog az oszmánoknális meg volt. És ugye ebből pedig azt következik, hogy van egy fajta taktikai metódus. - Amit mind a két fél követ, és mind a ketőnek ugyanazat széja, ugyanazok az eszközei, ugyanazt próbályák meg a csatatéren a másikkal megtenni. - És még ebben sincs különbség, tehát nem arról van szó, hogy mi elfelejtettünk ők meg tudták, vagy ők már megtalmulták, mi meg nem tudtuk meg. Nem ezek a különbségek, tehát amikor ennyi hasonlóság van, akkor két különbözőségi faktor marad, mert nyilván ez a lennak következő keris. - Készen is a légy szám, a másik meg a tapasztolat, tehát hogy kinek miben van tapasztolata. - És a légy számat kifejtettet, hogy már a források is azt mondják, hogy csak az el van, vagyunk, hogy mennyivel. - Igen, mondtam. - A más, hogy csata alőt a hadi taláncs az alfoglalkozik, hogy kinek föl állni, hogy a túlerőbben lévő török sereg megkerítsenbe benne. - A túlerőalett van, volna mi olyan számadatunk, amit közerítőleg helyben hagyóhondak tudunk majd 2.000-an bemondani. - Abszult, és az ad-benned benne, hogy ez a kényegében meg egyenek az a 1500-os számokkal. Adi taláncsolni elhangszik, hogy a törökök 3.000-an voltnak. A magyarok meg 20.000-an és akkor ez nem véletlő hangzik elmár a királyas szúgalnágy vissza kénevononni. És hogy ez egy akkor a különség, hogy. - Bárni beletem, hogy bárni belát, hogy megjúra, hogy az ámos köny szerint ez nem fogpsikervel végződni egyen össze csapás. De az tentomori, aki a korépen kiala, a csatamegűvása menet, azt mondjuk, de a törökök nek az első, tehát ez együlle vésznép, de a elsőrangú katonasága az egyik szövekszerint 60.000-an esik szövekszerint 80.000-er. Nem most az a helyzet, hogy amikor a tudkologus kolegák megűségálták a oszmámbi rosszpági össze irásokat meg. beket, akkor pontosan ez a két számjott ki, tehát a magyar szakiratolom is ekközött osszilál, hogy ha csak a portajig csapatok jöttek, magyarországra, a általunk ismet notgósított szanjákok spági lország elvalakó 60.000, ha eloszták is ergyjából és rúméliából is az az abokat, tehát a gyalavos paraszkatonákat, akkor 80.000 és takra utva gyunk a roldis tek és a oszmállevé tali források alapján, mint ami elhangzik a hadita nácsba rodarít szerint. Tehát ez egy tényező, hogy ők tudják, hogy húzz ez rám, vagy húzzal 7.000 vannak az ellenség, meg mindig múkétszer a nyideláját, hogy háromszor a nyidik. - Én kell háromszor a stúlerőről. - Igen, tehát hogy ezzel kell valamit kezdeni, és nem az ágyukkal, nem a puskekkal, nem az foglalkosztatcsöjük, és a második tényező, amit kiemelté, hogy a tapasztalat különbsége. Hát, ugye abban sok minden belesügyüzződik. - A 2011 előt, mátsástok kezdve, a jageló korszak az inna gyombékés korszak, már ahoz képestet, minerelatív, van bedeidóza félepar aztán, búru meg minden fél egy alankságok, demonjuk a. - De azt alá, húzzatjuk, hogy a törökkel, hozzut el van. - Hát vannak egy két éves, van egy két éves, hogy három éves állbúru ezer össze ezban a törökkel, ahol a magyar hacserektisztelet, hogy teszi a balkánon és aztán gyorsan aláidják a következő fegyver születi szeződést. Tehát akkor még nem jöván voló, hogy a hogyan magyarok mennyire meggyengültek, de nagyjából az utolsó nagy szabású, admi vele, és akkor után a vannak kisep határmenti portják metőrések csaták is vannak, mint két részről. De olyan liptékű összecsapást, mint ami annam olyan csata, a magyar hacserekt az nem vívot meg nándor veérváróta, tehát ilyen mátsás prakszisában sincs. Múgyan járosnak volt az a szerencsélye, hogy ő háramszor mérhetősz, ha veszélyi tudását, és hacsereg a képeségeít a szultáni főseregel, és tegyük hozzá, hogy azok a szultáni főseregek, azok közfelekkorák voltak kábé, mint a. Hocsant visszautalva egy másik epizódunkra, hall egyik én pont a nándor fejérváról beszélgettünk, hogy akkor tulajd a képen az ottani, siker, tartott ki, eddig, és vered minnyenzténeztem, hosszabb nyugalmasabb időszakot, nem idősz elvetéve. Nem gondolom, hogy az ilyen egyszerű lenne, mert azért volt a konfliktusok. A úgy kell elképzelni, hogy a doszomány bírozom egy orjessímedve, az ellenségei meg egy kutya falka, és minden irányból harabdáják a fülélt meg a lábát, meg a bokáját, meg a farkát. 2016-ra egytottak, oda, hogy a falkából csak Magyarország marattu. De nem udatkoztak a diksáltát, azért érdekes dolgókat csináltak. Különsen muszulaj már napja szelimaki, gyakorra fejag lelradírozztak a közelkeletet, és a közelkeletet, és az oszmány bírod alamosz csatolt az összeskeleti ríválisnak a területét. Tehát azért nagyon durva a minőségi változástok, ozott az oszmánoknál megduplást a bevételeket. A visszer eltolkat, és a hacseregre forditató erő forrásokat, mindezt izéve mohánycselőttet, hogy. - A digra a ferébreettem edve. - Medve folyamatosanébrem volt, és orra lecsapta a kutyákat. - Tehát nem volt fejével után ez nem szünetelt, hanem először a kiszedek egy nyongébeket, az te nagyon vakat is pofen csopta, és mi maradtunk a végére? - Kor a mancs értel hozzánka, medvének a mancséval. - Igen, húzos éve, ez az az az évetre. - Tehát az az úgy kell lelképzenők körbeforog, és mindig csapkod, és feljenképpen nem suhint ott ekkorát. - Amikor húzhatra a körbanal azonni rádtott, akkor a rágyzmiam a mert. - Hát most olyan nem viszörséltem, edviszont fel, tehát kell vigni, de vagy minden figyelme irányú, akkor ez egyszerint, és akkor tudodunképpen te is erével megint. - Igen. - Tehát és erével. - Igen. - Tehát és erével. - Ez az az út enő váltás szelémi és szulejmen váltására, tehát ő az időszak az a figyelően fordítása. - Igen, hát kétok van, az szellémmi minden mekuditott kellettel, amit meg lehetett. - Hát gyakorlatilag nem marattolyan, magdabb maratto, meg szulejmánnak, de kiütött az összes kelletti ellenfelett, számolyjuk, hogy a mai törökország kelleti részét szírját, jordanját, libanont, egyéptomot, zaudarábbiát, a agérját, ezeket így mindbettolta a bírodolomba. - Szóval, hogy leginkább eljutottak a sivattakugig meg a helyekig és ott nem nagyon volt tovább. - Ilyesteket van a kelleti, a isek közél kellettnek az ilyenhetőbb részét. - Tehát az a nyéhető volt, a közel kellettem az mindöző vék lett, nem nagyon volt hova menni. - Probákoztak még késő bizonyos irányokba, és mondjuk valóba mezzopotámját még vagd adal egyi szulejmán megszezi, de ezek már csak ilyen plastikai szépség tapaszok a történedben. Viszont, európa a megnyit valált előttük, és akkor hát kisakkozták, valain gyere kell meg egyesztek, kevésből voltak fontosak meg, kevésből voltak értékesek az olyan számára. - Magyar Országnak megmig ráda sól, trofeja a értéke is volt hiszen, huny a diános, itt hvertemák a szultán dédapja. - De azért van ennek egy közető vonala, hogy azok. - A mellett, hogy egy olyan irányamű bemos valóban tudunk menni. - A mellett, meg van egy morális érköltsi balási emlékezet része. - Az oszon is de kollegággal kisztesesen kifejtették, hogy az ifyú szultának bizonyzani akarlet az alkamas segyelt, és sehol nem látjóban bizonyzani mint egy olyan regyi. Ellen félen, amiben többször bele tölt az oszmánaknak a bicskája, és hogyha ő egy olyan helyen tetebb. Ilyezer össze szusonágy be elfoglatan hendorfehévert, ami még a húdítom megmednek semmi. És ilyen került, akkor azért az egy nagy presti. Ezt talális lehet húzni, hogy hagyatok és kébe kerülyenek egy fiatal szultárom hanszó, akik több mindegyvenében kresztű szulten későbigem, milyen későbis, tehát egy hosszú életet is ilyetek fiatal még akkor amikor az oszmán bírodal, amit hatalmas bírodal a milyen lenni. Ilyi van, és egy kéne lesz ennél egy fontos dolgot, ami nem csak hatörtűen a tilegértekesre minne feleszem potból, tehát nem a trökök, nem átmenni akartak milyi rosszágon, és nem bétsfolt a fölcélppontjuk, és nem mások. Magyarosszág volt a fölcélppontjuk, mert az az állam, ami szánszőt 24-sikeresen gáltolt őket a balkánik terjeszkedésben, ami állnondolom problémákatok azot. Az egy komoly trúfél volt, tehát amik nagyon rosszágot nem foglalják el, nem törük meg, nem semmi sítik meg a katonajére, hét, adik itt nem lehet átsét állni az országon, ilyen nincsen, és nem csak olyan a ból a szempontból, hogy nem praktikus, tehát nem hagyod magad mögött, tehát nem négy elbétsett osztromólni, hogyha egyébként második lajus királynak van 30.000 katonája, hogy 50.000 katonája állát adban, tehát ez egy ünyilkos seglennem, nem ember mi van ha meggondolják magukat a magyaró. Ha nem azért is mert a múlt sújamiat nem lehet megtenni, tehát szülej már nem a burban akart sét állni, hanem a magyar királyok palotajában Budán. Bármit is gondolunk erők később, hogy a lajos meghal, a joggerlók elveszítik az országot, ahabzulgok ide kerülnek, a sújfont bétsbe kerül, ez néhány évalat megtörténik, és 29.000 az út emel valóban bétsbe készül. Desem 15.21ben, sem 15.26b bétső nem volt realisz cél pont, az oszmánok számára, magyarország meg kóditása volt a legfontosabbrog, amit kítősztek maguknak. Így vagy úgy, nem szémet bretorsz spektüven gondokatni, abban az idő pillanatot kell vignak, és valobanak, hogy itt van egy elszéncs elmisszoktuk, van már már van a sérkémelindet, vagy éve valóban laakarna győzni, valakit az évennek idemert, hogy laakarna győzni, így van mink. Nem biztos, hogy el a karjek foglalni meg a karjekszány az országot, mert messze vagyunk a pirodónak közppontjátol, de legyőzni le a karjek, tirdre a karjekén szerinteni hozzalusá a karjek tenni, tehát ez minimum szükséges a pirodónak számára. Úgyhogy van egy nagyon érdekes eset, amikor az apja, szelém kellettem harcol, szulej már pátjehek vazi helytartóként ott honban, és betörnek a magyarok 2015-ben a pirodón területére nem mére, begrált hátta a mögé van egy törökvároska, akkor begráltam, hogy magyar kézem a zsarnónak hívják begráltott, lakádója, és zsarnótóstomonyek. Ettől az egész török balkán összes aljamogát teljespánik van, hogy mi van a magyarok elfoglalják zsarnót, és akkor szulej már néha feladat, hogy mózgósítsa, mint kezdő tadonc, nem ő vezetia ad mózglatokat, de neki kell mózgósíteni a magyar támadás ellen felszapója jános és csapat. És csapat, hát a magyar kiránság vezetői vannakot komolyadrűvel, és ennek minden fi le konultációi vannak, de most a szulej már érményes szempontjából mondom, hogy neki személyesen az az érmény marad meg, hogy a magyarok veszélyesek és bármikorációnek a határon, és bármikor veszélyt jelentenek a balkániószmentörlőtek. Hogy az egyrészt egy ilyen tapasztalátszemi és tapasztalat, de vissza könyelod, hogy viszont tapasztalatot is tudnak szerezni. A folyamatos halszban ellensra, és akkor erre, vissza könyelodva csatánhoz, ennek vannak jelentősége, hogy ez a oszmán sereg egyrészt magyarokat is úl ismeri, másrészt meg folyamatosan halszban elt, a megy vének különböző. Oldalaival, hogy a kutyakar, szóval, hogy. - A kutyakkal igen. - A kutyakkal igen. - Nem kívül nagy jelentősége van az én megintűrésem szerint, mert, hogy és ezt a oszmán történészek is rá mondják, hogy a nekünk moács a csata. De a oszmán történeté szélyában ez egy csata, egy győztes csata, a győztes csata, sorában, lehet, hogy az egyik utolsó nagy győzelmára szultánoknak. De pont azért az keleti údításokat semmagyják innyen, tehát az ezt megelőző tizegy néhány évben, a oszmánok három négy ilyen nagycsatát vívnak. És hát azért azoknak a résztvelvői azok még a vábanok masi, rossznak a magyar rosszegi, adját. - Sziagom, úgyan azok a vezetők, úgyan azok katonek. - Hát, úgyan az emberek, meg a tisztikar az jelentőségesben azonos nyilván való módon. És akkor így töln az a különbsége, aminek az teszrindem lesz jelentősége az, emények szempontjából, hogyhet amikor a magyar vadvezet is kielloli főparansnak tomorít. Örj azt tudja mondani a királynak, hogy ő nem csak, hogy ilyen háborút nem vezetett, de nem is látott. Oszmán oldaló, pedig hát ha fővezérként fungaló ibrajim nagyvezér, nem is látott és nem is vett résztélyes miben, de azért a beoszotparansnakok igen. És ennek szerintem volt jelentősége a csata szempontjából, mert 1526-1992 mohácsnál az Oszmán oldalvezet és nagyjából mindent erontott, amit el lehetett. De valahogy még is kimosokták. Göl lehet, hogy ott sem volt feltétlen jóataktikat, de mondjuk a kápókörletve vezet ők azok átották lenni tenni hejben adott kis területen. - Így, ha már így meg a két nagy különségűnt arána kereszt meg markáson kéme, hogy mondjuk néhány tételmondatott a csatáról, magáról. - Ami minden képpen úgy gondolsz, hogy érnően, és minden képpen kéme. - Nem volt egy szabályos csata, sem milyen szempontból, és akkor eljutunk oda a visszak, hogy polosval visszak, hogy ruzunk oda, hogy mi volt ezzel a gond. Tehát az összmán történetérók tollán, ez az islám nagy győzelme, ami hagyúgy mondjam szép lassan el, hogy ott minden olyan anomáliát, amin nem a papirfordmas szerinté sikerről szolt. - És hát ahogy telt múlt az idő, és múltak az évtizadek, ahogy egyre későbbi munkaigban, egyre szabályosabb, és egyre sikerre sepsotett láttunk, amin egyre kevesebb szóesett a valfogásokról, balépésekról, kudart szokról, kílógozódnak a híben enki szép lassnak. - És fölvesznek egy ideális mintát, tehát az islám nagy győzelme, az egy ideális mint a szerint zajlik ahogyan el van képzőve, hogy föl kiminunk a mezőre főlállunk, úgyhogy kell a centrumman a szultán, a Janicseerok, két oldalona, két szán, barra, rumélyek, jobb az anatuljajak, a magyarok is szépen, fölállnak három, rendes három, csatarenben centrummal, köszárnyakkal, minden egyébben, és akkor vívnak egy csatát, amíg az ten zajlik valahogyan, és a magyarok persze elveszítik, mert itt hacsosok kargy az seben vilóga, nagyon úvó is színapfényben. Szóval, nagyjából ez az, ami aztán összekeverte a magyar történet írás tismer, hogy ez aki ismétlődő szériában rendeszettő történetek voltak, miközben ugye voltak fúcs a dolgok egyszer kapcsolatban, ha csatát egy részt, azért kerülsor a csatára viszonylag későn húszon kilenzedik egy deután, mert Tomony meggyözni a királyt, és a hadita láncsott, hogy most még lincsott az egész törökhacserega arcsmezőn, tehát most még esélyes fölveni vellük a küzdemet. Ugye látszik a történet? - Nem másnap, harménzedi kell. - A harménzedi kell megmámínenki, oda fog érmény. Tehát ez azt jelenti, hogy húszon kilenzedik el, de eután valóban nem voltott mindenki, és ha megmézzük eztől ünűrű szép szabályos csatorendött, akkor ebben az derülkőt csak a baszállni van ott, és ilyen zikat centrum és ilyen zikai obszállni. Ami azt nem magyarázatott ad egy csomó mindenre, ami megtörtént, tehát hogy miért a magyar jopszálltán, a egyedő és a baszállmér nem, például azért meraba a szállni a szemem, nincs a csináliségik. Na de ebből egy csomó minden más is következik. Török oldalról megtudjuk, hogy az nap kihérdették, hogy reggel csatosorba fejlődve, volnultak ki a táborbólatrökök, mert már előzű nap kihérdették, hogy másnap az a suszon kilenzedik kincsata lesz, és hogy bizonyar uminély hatestett, azért kültyékod a ágyukkal, meg annyi csárokkal megérülsítve, hogyha szükségvare, hogy megvívja, ezt a csatát, hogy legelbis elkezdje, mert önmagában is akkor a volt, mint a magyar királyat seregő. És a magyarokszavintem erre is számítottak, hogy egy védekező felánásban áltak föl, a török ők meg nem támattak, ugye hát ilyenkor az egy nehéz szituáció. - Én mint az olászt vatszik. - Egy igen, hogy mi van akkor ha minden kéhekez védekezni, akkor nem egy általfelező vonalon. - Senki lennak a góltrugni. - Na jó, de hát ugye ha tudott, hogy mind a tiszen egyem fön vagyok a pályán ők nállunk meg még csak mégyem vannak ott. vagy ott is tiszen egyem vannak, de a végig majd 36 a lesznek, akkor lennet, hogy érdemeselkezdeni támadó, focsit játszani, és nagyjából ezt történik, és ez most a legfiszeb forestfetárásokkal, menhoz jön suzerbaláskoregen kis a szerolat jó néhány, úgy török forest, ami nem volt lefordítva. 29 szedik százom, amint a szerő megcsinálták, a corpus nagy részét és jól használható fordítások születek. De néhány dolgok ki maradt a szórásból, és ez most kébe kerültek, nagyon jól látszik, hogy a törökök, a feldpléfejrógás elnak értekelték, hogy mi a szüldé után felnégykortámadnak a magyarokhet, akkor te a idő van, nem csata időt, ezt hogy ilyenkóban nem háborúzunk, majd másnap. Tehát, hogy a potis abszrót ez volt a agonokodás, és hogy hát ezokozza a kudarcot, a törökök magi kudarcelt mert, a magyartámadásíkeres, és úr umiléha attestet a szétverik szét kergeték, és ezt például néhány évtizet muv a teljesen eltűnik a török szövegegból, teljesen másve szíált a helyét nagyön gyorsan. Tehát a csater visszemlékeződ, de visszorinnak kortásnak tekintető szövegegből maradt kéhez a. Igen, és nem még a tizáltodik százottban íródat szövegegból. Valahogy nagyon sojátos dról, ugye, hogy a kormányzat feje, ibrajim nagy vezira rumélyehet, és parosknaka. Tehát azért olyan nagyon nem lehet szidni, a csatát is megdélyedjük végül valahogyan Igen, és akkor megszületik az a naratíva, hogy ez nem hiba volt, ez hadicsel volt. És a hadicsel másképe kellett ezt ték a történt, mint a tiagyakardabbók nem lehet, és tünk a lóróm így szállunk le. Tehát ez a történet, és akkor így csinálni a tudás, a tapasztalat, amit mondtál, hogy itt vannak a határvidéki bégek, akik azt mondják Ibrajimnek, hogy a magyar ne izlóság páratlan, és nem lehet öle szembe szálni. A támadnak ezeket senki nem állítja meg, úgyhogy szét kell ítni a sorokat. Na jó, de ezek tübb kilométeres soroktát, hogy nincs olyan manőver, amit kivíte leszhetőlen ne éleshatszéhezetben, és ugye a kevesztélyen oldal forrest, és szerint potosan el tudni, azak et nagy résztot levágják, tehát a kejjátán szemme mert szálni a magyar lóvasról amal az rövidebbet uza, másik részük meg ezzalad. És akkor itt jön azt, hogy de az útán, hogy nap lójába a insi túl akkor bejrták azik a segült, és az az volt, hogy ülnek a menekülők és hozzák a hért, hogy szétferték a rúményleg a tesszett és elveszettet csata, tehát valójából össze állaladolok. Nagyon érdekes, hogy a fair play kérdésre az, hogy módos így a visszaemlékezéseket, tehát egy részt van egy sikeres magyar támadás, és nagyon oszmán kudartsz, amivel annyira nagyon ozmán kudartsz, hogy a nagy vezér, nincs is ott a csapatainál, amikor megtám, hogy gyek. És szerintem csak úgy húzsa meg ezt a dolgot, hogy még valahogy vissza a kavarodik mi előte, és meg sem is ítenének a magyarok mindent, tehát a jani csárokkal együttő kitart, ami meg nem jön a felmen tő csapat. De hogy az elsőre akció, hogy a magyarok főrúgják a fair playt, mert ilyen kományan csotánzunk, aztán jön a. Valóbbam volt egy őként jön felpléve, hogy ez vollási szentál, vollapont. ők így elkívzzelték valósznék a teolennek. - Elkívzzelték, hogy ők fogják diktálni a tempód, és hát ez tempó tévesztés volt, és a másik közbe szurta, hogy ez egy. - Halott príket a hadbizsörésztek, ez egy én fattos títelen, hogy akkor támadják nem szeretek. - Tehát itt itt jön az az az apróság, hogyha nem egy tapasztalatlan ember vezeti az oszmán elővédett a kóvaszsak nem követik el ezt a hibárdal. - Azért ez egy nagy hiba volt, és ebből volubban nagy problémal eltett volna, ez az egyik feleadoloknak. - Aztán jön a oszmán oldalól nagy úton állt, és ez minden majd napig meg fogott találni, az oszmán dörögtörtrálmkony megben haltörtént jössze foglubban. - Egy nem, nem esztünk le a lóról, mi így szelünk le, ez hát így csevel volt szétni tudtuk a sorokat, és hagytuk, hogy a tábodig jussonak a magyarok és akkor, majd. - Ami meg vettene kellett mondasz, amik nem foglalkozunk. - Aztán jön a másik oldal, hogy a LVCT második lősor csatát, melyikhoz el nagyveresség lesz valólá, hogy lehet mégis besöpörni a bónuszt, hát úgy, hogy a törökök azok csáltvetettek, tehát végül megszületik mind a két oldalan a csevelvetés teoriája, csak amíg ugye a keleti világban a hadicsell az egy dicsőzolok, az ellenfilmektéveszt is a becsapással semmivel sem alá való, mint a fair place-szerint játszani, amit így a nyugaté világban az Erkölségy őzzel, emégy a keresztényekéles iszen, ha a törökök tiszteséges a játszonak, és nem alkalmaznak a dicselt, akkor nem veszítjük el a csatát, de mi valami tiszteséges a játszottunk, ezért az Erkölségi adal az mégis a miénk maradmerők meg tiszteséktelen, hogy jöztek. Úgyhogy álló jelbelehetteni, hogy a Magyarök visszont sokáig obból életek, nem maga nyiravoltuk már keresztények, hogy ezt mi már nem vagyunk csáles ők, nem vetünk csált, mint a sókáig ebből Magyarök véletek. Én azt gondolom, hogy a hacszörekben ilyen nincsen, tehát ez az egész 6-6, amint a Magyarök gyakoroltak a könnyilovasággal az a csevelvetésen alapúl, akkor is utánna is. És ezen sem mit fél a ideológi, hanem változtott, mert a gyakorla megint csak ottartunk, hogy nagyon szédulok az eszmetörténed meg a szellemtörténed, ami a harcmesűn történénk az az ottani játék szomályok szerint zajlik jensen ból. Úgyhogy egy utod a két naratívó, hogy össze érjel, mint két oldalról, csak éppes hátot fordit a valóságnak, tehát visszak elásni, visszakre bontani a dolgokat is ebben meg az derül ki, hogy ez egy válaszon sikereszólok sőt túsikeres. Tuladunk éppen ez a probléma a magyar félnek, mert mindkét fél ugyan azt játszak, hogy kell egy looság jössze csapáns, ami neki a rívén el tudatítettni a mesikkal, hogy legyőzöttéget, és hozzá tudott csalni a védőállásai toztat őldozés közben támadja meg a te megérősítettőzéségi állása idat. És az a helyzet, hogy szerintem ez kis ezek is érletesztek a magyarokcsak tújó sikerültek is érlet, mert a török hacserek szalat szét, és ők kerültek a török védőállások elé, és itt megint jön egy érdekes dolog ami a korszak bojön, tehát sikerült alánni egy egy egy ilyen hadügyi craktáltust, amit még másodiklős apjának, ulászlónak ért egy cse advezér. Nagyon jó lenne a lefordulna az egész magyarra, de hát ez óz csehő van, úgyhogy nem egy tívját, és dolgok és akkor részleteket fordítottunk, de vannak benne nagy jó jól mondatok, és például ez a advezér azt mondja, hogy egy lovaszságja hacseregélyen van, és azt mondja. Hát az ellenségnek lehetnek, szaájcia, jönicsállia, jönni nem, tehát a lovaszságot elkergettöt a csata térol, akkor után ez a kell azt csinálsz, amit a karsz. Bekerített, bekerített, a hányjúval szétlövetett, be kbárni tisztínálsz, hogy a múáns tálászatörténik a magyar gyalóksággalavégén, amikor a magyar lovaszság el, hogy a harc mezőtt, akkor a gyalókság az ott marad és a törökök elpustítják, fölszám olyák. Na de ez a tudás meg voltam, a magyar oldalon is, és ugye ennek a tudásnak, hogy egyében azt, hogyha a rumélyők a szétkergették, de marad a hatztéren egy intakt jáncsáretség, az nem egy kétség be egy tődolók, nem olyan csárokkat kefelt, hogy lenni legyőzni rögtön. És okkal is gammasabb kedés, hogy mit örténik a többé török lovaszsál, akik még nem értek oda a csata térel. Nem szóval, hogy ez egy rendkív is gammas dinamikus, a helyzeteket sűrűn változtató esemén sorozat, amire azok a ökös szabályok meg kaptafák, amik egyébként a korszak, hogy a későbbik korszak csatályik kapcsani leszűrőttek a hattőrteint irácsba, hogy milyen a klasszikusverállás, hogy mithogy kell csinálni, nem igaz. Mert halkarom a külözteláják, hogy az új. az újt közetek sorozata, ez a csata. És akkor itt tényünk el a helyszínkérdéséhez. Tehát az a baj, a két hacsereg együtt meghalagyja a százazárfőt. Tehát ez már egy ilyen napó lehoni kori méretű csapateszsevonás. A benni térkel mondani sütgy egy kilomételés haraszkobot. - Egyrészt mesreszt megügyel, nagy része lovasságban lel, ami a lovasság nagyon mozgékoń. Tehát azok meg nem okozni hiszéget, akár kilométereket is mozogni a halkszmezőn. Tehát az mondani, hogy miközben a lovasság jösszecsapésok sorozata történik különböző helyszíneken, hogy mi egy pontos csata helyszínk keresünk, akkor azt azon mondani, hogy ott van a mezőmohánystól dére, és azon minden megtörtént, ami megtörténhetett. De hogy mondjuk, melyik lovasságja alakulat hol csapatesz egy másik lovasságja alakulattal, aztán megkorát futattak és honnan jöttek vissza. Hát ehhez az is okkal több információra lenne szükség, mint a mennyi nekünk rendeked is áll. És hogy a jellegi technikai feltítolák sokkak kedvezőbe, mint a 54-e az előtjektet a fémkeres is mozszerekkel találjrad arra, nem minden egyébbel, nagyon sok minden elfényt lehet deríteni. Tehát kiderült, hogy alaffetően azért, a gyalokság, a lőfegyverre, fölszerel gyalokságnak, a nyomait lehet megtalálni, a kilőt, hogy ki nem lőt puszkavójukat, melyik a szakállás puszkavójukat. Hát hogy valószínnek ahol jelenlevetek előkérőnek az ennek a két hacseregnek, a gyalokság, hogy ezt a csapása itt. Tehát nem lehet ez mondani az egész csata, ezért tudtuk regunskuljálni, vagy megtalálni, nem csak azt a résztel volna a gyalokság. - Úgyhát az egész csata, ezért az ott van előttünk, csak az jóval nagyobb mint az a része, ahol ez a lehet annyag előkérőn. - Ez egy fontos podmer, hogy godolom bárjolom és kindul van, hogy sokan úgy állunk kez, de értok, hogy szárnyak egyébek össze csapás csihipuhélőnek egyébek és hogy ez lezzalik nagyából egy koncentrát helyszínén, egy jó nagy ember tömegáltal, de hogy ez egy szétsortabb kisebb küzdermek is lehetnek időben is szétsortan, és kicsit ezzel kapcsodabb acsánat a puszka monatkozása van, hogy készülőfegyver volatkozásában, hogy ugye még azt, hogyha helyre rakatjuk, hogy ezeknek az újra töltése meg azt, hogy tüttet, hogy ez egy nem egy olyan impulszív küzdenem, hogy folyantasan lőttek oda visszában, vagy hogyan keleteki szerint. - Nem ebben gólyószóról is? - Egyen nem ebben. Most még ezt te kiséleteket a kolegák, nem benne most nagyon jól állunk a van egy kiválló fysislőporral végzett lövészetben világbajnak. - Német balens. - Aki kiséleti regészként rekonsulát olyan arke buztamit, akkor használtak. Ez aki próbálta próbálnak lőport rekonsul állni, hogy mit használtak lővedéket rekonsul állni, most már szerestek páncélokat, amire majd lőnek, tehát, hogy mi az átűtőreje. Tehát, hogy nagyon sok mindent királt próbálni, ez egyik dolog, amit ki próbálta, hogy nyoltsz lővés után, ez annyira elkosszolódot, hogy tisztítás nélkül nem lehetet használni. - Tehát neki keret a harztéren állni tisztít közben. - Há, de hogy nem volt rá, akkor mondok, hogy a nélkül. - De hogy le inkább az aézett, hogy nem nagyon lőttek ennél többet. - Aha. - Tehát, hogy nyoltsz levetőben. - 8-10, 12, 12, ugye az egy klasszikus jobb, mert amikor már van a belőre csomagol töltett, akkor 12-ö van egy lővés szennél előkészítve. És a gondolhatuk azt, hogy persze szegénynek az övén csak egyi fél rár, de ha a juban bele gondolunk, akkor nyilván nagyon felakarszak aztaniak, ózson négyet is felakasszat az övre. - Szükség nagyur. - Szükség nagyur, de ha oda nézzük, hogy lehet, hogy 12-et lehet kilőni, merután a annyira elkoszolódik a fegyver, hogy már nem tűzkész, meg nem tűzbistos, akkor kezd a dologlogikus sáválni ilyen szempontból. És ezt nagyon tanulságos, hogy a szúteni hadinaplószerintő, és erreoknak három, sort tűze van. Tehát, hogy az a három sort tűz, az a valószínnek kellő megállító erővel bírt. Az adott körülmények között. Tehát nem hiszem, hogy az kéneelképzelni, mint, hogy rambó a cintérenek olyos szoróval. Szóly az elenséget, mert így is borzasztó jelentősége volt a egyet sok tűznek a hartszkelenetre el szempontjában. Magyar nehézlószer megérkezik, akkor a szúteni táborhoz ferismerik azt, hogy egy még érkeznek, oszt már lovasok, lovas csapatok, innen hogyan el a kultóvelből csotan elet. Amit tényleg varehiba újra az oszt már oldalon. Nem tudjuk. Az, hogy oda, hogy ez a tiszteséges válasz. Az oszt már folyasok azok, hogy a rohosszámolnak be, vagy a rohosság az újra, és újra roha mózik, és az tán. Az oszt mároknak úgy érvéget, a csata, hogy eztől a belestradik, belestőtétedik, és a banyarok nem támadnak többet. Te tűkebből a nyitlátnak a losság, munkat eléken segülből. De a szultán, az mondja a hacságének, hogy senki nem szállatle a lováról, senki nem verhet sátrat, senki nem mert el a údni egészézz a kauttálnak az esőben a hartsztiren. Ja, esett is. Mert esett is álldásul a sötétedés után. Úgyhogy szerintem ők nem tudták, hogy nyertek, ők csak azt látták, hogy most abba maradt. De nem tudták, hogy vége van, azt mert valszeg másnapra derült ki. Mert a győzelmet, ki hartszolta az a mert az úgymond gyeloksegi csata térre felvonult, oz mesereg? Nem, ők eből a nyitlátnak, hogy a magyar jó lókszág megpróbál elvonólni, válom fülezártrenben a Matsztéről, és ez megok a dagyoszták, tehát, hogy ez nyivel megtörtént. De azt mi még mindig nem tudták, hogy mit történt a magyar lószengal, ami abba, hogy tarulamokat. Erre, amit pontam, hogy egy horszegi csata térnál teljesen mások a dimenziók. Mert elmehetnek messzebre és újra összállhatnak hiszen olyan, olyan a pontúgyan eszokták csinálni. Tettem, akkor azt mondjuk, hogy várnálnál, huny a dissétverte az egyik oszmán szárniartak, hogy várnál, azószmánoknak az a szárni, a messzebre mende aztán megvoltak a parancsnok is összeszetteljük, és viszalzteljük a tarzba, tehát ők annyit láttak, hogy a lovaszág elvonult, és hogy egy alókságot maradplédelnek, de ez nem jönhet, hogy a lovaszág nem fog visszőni, és valójában tözőszámukra a magyar lovaszág jelentett a legnagyúveszét. Azt nem tudták, hogy mindig mindig műhodja, nem tudták ők. És nem lájik, nem láttak, és nem láttak a horizon mögé, hogy motst mi van. Tehát ez az egyik fele a dolognak a mesik fele, hogyhát azért ez egy sok úres történet volt, tehát ha háromóra után kezdődött, és sötétetet, és így műk hétúra végége, akkor azért ez egy maszívztoré, és azért tudunk róla kevesett, meg azt tudjuk, hogy kimi kormentel, tehát hogy a vaneszögy, hogy lehet egy jelmagcsatát elveszíteni egy óra alatt, ugye miért atlandolok, magyar rosszág sorset, minimum egy tizenkét úres csatában kéne eldönteni? De hát az a helyzet, hogy középurítsaták, sokoknál fog van én feltétlőn tartanak sokkáljik. Tehát egy évve korábban pálvíánál az az egyik kedvenc spáruzamom, és csata hagynan őtkor kezdődik, és vély hétre a franzia király már a csásszeréök fokságában van, és mindennek végége. Tehát olyat már csak a távol kifosztásban meg a maradék csásszerétsapatok legyébkolása marad hátra, tehát a csata előtt, és azért másfél óres történet. És itt pedig ugye az a problémány, hogy hát kimikor hagyja ott a harztaret, a vanaké egy óra múlva, brodaris talán úgy érzély, hogy ő már neki másfél óra útán volt eléggés, ebből már jól dolgok nem sűlhetki, vanaké tovább marad, ugye a gyalokság örökre, tehát ez ők nem mennek sehova valójában. Őkat tek egyébként, a gyalokság, a nagy embervesztéséget. Igen, hogy a brodaris leírás, szerint van a kis olyan kudosítesok, hogy szerencsére nagy baj nem történ, mert a lovaság már nekült. Tehát ez annyira lovas szemlillető az egész, hogy hát, hogy az a 6.5 marad hát is terem, most. Igen, viszont azt, hogy ők, hogy a bárok közül ispőpokok az isnálisokonat maradnak, ők valószínű a lovon voltak, persze, és a nagyveszteség úgy tűnik, hogy az a nehéz lovaságot érte. Tehát azt a királyi harztrendet, amit tartalékban tartottak, és későbbetettek, be a halszkozben, mert hogy hát azon nem lehetet, hogy megpattani. Pán a vértesek a pensérozott lovakon nem pattomak. De az így nem is szoltak, hogy megyünk, ugye itt utartunk rá, hogy egy bondoltak egyet is elmentek, ennyire nem voltak szervezettek, vagy bajtási, és ebbi nem is tudom megszót használja, vagyok. Egy teljesen tévezs megközelítéssett, annatok ez, hogy a közébkori csata elkezdődik, annatok ez az a kommunikáció arra szolítkozik, hogy látom el az ászlót. És amik mondjuk látom a királyi zászláját, hogy az ország zászláját, mondjuk van egy mentális kinszer, hogy én ott legyek a helyszínen. Ugyan, nincs rádió nem tudok beszélgetni, vagy csak nagyon korrát az ott mertékben. - Ilyen fotárapegyenek nem. - Hát de ki hesz küldem a fotát, ugye az tudnom kéne, hogy hol van a cél pont. Megint csak a lovas csata elentősége az, hogy. Hát waterlunál velington, mit ennét szügeg be felállította a gyolokságát, tudta, hogy hol vannak az alakulatai. De hát az egyén leszögezet dolog volt. Egy szerően mása metodikai egy ilyen ilyen helyzetben, azok utány, hogy elindult az első Magyar Roham, hogy bárki megtudta volna mondani, hogy hol fogjuk megtalálni a hallat. - Nem is az elenfelelt, hanem a. Mi jóbszelnjunknak a fontosabb paransnokai itt, vagy itt pen a. Tehát, hogy mindenkinek adig lehetet tudni a helyét, amik nem mozdult el a onnan. Tehát a csata rendben ált. Adig lehetet, tudni a helyét, onnantok ez a visszont. Elégéplózíbilis volt, hogy ki tol lehet, fölfedezni, vagy kéhez lehetet. Hogy hova küldem el a futát, keresd meg a királyt. Onnantok ez, hogy a királybe elvaltkozott a harzba, onnantok ez, hogy a királyt is keresdni kellett a csata téren, hogy vajon hol lopogja az őzzászlaja, hol van az ő los csapat a. Ez egy ő szúverin döntésen volt, hogy ő elvaltkozik a menetében, vagy a körülött elók döntöttek, úgyhogy éstelem, úgyhogy védősereget is bekevet, hogy ő nem a védőseregben ált be, hanem ő a saját tartalék 30-ében volt elhelyezvet. Egy hattest védő. Erre volna tudom, hogy az őt védő. De ez nem az érvolt, hogy őt védje, ez a magyar, hogy sereget tartalék a volt, és a király nek része volt, et voltak őt védő embernek, aki kik nem voltak ott, de ez egymásik dollog, benne azoknak akkor lett volna dolga, ha azt mondják, hogy ki kell mene kitani a királyt, de az eledeti elképzelés az volt, hogy a király részleszachatában a saját hattest ével. És így is történt a lelbe szélések szerint. És nem is voltak egyetménytelenek, tehát azt kém mondjam, hogy egyszerűben a megújúróm, hogy a rohomokban a király és a királyi nehéz alaszág részves. azért is van akkor a veszteséga, mert egyéde van behoztva az összes vőpapnek, mindenki aki aztán, nem jut haza a csatából. Tehát, akkor m� a harcsolnak, komoly veszteségeik vannak, eredményék is vannak, de erről már nagyon kevés konkrét információk van, mert erről ugye a annyi van, amit a török történetürok lehérnak, hogy megtánatták ezt a hattest, a teszten megtánatták, hosszta a hattest, a teszten visszamentek, és még tánattak. - Kert, egy Magyarolda rohol, ezt mesenki nem így ezt a föl, brozor is a kanit, irőgy visszamentünk egy jelen sárrosáró, kik a tújra, rendezőttünk, osz visszamentünk a harcva. És ugye ezre hizmen ezért is van, tehát, hogy, nincs egy terkép, nincs egy drón, nem tudom fölülről megnézni, - Drónikása. - A kronikás, emsegi tajta melyről, logakolhat velem, de ugye előbb, mit lát, borzasztól nagy hüst van, mert esütötték az ágyukat is a puskekat, vannak mellettem valahol, emberek, akik a milyen ink, megvelünk szemben valószínnek törökök, és időnként megróanjuk őket. - Ez nem egy könyen ártek intetőhezött. - És erre még a velington is azt mondtam, mert ez a legklaszikusabb, pasolatesterdemes idejezni, hogy csata olyan mint egy bál, ott vagy részteszelben tánsoz, nem most mond meg pontosan, hogy mikor kivel mi történt. - Kitenzolt kivel? - Kitenzolt kivel. - Kitenzolt kivel. - Kiben szörgethet kivel? - De fogasszínószod elvétered, hogy konyakat a dividörtént a bál. - Tehogy nem azért nem ismered a tánsyrendet, nem tudott, hogy kik vannak a bál, bethet, hogy ha nem, hogy meretzerűen, hogy nincs olyan információs forrás, amiből begyűjthetnék real time az informáciokat. Ezért nem szeretnek csata ezni a hadvezérek, tehát ez egy téveselgondolás, hogy a csatákat könszeben keresték volna, mert pontosan ez a kautikus helyzet, mindenki számára, akkor a kocskázatot rajt, még túl erőeset én is. Et hogy a mohessnál előfordul az, aminek nyívánvalan nem lett volna szobadelőfordulni, hogy három magyar nehéz lóvasájít a szultánik, szultán személyes testőségéig, tehát amikor mert csak 90-ben gyálogos szolakvédia az urakodót, túl a jani csárokon a spájikon a mindenen is túl. Most hajzek nem három van vannak, hanem harbincsan, százan, akkor szülej már halott is a trökök lett, hogy jelveszítik a csatát, és ugye hát azért az a helyzet, hogy százlóvasozért nem olyan sok, ez a sok, sok ember heszképes, tehát az még mindig egy kis csapat ezen a mezőn, és mégis bende van, hogy azáltal, hogy a Hadvezér, Ott van a hátszintéren, azáltal, kiteszi a személyét, barmi félelő fizikai katlocításnak, gyállajos is megszudaj már is, és barmi lehet be lüle. És hogy állítsúlag volt is, hogy a Hadvezérre közsont, hogy adjon az is tenszáz év háborúd lecsatált egyetse. Ilyen szabod, hogy egy két penem is meg fogalmazott az egy laios vakmerő volt, meggondolatlan bátor fogalmam, sincs milyen jelzőt, aggassunk rádjől, múgy meg fogtam a gantés belevetet. Utáltálom, még a beszélgetésünk elény, hogy ümmondott inkább kicsit kevésheb számot, a hatta nézsban. Hát múzom ki lenne szedikében, és okolásztása nem volt. Ugye ez egy olyan történett, amit így valami nagyon tudunk elképzelni merak. Ez nem úgy hacsereg mint a modern korban. Tehát, akkor szétszaladnak, tehát ha a jos lincs ott, akkor ez a hacsereg nem gyűlik össze. Ha a jos lincs ott, akkor ez ezek az embernek nem állnak ki a mezőre. Tehát meg kellett mutatni a király, tehát elló vagoltak a sorok előt, sissatni ők ők látszák, hogy itt van velünk, mindenki tudta, hogy nagy baj van, az nap meghahat nagy esélyel, ebben azért nem olyan könnyű beleálni. Egyetlen egy cemenyche volt, ennek az egésznek, a magyar király segül a kodója. Az Ősz személyeg arantáltalat az, hogy az egész együtt itt legyen is működjen. És amikor az másző személye az őhatt összeső tudott eltörést kivívni, akkor ők is elindultak a téről mennek őle. Hogy pontosan kivel mikor mit örtént, ez nem tudjuk, ez nem tudjuk. Meg pont a dolgoknak az a természete, hogy elről lincs. - Ez nem érták le, ez nem érták le. - Ez már nem érták le. Így, hogy nagyon kevés szót esztegettekre. Az kell mondjam. De ami tudunk, hogy egy részt a török oldal szerint viszonynak sokáig folytatottak, ezek a támadersok. A török oldal leírása is szerint megsebesült a király lóhasőt egyéséresztől és egyszerint maga királyis. És csak az utámentik ki a csatából. Tehát lehet, hogy sebesült envitték ki, ez, hogyha nem tudjuk kontrolálni. De előfordulat, tehát, hogy még a legjobb vért semmi óf meg a tol, hogyha kellő távoságról rádlődnek, hogy az neokozon neket sérülést. - Vagy helyez, napszak szerint itt, még már nem míszak a vagyunk. - Nem, nem már íszakkal, nem még nem íszakkal. - Négy nem íszakkal. - Négy nem íszakkal. Tehát az elsőben állnak a janni csereknöm az előtt vagy abban, nem a janni csereknöm a lovaszek nem az előtt vagyunk most. - Hát valamikor az előtt vagyunk, ugye. - Hát esincs, tehát hogy nincsennek persze pontos fejezzések, tehát hogy azt tudjuk, hogy akkor mikor sötétethethetett, és azt tudjuk, hogy amikor sötétetett, akkor a királyman menekültet az első meg ez az egész dolgozni. De ugye ez egy. ez egy nagyon subjektív is szemlékezés emberektől, hogy megveső is volt sötétet és is volt a királyis menekült, most valaki azt mondta, hogy akkor ez így nagyjából akkor törtéhetett. De hát pont a királymaneküreséról meg azt lehet tudni, hogy egyetlen egy olyan ember valaki az túl éli, ember mindenki más meghal a csapatból, és az nem hagyot ránk emlék iratokat, az mesélt a családjának, hogy hogy a családik rónikában le van író, hogy őhúgy meséltel a jós királya alállát. De hogy ez pontosan helyen jóra a kórtörtén meg, hogy az ajlottet, hogy ezeknek a kiven almaknak, hogy a mai modernkor kiven almakinak, a ötszázével az ölti források, mert tudnak megfölön. Nagy volt a vesztesége magyaroldalom, elmég lesz éltük, hogy mind a lovasok, mind a gyarolgosok között, és később az elmenekül ő között is volt vesztesége, az ott már csak későt tudták megmást a tudták meg, hogy valójában nyertek. Mikor derülkisszállmokra, hogy ekkor a győzön a szolálymániknek. Az, hogy a csatát megnyerték, és milyen jelentős magyar veszteségek vannak az napokon belül ki, derülmerők temetik elvalójában a magyar balottakat. Tűjközök, akikten megsírbertemetik őket. Hát, hogyhajtemették el őket az szeretnénk tudni, de nem tudjuk, mert a csatában eresett teknek a sírja, ni nincsennek meg, ez most már nagy bizonyos sárgalál mondható. Hát, hova temetik meg, hogy temetik nem tudjuk. Ez az egyik felett, ők leírtak egy számot, hogy meg halt 24 ezer ember, hogy őkaini magyar temetnek el. Ugye az azt jelentené, hogy meg halt a hacsereg, amit meg tudjuk, hogy nem így van. De, mivel a magyar hacseregnek is voltak, nem harcolótak, agyai akik a tábor kifosztásakor meghalhatak, és őket is el kellettemettni. Ezért nem állítom azt, hogy ez az em valutlán a Török részre, csak azt gondolom, hogy a bankevés a hacsolókatona. Illetve, amit biztosal el tudni, hogy egyet csata után néhány napal összetrelik a magyar hadi fogjuk alt, amit 2000 embert, és azokat én üneperskretek között kívégszik, és úgy tűnik, hogy a mohetsi emléke jáltomák sírban ezeknek az embernek a maradványai ífegés. No, csata elban elhul. Igen, katonák helyen, nem az utólag a csata után kívégszet fogjuk nekől maradványai. Legalán vis a vantopolóskolegánkat, hogy olyan szégi vantopolóksok ezt ezt. Ez olyan olyan megkor elveresség, azt is mindenki szeretné tudni, most ahogy a magyarokról sokat érnek maguk romek kevesettett. 14-144-ben, de egész szene elképesztően alacsóny veszteség adatokat adnak meg. Úgyhogy nem tudjuk valójában, az a ezért, hogy ez egy nagyon komolyoszacapás voltett valószínnek, komoly veszteségnek is kellene lenni az oszmán oldalon is. De hát ez olyan mint egy mint itt szokyetszad jelentés, hogy egy érnek írkel. - Igen, meg írkel. - Igen, ki. - Az a másígvezteségét felfelékelek itt érseját, veszteségét meg lefelé. És teljesen irállisan alacsóny számokat adnak. Sztem mondta, hogy azért mégis csak van európe jelentőséget el, nem mai egy csata, nem csak magyar szempponban, hanem vontos együtt csata, ami 1826-ban az európei szemppon ez mondta. - Abszulut. - Ugye. - Az egy dolog, hogy a magyarése kiráyság, fegyarésaré a lúmarad, de hát meghalak idály. Ezzel kihal a jagyel ódin azt jának ez az ága, ezzel a magyarés csátról üresévelik, ez lehetőséget kínála hazzurgoknak, hogy ez a kettetrólnakat megszerezzék csehek csáországot előbb, magyarországot kicsit késő. Ezzel jön létre a Dunai hazzur van, hihjal. - És ez meghatároznak, következő 400 évnek a történámét a tességben? - Ez teren politikatörtén, meghatők kicsit teren, hogy ez meghatára az ilyen szempont, ból ami viszont szával nem világos ha történ a teszempont, ból, hogy ha dálsz a tiszempont, ból meghatározó, csatára ez. - A példához szulej már a kélentette, olyan tapasztalatot ez, ami a később binegyő névi részkiatása? - Bistosan csak sohaatöbbet nem vivott jön csatát. - Akkor ez lehet, hogy ez önmagában egy tapasztalás. - Hát ez lehet önmagában egy tapasztalás, de azért alapfött ön az a helyzet, hogy sor senki nem állt, hogy a szemben utána. - Volt egy hasonló méretű csatája, 1141 Budalat, de ott inkább úgy mondanán, hogy a keresztényfél rehatott ez a tapasztalás, mert ők egy megérődítetták, ból van védek eztek, és ólyában egyek eztekák erőnnyi, minden nyilt mezzel jössze csopást. - Megítsagasz, hogy inkább hábról egyem mint, hogy csatát vállajunk, de rádásur azért is meg, hogy szülej meg, amelyes kódon. - Hát meg az azért, hogy meg azért, hogy a nyilván valóan az elenségős túl erődomina. - És ehez képest mennyit tud egyébként a mohátcs csatáról, annem ez az gözjól, sok öönönség. - Sámít, nagyjáborsamit. - Tehát ez a kena lózunkokon kívül, amiket az elején elmondtam, meg hogy a törökök megnyerték. Az azért nagyon dermeztő, amit mondasz, mert mégis csak egy 500 éves történ terendelkezik, illetve, amir az előbb utalta, hogy egy perszonyál lóniónak a vezetője, egy cseurálkudu is másodiklőszemében, része tebben a csateban, hogy csehek semmi értek erő. - Hát ez egész szemókes, amikor a 90-ig századítsa, nemzeti történet iráns megcsináltalsaját, kánonyáltakor a jagellókörök videbbet húzták, ugye, hogy lehet nederék csak irája azaki budántak gyazódvarát, büdös magyarok között, hogy ez nem mostóha korszak lett számokra is a jadó. - Mostóha korszak lett, és érekes mondan a socializmus végén fedeste főle egy kvázi ellenzék is. szemléletű csáltörténet író, hogy hát azért ez is fontos korszak tesszolom történetének, mi nem fejles szempontból? Nem lettek népszerűbbek a jagenlók. Ettől, tehát ők cseországban maszem ők a top van, de volami fél érdeklőd és föltámott a korszakiránt. De hát teljesen jellemző a történet, amikor 2006-ban ez a nagy szabásu forrest gyűteményen dolgoztám, akkor bele futottam egy olyan levérben, néhetnyevű levérben, amit a cseorszegi úr írt. És aban nagyon sok csevonatkozás volt, aminek próbáltunk után a jelni, ki kezek a kikszerepelnek a népszerint a levelében. És akkor táfiggéza a összeboronált csekolegával, aki ennek a félkérésnek közögetőn értesül tennek a levérnek a létezéséról, és segi tett be azonos, olubanos, segi tett be azonosíteni néhányembert, majd utánna a hőer a levérre a lapozva jürtet, cse mohágyasat a történetet. A mi egyig nem volt? Tett úgy nagyon úgy néz ki, hogy utajára az 1840 években palatsz ki a Kraszikus csetörtéletiró foglalkozott ezzel a kérdéssel, és aztán kellett várni hátógy, 24-24, amik jól aki írt egy könyvet, és ezt nem mondanám, hogy ezzel jól lángra gyűjtott a vötavált, hogy szóval, hogy innen tökélem, mindenkinek ezzel lehet az érebekezsére, hogy mi magyarok, annyira presszionájuk ezt a dolgot, hogy ennek közögetőn az érlt is megindult valamiféle levértári kutatás, hogy valami konferencia meg ez az, tehát kerültek előértékes adatok cseorszegból végre a korszegból. De etha a belegondoltok abba, hogy ugye ennek, tehát hogy a perszonel union nem szűnik meg, mert abszurokkal ujráterem tödik, és ennek közögetőn a csehek 150 évegítharc szólnak a törökök ellen. Na hát ez egy olyan storia, mi rossá a magyarok, nem akarnak tudom esztüleni, sem cseorszegban, nincs emi féle, hozadék a már, hogy csehek és morvák, pontosabb a már a borvák. - A csehek és morvák, bár ő hős, de kintekint, hát nének magukra azért, mert itt feleveszik az oszmennok a harcot. Nem te szik, mert hogy nem sehet a karatokból, nem az búrkel. - Hát, úgyhogy a tesszegő a korszak, mint nálunk tált, hogy az a idegen földög, idegen érdekkel kert is, akkor s azt mondani, hogy a kereszténségeért hát, és cse nem voltak kejelsek és uztiták, hogy cseföldön, és akkor más, néhmet is angolni eftörülötten, és emfordulnak a témafelé, és magyarok semmi féltétlen, illteket dikülönősebbben idegenyelven. - Hát nem sok minden jelent meg idegenyelván, tehát amiről én a közelmultból tudok, az egy résztizal tutferencer közösenért, Francia, jelvük, ők ők ők őn kiletve, fodorpázzel kestésében, abri a kiadónájelent meg egy tanmány kötettem, vagy vettem, vagy előtt, tehát ez így nagyjából, nagyjából ennyi. - A hol legjobb érdeklőd és van az Lengyelország, ugye ajagyelvók mégis csak a Lengyel nemzeti dinaztia, ha hivatalosan nem is de egy pápai zsoldos apatrévén, mit van ezer 200 Lengyel a csatában a kikelesnek, a pronsnokukat, ha a két neves Lengyel katonacsa lehetnek a Sariasztot számontartják, és most megtöbb összefúrolok, hogy megjelent Lengyelül a csatáról. Hát mások nem nagyon. - Múgy el, törökországban, hogy ez a nagyjőzelmenjink tizenkettedik fejezet, tehát hogy körben az a. - Nincs olyan elentőségen. - Nincs olyan elentőségen, hogy külön szent a jelentnek jelentünk. - Reklem helyés valahol, hogy készüle egy idegenyelvű emolografiád, a nagy csatáról összefoglalven eddigikutatási idet, az elmúlt éve forrest felteresét. Ha azt kérdeztetem, hogy ez a kapcsolban, mi a főcéilodilet, hogy mi a filmondani valójázzad nemzetközni, ovasok közönségni. - Hát ugye az lenne a szerencsős, hogy helyenek közöhetően, tehát tehát nének szárt a külföldi kolegák. - Nincs ennek illúziai ömedes és örgonak az épp erópai kolegákat fogja. - Érdek elni vagy érinteni, ez az ő stoljjuk. - Annak megfelelően, hogy itt egy sok nemzet iségű, aderő csapösz, loszmánokkal, ami szintén sok nemzet iségű. - Csak az ottani kolegák nem fogják meg érni a nagy szerve, nagy bolgár, nagy borstni eggyőzelen, született mohácsnál című kötetett. - Ez szóval, hogy legyen egy realisabb kép. - Egyébként arról, ami egy nagyon középpel rópai dolog és tulajdonképpen nekem ez a. - Ez az egyik fontos része elnak, amit hatörténisként csináltam az elmúlt évtizetekben, hogy nekem szennemek győződ és emansz, hogy volt egy jelegzetes markenszsal, minden máston markensan eltérő középpel rópai haddügyikultúra, tizen ötodik százottok ezt ve a tizennyolcodik százodik bezzárólag. Ambe bennen voltak a csehek, bennen voltak a lengelek, bennen voltak a magyarok, és a morvák, és az osztelkok, és a múlt múgyán, aminek voltak nagyon világos jelegzeteségei, ezek elütöttek a nyugat erópai fejlődési utól, tizennyolcodik százottban a nyugat erópai fejlődés, ez nem indent vittés fölül ista a ziteni tendenciákat is. De magyarország, ugye elbukot, de a magyar király segatörök elenni arztban aztán katosztatta ezt a tudást. A lengelek pedig, hát a lengelítvánem esiköztecsoságban kimaxolták ezt, ezért az össékerék azok elnyulnak egészen szobieszki, bétségy özelmiig ilyen szempontból, és ők nagyon is büszkék rá, bátori, kathügyi reformra irá, a lengelha csörek teljesítményére ezek után, akkor ebban ez nem volt fel tettelni jellemző. És az gondolom, hogy ez egy valós összetartó erő lehetne szellem értelemben, tehát ez az a pontal az gondolom, hogy a hatörténet az egy picit át lényegvül, és mezszervegy unikmére, hogy emőgött van egy közös mentális tudás tapasztalat. És akkor ennek a kánonnak, nözzetek ennáltévelő hatörténeté, hagyománynak lenn az egyik olyan munk eljami. - Hát fotos eleméhez az a csata, mert benne az itt estetőlt. - Popkultur elészeretünk ránkére, ez nögyesetleg van el, olyan olyánlat, amely mondjuk szépiradalom, lektűriradalom, film, zenebármívonatkozásában, mohácshoz, mint egy fajta kiegészítő annyag szívésen olyánlat. - Hát most nekem is a reklámhely el ezt. Popkultur elnak nem feltetleni, neveszhetőde készült egy dokumentó, film a mohácsítsatáról. Ez most egy dizben mutatott már megértünk a választások előtt, de most más szúszadikáltal, lesz meglehet, majd nézni, Budapesten a uránya nemzeti film színázban, illetve nagyon vídéki válasokban is fogják vettéteni, ott még nem tudom az idő pontokat. Na sikerült egy országos terjeztési száződést kötni a vídéki állózatokra, tehát hogy sok helyem meglészető lesz, majd múzi banszerintem, lebre csinálni. - Bészúmmennő, hogy helyztősz el, haagatja vagy bárhikésebb is a. - A digna már tudis vagyunk ezen, men a digna már a magyar televizió is be fogja mutatani. - De gyövj a visszausztosuzon kilencedéke környekéni húny. - A szímét, még azt az fettekleni nem licsa. - Az a szíme, hogy mohács világok arca. - Valólat beszélgetésünk elén elhangzott egy ön történet töredék, hogy találkozottam. - A történet aroszott, hogy a téma vezetői vele találkozott, és akkor ott ugye hozta szóba, hogy hát minneke kutatot iszen annyi minden már kiderül trúla. Ha most ez meg történik az 500 éves évfordolóteni, és mondjuk az egyik téma vezetett gyiver haban ilyen találkozik, akkor neki mit tudmondani kutassa még, mert olyan még ebben, vagy egyébként már valóban fel dolgoztunk mindent. - Ilyen sosincs, fett a történet oda válni, mert olyan nincs, hogy sővel dolgoztunk minden. Ismer dolgokat is meglehet világítani újszem szökből, és orsenkit nem beszélnék le állról, hogy foglalkozon jól ismert témákkal, tudom, hogy nekem ez egy anonália vagyok ilyen szempontból történet, tudományban, hogy egy szomoljan dolgokkal foglalkozta, amiről mindenki az gondolta, hogy nem érdemesőle foglalkozni, mert már úgy istudjuk, meg ismerjük, meg de éppen ezért ilyen foksenkinek írt mondani. Jöván innen jutottam, a saját tudáson határa így, ebben azon a területembe kell vajem, hogy a nemuszajak is öbbjegben én már nem mahetszer foglalkozni, most már vannak azért érdekesep témákkal számomra a horizonton, de ha valaki fiatalemben lévén az gondolja, hogy ebben akar kibontakozni, ebben az a rajta, és egyébként meg csak biztatni, tudom, hogy biztos ibáztam én is tévettem, mint a az elődeim is, ugye nagyon könnyű megtalálni az elődők munkájában, ezeket egy jönge pontokat, nagy szerű gondolkodolknál is vannak logikai bukfenzek, majd minden egy biztos az én munkájban is van a valaki veszi a fára csegot, hogy csak ezeket megkeressése, és rávilagy, csak már megért el, hogy csináltolamit. Vódiások valahelyen el valáltunk el a távolban, köszönjünk szépen jelensébe szégetést. - Köszönjünk szépen. - Köszönöm szépen. Bészabójános történésnek köszönjünk szépen az ideét és az energiáját, neked pedig, hogy meghalgattad, ezt az épisódunkat. Ez volt a csatazaj podcast a Kubit történemit ematikájunk műsorra, tervezet részeingben további érdekes és jelentős történemíjük közetekkel, és azok hatásai valaki kis érő jelenségei velvárunk. Addik iratkozt fel a Kubit podcast csatornájára, hogy nem arra egy lehezektra az épisódokra, és más műsoraink, fris épisódja íről semmi. Találk azunk, lekkaz elbés.