Beszélgetés Zsolnai László közgazdász professzorral a buddhista közgazdaságtanról Boldogság és gazdaság c. könyve kapcsán

Kedves haagató inkvendékünk zsolnai láztló, közgazdás professzor, akivel a buthist a közgazdasáktaró fogunk beszélgetni. Bóldok sárgés, gazdak sárgcímmük, hogy megapcsán. Kedves haagatókat, ittővel a studióban zsolnai láztló, akinek megjelent a bóldokszág is, a buthist a közgazdasáktan eszmécimmük, kötete, amiről a beszélgetni fogunk. Köszönöm, hogy eljött? - Da jól szívese. - Szívese meghaagatnek azt a történetet, hogy hogyan lett a müvészet iránt érdeklődő, fiatal emberből közgazdaszprofesszor, akia buthist a közgazdasákta hérmetőjél. Fiatal ként képzőméseettem foglalkoztam, festőszereettem volna lenni, és összögy kövőtűzatéves koromig elég intendi venni. Mi voltam? Az tenkésőbb valagy megváltodott a zérdeklődésem, és fogodatosan eltolódott a estétik a filodófiai doók iránt mégim nöjst a korba. És egy húzárvágással mégis úgy döntöttünk, hogy egyetemre nem filodófi a szakra megyek, mint olyan termesztem. Ha nem kell az etikáod, és az estétikáod, hogy egymésre müveszetek ez is egy komolyabb társam tudományi hátér, és végüls a hudapesti közgorság tudományi egyetemre kellőttem. Ott is végestem, 82 be, és aztán úgy alakultasorsa, hogy ott parattam az egyetem, és mány napig is ott valagyok. Tehát ez volt a rövítörtelt, tehát közgorságtan végestem, és annak a profeszorra, de nem hagyományos szűkérten, amit közgorságtan az, ami érde kell is, amit kutattok és amit kép is elek. Ha nem egy jó volt ága sobb, etikát és az özökologiát, és magában foglaló humanistikus közgorságtan. A butzizmussal a törteltem röviden, úgy nézett kihogy érdekes módon, nem a spritoljtás, hanem a végis a közgorságtan, vit közel a butzizmushoz. A 70-séve kv. 80-séve kv. mi egyetem is, de kent is megkettem meg a sumahelnek a kicsi szép szumolizbötiful, civik könyvével, ami akkor még nem volt meg magyarul később mi foglítottuk, lesz attuk ki. Ebbe a kicsi szép, hát ez egy világsikeribbesszer elnagy közgorságit. Ebbe találkoztam a butzizta közgorságtan. Erőszörbe van egy nagyon szép fejedet erőla. Témáról, amit én elovastam több szörül tetszett érde kell, de megmondom összott, hogy először nem a nyira nemravadult meg, hogy ez az elhoz utávunk el ne foglalkozni. Volt egy ilyen völte és a butzizmű sérde kell, de nem volt meg a lavék sőlök és ami a vitvóln, hogy akkor fejest ugolni. Ebbe a témáma. És később találz volt a kults, és emény egy jó tizével később utkirenszelen sévekben találkoztam, sez volt a döntő. A butzizmusnak az anatta nem én az éntelenség. Koncepciójálva, ez hihetetem módon megrabattal képzereptemet. Tudni lék az én nagyon fontos, és az a kultsatalan. Mindennek. Az én nagyon fontos, az a koncepció, már egy jóvatik közgorságtan, aminek a profesoró vagyok, és amit tanítunk és képfiselünkkel, az énnek egy nagyon rigid materialista, individolista, fölfogásán alapszik, és a közgorságtan első szám maksiumája, hogy vinaikit tud, az az önégedek követés. Tehát gazdaságit cserek is, hogy az egy sőt az ember élet mindent hőleté, az önégedeket kell maksimalizálni. Ez a nyugatik közgorságtan alaptétele. Én eszoraset tudtam, igazából el fogadni. Etikai és más psilógja állandon a verzió, én volt a kezde szemben. És akkor találkoztam, ez a radicalis koncepcióval, amil az anotta nemén az én telenség. Ez az igazik ki hívása a nyugat számára, a nyugatik közgorság, és a nyugatik megtafidik a számára, a nyugatik gondokkodás számára. És akkor elkezdtem elzelmán nagyon tüzetesem foglalkozni, hogy a lehet egy közgorságit gondokkodást. Ara épiteni, amit látszolok lehetetlen, tudni közény az nemudlétezik, mint a hogy a nyugatik emberek, hogy a fogyasztók és nyugatia ember elkevzeli, sötlehető az én egyáltal nem is léttetikabbban formája van. Te ez volt a kult, ez volt a kult, igazik lehet séges egy coherens, etikus ökologiára figyelő közgorságtant képpiteni, közgorságig gondokkodás fölépiteni, a nemén fogal már a, hogy az nem csak olyan lehet séges, ha nem szerintem, ez rendkívül fontos, és rendkívül igéreters. A trövét ne ez volt a azúta, festészettől a butis de közgorságtantik. - Fesmége gyöpként? - Mamá, nem, mamá, nem, majd még nem tudjuk, hogy később mi lesz, mamá, nem azt kellett megfigyel nem, hogy sajnos, hogyha az embere nem foglalkozik napis szinten, vizőháys miveszettekkel, akkor egyszerien a képi inspiráció és a képi imaginálja viszopelodik. Tehát nekem soajnos malamság, abstrakt gondolataim, több kellegervan, és kevés vizőháys gondolatom van, tehát azt, hogy az újra legyen a hozzoszt, az műválni kellene. - Mim motivált egyáltalán a butisd a közgorságta létrejöttet. Tehát mikor is mért került használta be ezek a fogalom? - Tehát a történetilag azt, hogy butisd a közgorságten, amit emléktettem az a súma helynek a kengébe jelent meg előszettünk, ezt ül akottam egeszt a fogalmat butiszt, képp a közgorságta, hogy egy angol közgorság volt, akik az ötrensévekben, hattum a sévekben istatőbólkalom, al, ensz világban kis más szervezetek szakéltőeként több helyvet törtött, indjábade főleg búrmába. És megmás butiszt a horszáum a, és nyugatik közgazdás kénnyitott emberként a helyi prokszisokra nyitott, módon föl is mert e azt, hogy a butiszt a kultura, a butiszt a közöségek által végdett gazdálkozás az a melége más dolog, mint a nyugatil racsionalista, individalista, materiöst a módelek mondanak, és elég bától is bőtsóta a hóz, hogy ne azt próbáljuk, ne a nyugatí, módeleket próbáljuk erőtetni búrmába és más butiszt a horszáum, ma nem esetlet próbáljuk tanulni a helyi gyakorlatokból próbáljuk komolyan, hogy egyik komolyan a butiszt most és nézzük meg, hogy ebből egy miénk gazdálkozás következnek, ez az alapkér, ez az alapkér, és én megmánynapig ez az alapkérd és a butiszt a érteket, hogy a butiszt eltikát, hogy nekem közelempis szaktajta, ez komolyan veszük, akkor hogyan kell gazdálkozni és érni, ez volt a kindulási, kindulási, kindulási pont, és ez elég én nébszerűségre tetszelt nyugaton, nem csak azért megnyugaton butiszt mus, ebből az időben, hogy kathansérektől kezdett, teretnálni, telefonjába, euro-pába, hanem ez össze kapcsúrudott az egészőed mozgalomma, jambia az zöld mozgalom az alapfelten 80-as évekbe indult, az talán keresen emlékszünk, hogy a dignyűne, a német zöld part, kelső jelvolt a világon az 80-on kettőben alapították. Tehát az zöld mozgalom azért az elindult, és ez a butiszt a közbözdesságtanéhetető modolni nagyon krapolt, ez az öld mozgalomma amik más, az alternatív, az van, akkor lesz tűjt föl, föl karol, tákkul ember is egy jó dolog, búthizmus, az egy jó kis érdekes dolog, akkor kis közböld, a sátán is akkor ez így ment előre. Doztán egy később, a kereti, de búthist a olszágba is megindútenneka, föl ismeréses, az ilyen tipusuk gondokodás, és taiföldön, butánba, és másországba is megjelentek adok a gondokodok, majd kitérünk rájuk, akik ebúthizmusba a kindulva eredeti egy búthistaként, jutott a kell a közböldöság, gondokodás átétemegéséhoz. Melyen a szelelt mondani, hogy eltelt jó néhány évtizet, de a búthistak közböldöság, tan mindjúgaton, nem tudom példákat, mint felig a búthistak, a kell tibúthist a olszágba, ez egy eljelégi komoly, és komoly tudósok által kép is eltés felesztett, irányzatnak mondható, érke néhány hétte levezelőtt rendestük meg hongkongba, a jönvözhet a fongkong, amilyen világ kúszlága, begyetem, ennek egyik az őséb Brit hongkong, nyomizde hongkong az első búthistak a közbösság, tan mind világ konferenciát, ahol amerikáltó európánlát, hogy a kellettibúthist a olszágik részt vettek a legmondosom, nevek a nagy nevek szakértők, ez egy három százolány fős világ konferenciá volt, és azt, hogy mondjuk ezt a hongkongi nagy egyetem, mert egyit rendestük az érez, ez mutatja a dolognok, tanálma, a súját jelentőséget, és még egy dolog, a bőklibe californiába én érte matis dolgoztam, matilműztő californi bőkli, ott, egyel, californiában nagyon jelentős a búthist a jelenlét, és az egyetemen is vannak nyilván, olyan professzorokokik ez által úgy mond fejert tőzöttek, és ilyesme vanokona, lényeg az az, hogy a bőkli közgorságtan, ami hát a világon az első szám, hohatnóbedjöosuk van, tehát csak a helynek a színvonalátokon, amelyen az né, ott a Klebron professzor azt, hogy nyalakim a vajs búthist a, ő, tek közg thedasz profesor, ki murdersen mozbrak a lapítottuk a nyújorba, a Butista közg the s-x surgery, annyillailbit könyés sorozlatott mozlár; ahog a vagrát embak munk ki a nyújorba, úgy,alyagy az gondolom оlyos, mingy kellete, rate azji bendedtäl đâu más szint rep around pakla finitutionalba van ilyen. Al أي más der аtszer van segírt 하기, az kahod of megtakáltal sz Joe beirett. Mi be más a közgazdaságtan Butista megközelítésen mint a többé? Eta közgalságtan, nyújatik közgazdaságtan, hogy mi közgalságtannak tekintünk is, úgy értjük, nyújatik közgalságtan, hogy már mondtam egy végten le egy szerüsített, radikális a materialista, sindivőde lista, világszemléten alapszik. Ennek a lényege az önégedek követés, mind a fogyasztú is szinten, mind a termelő is szinten, és a fogyasztok is a termelőknek az önégedek követő, hogy is mondhatnám, néhébzőrűbben önégedek, hajházó, egyik odoro, profit maximalizálomásik kodoro pedig, hasznosság maximalizáló, terekvéséit egy többek előbbé szabad piaciránszer, kapcsója össze, és ez fobia a nyugati tudósok, hiteszerint a jóléthet és a bóldok ságot, elhozni az emberek számára. Na most ez el nagyon sős problémák van, a fölegma, a baléptikba, hogy ez ki felődött, én csak ketőre után, ezek az egyik dolg, nincs van volna, hogy mindenki tudma, mamá, hogy ez a tipusú gazdaságg, ez a janné teikben, úgyhívjuk, azt mondjuk, hogy ökologélyi tulővésben van, a janné tebe tuléptel, a saját maga, saját maga számar adandó, hogy adott természetik ereteket, hogy ez a főd teljeserör verombolását veszészteti mamára, a klimokatastrófval nem csak egy cöld klima báltadás, klámit kertestróf kívja, a klimokatastrófálnak a lehetősége, akár nagyon közörölehetősége itt van, ez ez a gazdaságokozza, ez elmódon van bizonyítva, a biodivelzi társnak az elkepesztőméthékü, lepustítása, a legfriszebb nem de történi tómányos jelentés szerint, amil a sajtóvő szerepet, magyaró a szágon is, közöle egy milió faj, nok a kipustulása, várható, ezek olyan elkepesztőt vesztesége, amelyek, nem csak pôtovatatnak, hanem, egyszerűen a fődőkos sistémőszomlását, hanaka veszélyt, ezt a gazdasági felőd és elmúlt, tágasan véve, 200 véveszsiketben, véve utolsőt, 54 produkáltam. Sők keresz még hagyján, hogy ilyen ökologiai, az ökologékat astróf az r, de másik oldalon, az igazi jó lét, az egyetemes jó lét és bôldok sáksán következett be, erre még visszatunk tédni, de nagyon komoly közgorsági sociológéb, psilógéb is gáltok, mutatják azt, de gazdasági nevekedés, makszimum egy határik, segítyelő, az össz, nemzeti, jó lét, hogy össz nemzeti bôldok ságnak a felőd, és egy van egy olyan határis, az határi viszalogalacanyan van, majd még előbben szélynek, a főlött, ez már, hogy mi mondjuk, kanten produktívtát, de teljesző a tástvált ki, nem igaz az, hogy minden magasabb egy hországnak, az egy főlütó nemzeti öredelme, annán bôldokabbokott az emberek, ilyen aloppon az usának, kellene legbôldokabb, nemzetnek lenne a világó, és egyáltan nem az minden statisztik az mutatja, hogy egyáltan nem az jó csakok közép mezőnbe, helyeszkedik el, tát a gazdasági nevekedés, egyáltan nem biztos, hogy minden körülmélyek közt mindenszintem, elhozzal azt a kánalánt, amit, amit igért. Egyagotik közbözösságtan, és elő van szükség, könbözöse alternatívákra, könbözöse alternatívákra, természetesen a butistan, megközélytés csak egy alternatív, van számos más, lehetőség van, ökologerik közbözösságtan, vagy, vagy keresztén, könbözöferenc, ferencszes, zasi szent ferencs, és ferencsés, lehet is egyáltal ispörát közbözösságtan, és számos más, femnistä közbözösság, és számos más, alternatívára, van én szerintem a butistan közbözösságtan, talámaik ide rű, ez egyik legírt, igéreteseb alternatívára, amit valamiem megodás tud, tínálni, az ökologé pusztulási, és a bólzokság híány, problémályra. Mekholyák ezt egyébként, tett van hatása. Attófik, hogy mérjük hatást. Szentem van, szentem van. Egyik oldalról a butista, főlega fiatal, fiatal, butisizmushoz közelálló, vagy butista hívők, köreében, nagyon is van. Tát főlenőtte, hogy a fiatalabb nemzedék, keleten is. Tát, hogy a Hong Kongi konferenciának kezdott egyik legnyom, érmény, vagy butisikkel. Főlenőtte, hogy a fiatal nemzedék, kínálba például. Ők már nagy érzni, ugatontan út, a amerikábatan út, úgy mentek vissza, kerültek vissza kínálma, akik keresik, vagy a kereikert, keresik a butista, a kereikert, megfőlenj, nyugat így, érf tudás, a nyugat így tudom, a joss főkészütsége rendnek elnek, és rajonganak a jess mi dolog kéde, ugye neszlátom, nyugatom is, hogy a butisvismos iránt érzekén, emberek, azért rajönnek arra, hogy attól, hogy meditálunk és mányt fúnes, és nem tudom, mi csada, attól még szét rod a világ. Tát, az nem elék. Az nem elék. A nem volami, volami tkérre necsik. Tászadamilok elkötte lehetet butzhizmus, és az sosulingyéjjist butzhizm. Ez egy orjási világmus kalomá felőtt. Van jobbot, jökskeltják is. Tizad el vagy szállad az számra besznek benne részt. És az a tászadamilok elkötte lehetet butzhizmus, nak a részve vőjének, vettőjé. Hát értevódorályan nek a rához, hogy itt a gazdasága kell valamit csinálni, megkülönben csak széplegek valójunk és írváltkozhatunk és medit áltunk, de közben orjási cselek, orjási erővel. Viszapolt, hogy atlan módon, jöklatok megölik a földanyát. Tát én, én. Minden rézben, rézben nem. De az egyik dolum, hogy a mindfulnessnek, híjhetetlen népszörűsége van, a vezető fő áromó, standard, üzleti, szervedetekbe. A legkülönbözőb célják, akár még úl, hogy valaltok is, de a bőink tökkelszve jenn út, jenn orjászcigek, akal mondzák, a mindfulness, külműző technikájt, de sainos, ez nem jelenti azt. Ez tők egy instrumentális eszköz, szörjön használ, hogy az akom azottoknak a koncentrációját meg, jól étét meg elkötölecségét nővenyik. De ez nem jelenti azt a legtöbb esődben, hogy ők megok annak változtatni, azt a vállalati prakszist, tudja, amit öntönt öteszél a főd, amit elsnál lentétes a butzítmus minden eszmélyi, tehát ez nem biztos, hogy ez egy igére tes uut. Egy másik uut, hogy van a külön nagyon komoly vállokodásó, amelyik kával mind, euró pával mind távol kellettem, amelyeg butz is a megyőződésből kínjén durva, egy más tipusú gazákatást. Foltatnak egy példált, hogy magyar kamítszentem fantasztikus, fiatal gyerek, fiatalok, fiatal, üzleten beretmely. Az egész honkongban a követkedőtsin álták. Honkongrót tudni kell, hogy a husz, hogy a stácsban, egyförőító husz, hogy a stácsban a honkong, a világon az első. Az ez elégé problematikus. Tehát egy olyan helyen vagyunk, ami a husz, hogy a stácsban, egyförőtó husz, azban a top. Ez a helyen történik a következő, követi tizérben, ez a lőt, fiatalok, úgy van lányak és fjuk, van már éret komoly üzleten berek, el a tároszták, hogy ők szeretnék megváltosztatni, előszek kicsipraztán talán nagyobba honkong lakoságának a husz, hogy a stácsban, és a vilában vezetni honkongban, üzleti alapon a vegetáljánus és a vegan táplakod. Ez a helyen vagyunk, a helyen pestömet, de a husz, hogy a stácsban. Ez egy reményt lenne dolognak tűnt, vörén mandé, a cégnek a neve, és ő kell kesték, vegetáljánus és vegan kis érterme kell, illetve azból edaszlogenjük, hogy gribin mandé, hogy legaláb egy napon 7 fön, négy ennek húst a honkong jött, ez a lindultak. Ezen nagyon szép történet, üzleti legis spürtolásan esvinde, már elélték azt, már elélték azt, hogy honkongba az embereknek tiszázalikod, de tehet egy sok miliós nagyváros. Ez a nehelyen tizélval teletett azt érni, hogy több mint 10-sázalik a vegetáljánus lett, és a gribin mandé, tehet az a cég, és hat hozzá kapszul számos mozgalom, eltott érni egy vegetáljánus forradal amat honkongba, ami megetszemondom, jogatiószabban nem tőhet akkor a számnak, de ott az orjási, eténk feremintelen, nő lindultak és egy fantasztikus, esik eltéteket. Tehát ők a szutbútis talapon állnak, ugye pitetek fel a céget, tehát ők az mandolják és én is, hogy az is lehet az igens egy kivál lakalom, a ra, hogy a bútis tal, etek átos a bútis terényeket gyakorújjuk, és megmalosítjuk. A egyik legnyezepterep, ebben egy kivál lakalom. De én nem ők a bistos, hogy bistosőkben, hogy nem lehet minden céget általakittani, ilyen módon ezerok a van, hogy miért technológiajg az a sájipolytika és itt a van, nem is bistos, hogy szükséges. A vált az áll súgy fog bekevetkezni, mint nagyon sok esetben, hogy egy csomó malétező megódás, malétező vállalat malétező cég, egyszerűen fölöszergesi vállik és megszínik. Tehát nem általakitani kell őket, hanem meg szintetni, de megszintetni nem fogod alommar kell, hogy nem tudom jelent. A vreszi módon, hanem egyszerűen egyon általakás között, hogy ez a fölöszergesi tesszi őket, nem vagyok én abba bistos, hogy azok a magyi nagy olay vállalatok, azok kúszél móva is létezni, formokom, majd formájub. Ez egyetlenem bistos, tehát nem őket kell megra formálni, hanem azokat a feltételeket, beledetve gazdaság, feltételeket is, amelyek őket életetik és föntaartják, hát ez megváltozik egy szörőnél fognok tűnyi. Én amikor először repültem amerikába, 20 évvel ezőet, hogy talán több is molyan 30 évvelzőt, de ma algatok nem is emlékeznek reáttalán, a PNM, pánamellken elansz, PNM, legítássággal repültem. Ez a legításság amerikak a legregelbi és első legítássággal. Ez egy 900 kiháldalán pültem szan franciskova, akkor egy évó ha visszőttünk, már ez a legításság nem létezett. A legülség, az a hangik a szimbolumabb volt a PNM, ez úgy meg tudszűnyi, hogy nem is emlékszünkra. Tehát elképzelhető, sőcent a lesz fog bekevetkezni, hogy elek a lórás váltoknak jó része, 25 évvelzs távalodban, mivel mi életünk be, egyszerűen hátünk. Nem kelljük egy nagyra fól már, nem is lehet. Törvénk is szakányföz. Te a köthetben szerepeek nőtém szákközösen egy tanulmán, a még ökologia és muthizműr szimmel, milyen keldéseket érint ez a tanulmán. Ez egy Norveg Magyar és Norveg Europai egyit, működézbe szöjetett meg ez a könyv, először és a számbolkönbözö, könybözö tanulmán jobb, egyik kena Norveg kormány. Norveg külméztő, és engem gylagis támogat, ez kata projekténket. Miért külógi a Deep Ecology, az egy speciális a Norveg indi tatásu irányzat az Arninesz, a jelentős übben folyásos ökofilozófus. A lényeg az az, és a taasamik mozgolom is, lényeg az az, hoholy, a temészeti létezőknek az önéppékét, elkelis mernünk. Tehát a temészeti létezőknek nem csak a hasznosságomt közgorságton. Képvisel nem csak a hasznossága, hanem minden hasznosságtófügetlenül létezési önéthéke van. Zegyes áltoknak, zegyes nővényeknek, zegyes fogjuknak, egyes ökoráncsa, ökoszistémátnak, ökoráncsa reknak. A duna, az nem csak egy hoznosság elapon számbal vennő. Létező a duna egy élő rencer, és önéthékel bír, ez a mérjökologiánok az alap. És ez természetesen azért nem áltulmessz a butizmus gondolat is állgától, és mi ekeztük föltárni, ez a kaptzsoltokat, hogy egy a mérjökologiás egy butista, megközelités az menjiben, hasonló menjben, convergámbani menjben. Eltérős melyen ököközgösságík következményel, és csak egy mondatba össze fogalva, mert okszvoltik, amelyen könyünk címés, ami business video-i, tehát alalények, hogy minden kettőbe laszkövetkezik, de butizmusból is mérjökologiában, és kól látok között, kól látok között kell tartani, minden terékenséng, mint engem az a szerit terékensik az üzdleti, a folyasztási, termelési, felestési, minden feltem vékenséget, kól látok között kell tartani. És ez a kól látoság, és a kól látoknak nem csak a ferismerésen, hanem a tudatos alkomozása, etikai és a kólógély kól látokról van, szó. Ezeknek a kól látoknak az alkomozása, biztosít hatnál, azt, vagy biztosít hatja, azt, hogy vidénlim is, tehát ez a kell hatálokon kól látokon belül, ami tudunk egy föntat ható és bólok sákkozvedető életet és gondákatás voltatni, de ha a kól látoknak. A tul lépünk ezeken a kól látokon, ami minden mi matörténik, azon a pustito, most már szó szerint pustito rombolo következményelyi vannak. Tehát még azt nem tudjuk megőrizni azt a kevesecsel, amit szerettünk vónak, a anyag értelemben sátem, anyag értekek nem mindensőtt, a kiseb része a bólorságban, de még azt is lérombolyok, hogy hogy mondta már eléggkezünk, amit én a materializmus paladok szanálnak hívok, az az szerint, hogy a szüken fokkus szálunk, szükenkontentralunk materialista értekekre, pénz hatalón fogjaztás is itt a van, ezel végső soron, ez a paladokszon lényelke, ezel végső soron, még a lekszikbenben, vett materialista értekek megmaradását is beszélyesztettük. Materialista értekeket akarjuk megőrizni, akar egy nem materialista, egy nem materialista, gyakorlat és s világszemre, a lapján kell állunk, ezért ugyanjuk egyáltam megőrizni a materialista érteke. Tiszt a mat, egyik nős kőkemi psilógja, tehetel is nagyon komoly bizonyítása van. A psilogéába, hogy a materialismus hogy sem is itt i megő magát, tehetel materialista értek korián tágy szó meg sem is itt i, és nem csak a bôldok talán sákkot, csak a kollogé pustás, hogy emel a pustitás, az is vede. Tehát én ezt tartanámolek fontosom, ne? Egy másik tanulmányat is teletre mértől, propra jód arjaankul a brakmagunabon pajuttó, közébult a pihez gazdaság számára címimunkája, akja a búthizmus tanítási alapján vizsgálja a gazdaságot alakitó alapetőhozállásünkat. Ezt számunkra nagyon érdekes fejezzet nem csak mert egy magasa nel ismert téremáda szerszett, és gondolatai tartam az ah nem a búthatanításiit is úgy a hogyan csak kevesekhez jut el. Az összehámára mi ennek a fejezzetnek a legfontosabb gondolat? Hát pajuttó egy nagyon jelentős gondolokodó, és egy bennagyon újító, búthist a filozófus, a kit nagyon érdekkel a gazdaságot, és hát nagyon eredeti eszméi vannak. Mert egyik az konvencsal másik pedig szerintem, fölögy nyugatis szemben nagyon meghölkent, de annalizgamosom. A búthatanítási alapján a legyszörsíten válgyok, és mondjuk a szükségletek között. A taszti a vasója, és egy nyugatív világ számára elfogatatlatlan, vagy nagymétek be elfogatatlan, a főben nyugatik közgoságtan számára. A számára minden egyes, ha itt műjtodunk, hogy válgy, az legítim, abbaz esetben, hogyha fizető képes kereslet ám mögöttek. Ha van pénzet azt, hogy azt megbege, ez által senként, kérdő leszettim meg, a té válgy, a jogoságált vagy legítim jelegét. Ez búthos talapon elfogatatlatlan, múgy a pajuttó, és meg egy különböztettni a realis szükségleteket, a nem realis vagy képzelet, vagy ártó válgyoktól. Sziaszt mondja, s legyszörűsítem, hogy az, hogy ez a két, nem realis, nem szükségletek irányuló váljakat, ez a két kontrolálni kell, ez a két megkett tagadni, ez a két redukálni kell, és ez vezet egyézt az egyén búldok ságaúzás kitesedéséz, másik kódoropeleg a béküló, az ökülógjaig megőzésőzés a békéhez. Ez viszonyok komvencjonális bucis talaponodás, de ilyen formában lőn, agyarőben tudja ezt, tudja ezt képisenni. De eből az követkélyik és ez a radikás esmélye, az követkélyik és telsen egyeté tek, hogy a nem fogyasz társ és a nem termély és az szukeset be rosszionális dologs, és a törnöksző trosszionális abt dolog, mint a fogyasz társ és a termély, és tehát nem termély és ha valamit nem csinálunk meg, valamit nem fogyasz tunk kell. Ez sokeset be jobb, mint hogyha az megtemelni és fogyel fogyasz tanánk. Ez egy jogatik közöságtan számára egy botrán, botrán természetesen, érmiz a telsen, mint ügben egyeté tek, mert tegőle. Tehát egyégin is, bajutta azt mondjus, mert azt mondjuk, hogy a fudyasztásnak a csökkentőbesedben a fudyasztásnak a csökkentése, nem annul ővelése, hanulma csökkentése. Tehát nem ez is az szeletek. Módon, diferenciát, módon való csökkentése, ez kívánatos. Kívánatos ökologés szempont, valós kívánatos, a tásan szempontjával és kívánatos, az egyén szempontjával is. Az gondolom, hogy azért maeszt viszönnak könnyemben belehet látni, minden amit nem fogyasz tunk el, tehát amit nem fogyasz tás. Az biztos, hogy nem járulhozá a lékköl is szíottú kibocsáltásoz. Tehát amit nem fogyasz tunk el, az biztos, hogy nem járulhozá a főd lékkölének az elpustitásoz, amit nem termelünk meg az biztos, hogy nem járulhozá. Lékkölnek, és ez által a főd egészének a veszéztetésős, hanem megyünk el most vitzerektének, de hanem repülünk el nyújorba az szerintem nagy szerű dolog. Nem repülünk el nyújorba, azt a szíottú kibocsáltás biztos, hogy meg spórotuk a fődnek, és maunknak. Hogyma egyre egy példát, a Cambridge Baystein, tattam, hogy okszval, hogy Cambridgei délő törtett, ez a megtörtént, Cambridgei délként az monták, hogy mi a jó élet, beszélgetünk, mi a jó élet, óra. Minden ez monták, sonyem főrejtöm, minden második hétvege, és Cambridge, hangbi a. Minden második hétvege, hétvege, nyújorba buliszni, buliszunk, ez a jó élet. Nem azt jön azt, hogy ezekkelják, ezekkeljtok meg, adom gönül a komplet hílyesé. Eveli "Second Weekend" nyújork. A angliában, ez a fődnek bírjel. Tuladom, hogy baronság, ez a fődnek bírjel. A van mind más a próbálkozatok, meleznál. Még egyszer van, a fődnek a stás. A fődnek a stás. Pustítás. Ez fülágosan kell átni. Bármilyen fődnek a stás. Pustítás. Bármilyen termel és pustítás. Nagyon eszjavaső a bajuttolisén és nagyon megfontoltan, nagyon bőcsen kell állzbisszonyúr, hogy mi az, amit mi folyasztunk, mi az, amit mi valóban etikus módon elfogyasztatunk. És mi az, amit ilyobb nem elfogyasztani, ilyobb nem megtermelni. Tehát ezek a gondolatok rám kűrizgámosak, és ennünk próbokatívok természetesen, de az gondolom, hogy ezekre jutni, hogy valami rossznak a megnem ténytele az, az, az, az a jó, az, az a nagyon is jó. Ez a nemmerítjuk ki a jólnak a fogal a mát termés, mennyig jön. Természetesen, de talán az első nagy lépés. A rostóvalu tartoszkodás, az ökologia, az etikorjátása, ami rostóvalu tartoszkodása, bazdaságon, hogy aztán a termésbe kereskedelme, közlek edésben az első nagy lépés. A felé, hogy egy kicsit megbilágosodott a béletetéjünk, és másnak is, segítsink, másokkat is segítsink, és az összemvedést, mert ügy ezzel lesz majd a lények, az összemvedését, az emberi és nem ember érző lényeknek, redukkán csak kentítújuk. Ahoz nem fogja az táskél, hoz nem telmerés, kél, és bátron lehetedek a strategiálkot folytatni. És ez nem ilyen gyerintetük már ezt a kérdés, de és szereper a kötetben egy angol közgazdáskolines, boldogszág is közgazdaságtán színű tanulmányak. És aztán, hogy a boldogszágra a nővekedés csak egy bizonyos jövederem szint eléréségi vahatása, ahogy már mondta. Az utámmár alig mért van ez, hogy an tudnálsz, egy egész társad a rogg belátmi. Tad a közgazságtannak, meg a tássam tudományak, de az egyik legjobban felődős tártémája, ez a ekonomikszof fepinesz. Boldogszág közgazdaságtannak, kutatási kör elképestő menységű, kutatás van, a szintavilág minden országáról nagyon komoly, matomatikai hát ére, kimutat, tehát nagyon sok evidencia, tudományos evidencia árendekedésünkre. A kulinás professzor, akik maga is egy matomatikai közgazdasza, ökonométer, eget össze foglava és összegyűtve a lényegét kimonja, a lének az aozlát szül. és itt elmisszetesel, hogy van egy olyan jövedelem szint egy társadalom számára, ez körülvők kimutatat, ez kövő 20.000 dolar egyförőtől nemzetévedelem, egyförőtőgi dippinél húzódik meg, ez nem kell konkrétta ez kerencöltes dolarban, vanszre a dolarban számom, a nem érekezs, de körülbe ez az a szintol, most magyarol számban, ez ez azért megéhet egyik. Kőbb az a sáv, ami vagyunk most, ahol hormátországon van, de én benne hol vagyunk. És a lényeg az az, hogy EF-öly mennek, EF-öly menve egy gazdasály, és nagyon sok kövőde feledgazdasály, EF-ölt van többszörössével az usával, vagy Norvégéha, vagy Luxemburg, vagy Svágy, Szingapur, EF-öly menve, nem nevekszik arányosan sőt, alapfetten egyáltan nem nevekszik, az emberek átlag boldogsága, tehát, mert össz, össz, boldogsága. Ez nem a szent, hogy egy es társsal, amit csoportok esetében, hogy a nalakul, de különkéredés, az egészre, az egész nemzet, az egész társadal, akar boldogsákszincsen nem nevekszik, atól, hogy 20. dolar, 40. dolar, hogy megduplázok, hogy meg triplázok, mint az usába, az egészre, hogy nemzetül velem. Tál sofmin nem tövvár, hogy csak a boldogság, javolását, hogy fogkozódását, hogy felülőd, és egy ettő biztos, hogy nem. Ez nem fogjál, más elhossz, hogy hogy de ez nem. Ez egyet szerint tudományos tényesen, kini nem is vithatja, lehet más értéke annak, hogy 40.000-60. dolar, hogy meggyünk fő, de hogy ettő boldogabbak nem lesz, nek átlagosan, hogy a rog, ez garantályok, a hozmás ketsinálni. Szova az rátéletünk, valahogy, miket kent, ketsinálni. Enek számosok a van, hogy mért nem jár együtt, egy adott szint fölött, és ez tudja, hogy a magyar nyilve meg fogalmazok, hogy adott készült bóldogítam pénz. A válasz tudományosan anit lehet mondani, hogy bizonyos szintik igen, afölőtt meg nem. Tehát nem igen vagy nem a kérdés, ha azok a distráncsi által. Bizonyos szintik bóldogít, bizonyos szint fölött pedig ném. Ha valaki nem érél azt a szintet, pithem a gyarosszágon, és számos többülő ember, érmésegénységbe, vagy deprivat ezett be van, nyilván valód az ő bóldogság szintjük, et lehetne nőelni, addicsonális, tehát potlolós övedemme. De akiké eföldött val, a naknaknak főknővelni tudni több övederem adásával, a bóldogsállgált és a megerégedését. Tehát ez egy nagyon fontos közgősági föl ismerés, és magyom egy végrát érhezünk, akar a húgy, hogy ennek azért most már kömböző kormányok, gadoság pultikájában is most már ezt teretnél, ez a föl ismerés, például úgyzélant, vagy anglia, vagy franc szorszány. Tehát mondjuk le a rolez állomról, hogy mindeg az daga bak leszünk, annább hodogabb bak leszünk, ez nem így van. Igen, gyakorhozjuk itt rádjunk van és példána a bután, ahol ez milyen megvalúsl a butkis de közgazdasáteni, kérde is az új próbálja kövány sországgok követni ezt a jóprélet, és ha igen milyen sikerrel, hogy an, és hanem a kolmitgondolni miért nem. Tehát egyéz bután az téleg egy nagy szép példa, én magam is a magyar butánny társág alapított a jöv, vagyok és szoros kapcsolatunk van a butáni. Pedette kormányal is részveszünk projektekbe ebentetöbször közülünk két hárma a komha, és oszabb ügyet kintartoszkoznak. Tehát szoros elő kapcsolat van butáná, van alu és véleményem, hogy ott mit és hogyan tudnak megvorsítani. A bután minden képpen egy szép példa. Dősébut ista ország, a komolyan veszikedeket az értékeket, és hat más dolgok is segíttik ezt az ő törtem, és geopolítika, hogy helyzetük is segítsézt a dolgot india és kina közébe súvastva, de a más országban is az érezteretni, ez a gondolkodás, és számosan kerzemélyed és van a nyugatió országban, nem butsz iste országban, ami a gazdaságin övekedéstől, a gazdakságtól, a boldogság is a jólét felétój el a gazdaság, pöjtük alnak a fókuszát, és ebben ezt a félémés kúzújban tanítjuk a trengetteketok, van egy legfrissevis legigyérhetes el van, készen nem tudom, mivel halatról, a nyugató, úgyzállalnak a női minisztereelnek, a kis gyermekes a anyá, és minisztereelnek kénzőttem, ennek a kis gyermekét és szinten egyedül álló. Tát az úgyanadé minisztereelnek haszói, mos már mevezetett, és az nem zedközőeg is megvá. Híretve egy úgy, egy teljesen úgy gazdaságpójtük a koncepciót, amilyan nővekedés, helyett a hát ők várbínyingnek mondják, sát a szélesen értem, mözet jól lét, nem csak a anyagy jól lét. Nem a nővel is étcélyozzomák, erre külön keret rendszer, egy fogam, ez közöre rendszer, felszten tek ki, és megkédett azt, hogy mi? Nem. Nővekedni akarunk, majd kozateszem úgy uzelj, amivel nem egy klek felett a bországa, tehát az egy híjetetők gazzdal, kétetőn felett bország. De ők már tovább, de nem nővekedni akarnak, hanem a jól étet és a bóldoksált a karják nővelni, elszpeig más dolgot funkcsenalni. Például, például, fokusszának a gyerekekkel, és a fiatal generációk, segítéső efejrest, és ez egy gazdaságpójtikai fokus. Fokusszának a doktor társra, fokusszának a széresenvetegéségődre, tehát minden mi nagyon ténje ez ő kreamik csak, egymellikesen szerepeltek, hogy szerepeltek, mint egy kiegészítő aducanás kiegészítődolok, a stánbe egy nyugatig az isági, közgosági filozofiáma, ez tőfókuzba akarja tenni, hogyha melyik a könyedetnek azért, ez nem egy melyi melyelékesdől, és egy centra is centra is dolgot. A tújra érte önzük a jól étet, mondom, hogy egy gazdaságróvonszó, de bizonyosítom, hogy kinyiben megtessik, mint egy segényoszág, nem a kítúgy, hogy hol a könyel, hogy hol a nezd. Ez egy orjási áttorésmer, ez egy olyan nem butsz ista nagyon gaztak, nagyon respektus rendek, de az összág csinálja, amit nem lehet legyedni, hogy olyan a tisztánkát, mert most jól persze, nem az úgy zelandad, és az komolyabb játék, az egy nyugatig összág. De emelettis más, no, hogy nyugatig országok, mondom, angyos, francsorszály, és nagyon jelentősen át, helyezja a fókust, a köző pontot, a gazdaság politikában övekelészőle a nemtisztánmotélős de jól étre, matrális jól étre. Csak egy példat, hogy maga példa hangjából, amit úgy hívunk, hogy mentális egészség, mentálhelyez, ami a butszűzból is egy alabdoló, az nyugatig. A mentális beteksége, a jugatig világ legnagyon braksen, így közni tartottok. Nem véletlen, és okaneszt a gazdaság, a gazdaság, a lőszsefikbő betekségeknek is tekintik, amit ennek a megoldása, segítésez, önmagába, tehát a mentális egészség, társom is színter. De nem egy közgözságik érdezs, meg az előmóz, de egyetés, de meg előzés, gyerekortó kezve, és örekkorik, de előregető társadal, de nem egy tisztánmotél is próngra, amit nem egy tisztán közgorság. Erőveló fokszásán kívül fontos, ha a valódi jó léth a célunk, és nem pedig a az anyagy gazdaság. Ez azért más az elékeztek, el ebben a kormányokkára színter. Tehát én ebbe optimist vagy, ebbe gyáttör is lesz. képes, de egy nagyon jelentős mozgás van, nagyon jelentős elmozzulás van, van ebből szirányma. Érzik e, éreszhetik el, tanulmánjuk, írój beleértetőből önt is, akinek a tanulmánjárom én kamarosan beszélünk, hogy munkágynak hatása van, hogy a hangjukat megholyek. Szálljént bemége, ez attoffikon mi bemélyük, attoffikon mi bemélyük. Egyézt van a kelekkal szálljént bemélem tős elmozzulások, áltos nyugatik özgorság gondokkodásba, amit politik a szintjen is mosmál megérredik. Énként egyébként, hogy a bútán nem csak hogy híres és népszerű, de azért olyan szinten népszerű, hogy gyakolatak nem nagyon van olyan amerikai stárközgözgözdász és pojtkaj talácsadó. Fölega korábbi korvágyzatalat működtek a harvart kolombi egyetem, jéj el, tehát a csúcs, egyetemek csúcs, professzorai és közgorságítalácsadőik közül, akinek látokatod volna elszemésen bútálmatt. Ez összes nagy núbedes közgölássel ment, megnésztem tágyot a korványat, ez egy kóra a jelzés, akkor kóra van kevennnessz, kicsi húrszág volt, tehát nem egy gyerekeáte. Tehát ez is csak egy jelzés, így szentem van, hatás, van érzekenség, ezekra a dokra, én nagyon sok húrszágba tanítottam, tömint húrszországba, ismeren a fiatal. Fiatalok, hát fiatal, közgöl dálszokat üzlet, emberekert nagyon sokan, nem az egész csomagra, hogy így mondja, amit valamit fontos elmére, nagyon érzékenek receptive egy befogadó. Mi neki érzé azt, hogy valamit kell mondanunk, közökologi váságra, mi neki érzély valamit kell mondanunk, a bôldoság kiányra, jól ét deficitre, és az isletnek, és a göldállkodás, gözságba kébe fontos szerepe van, úgy utakat altanatni, a fiatalok számára, és a próbáljuk meg ezt, próbáljuk, próbáljuk ezzel valamit csinálni, és el a legfontosabbna kastélyozom, hogy ez egy inspirálódolok, de centa a bucizmus, a bucizs de közgölságton, lefogom az inspiráció. A mai embernek, a fiatalok, regyenkálva ismiráció, híánybosszen, nem kell egy imagináció, nem kell egy képzelő errejük hahoz, hogy ekevzelinek egy más egyaltantű világot. Ebbe kell segíteni őket, hogy az imagináció a képzelő errejő, eken a festőzet, és képzelőnese tebbe jó, hogy hújtjuk egy másik világot, ebbe kell őket segíteni, és elők az eszmék, és én szerintem azért elég jók. Elég jók hahoz, hogy ekekezene gondolkodni, és kialakit sákat saját viziójukat, és a sáátmodeljukket. De egyébként nem ad a célunk, a bucizmus nem egy térítő alás, a bucizs de közöságton szintén nem az, eljátan nem cél az, hogy mindenki bucizs de közöságton próbálja képzseni nem. Én szerintem, hogy még találkit érünk rám, hogy igen, ez egy opció, egy igéletes, az is gámas, is gámas opció, és számas más lehetőség van emelett. Lényeg az az, hogy a bucizsák elég jó egyit tudnak működni, más nem bucizt a altantik gondolkodó. Mózgolmokkal, az is jönnek kell, egyének kell, lényeg az az, hogy egymást is prájók kivóra. És ilyen értemben az, gondolom, hogy a bucizs de közöságton sikerhös, mert jelentős is prácsolál, tud biztosítani, szertem gülább. A mi kos, sokkal nagyobb balt, mint amikor mi ezt elkezdtük, hogy a réneelkeztem, amit én elkérzettem, hogy ezt mién esélyem van. Tehát anál, análnáln egy jó volt önnek. A ticsak krim a katastrófát valaján sikerülekelőni, akkor a barvény szelesztem is tosak. A szemvedést ömek, az a szemvedést öme, ami most fog következni, az nagyon embernek kellenni a taapán, etik kai la, hogy ott mit le egy csinálni, és hogy lehet egymást segíteni. 50 szükség, igen, és melyik a kológial 50 szükség, való dibutizmusra, 50 szükség felentzes, még kereszténségre is más dolókra, mert abbapustolásban nivárató az embe próbálulás. De erre még ezt a tlegvisszatéretünk. Nagyon sok minden van ebak, de az árult tanulni, hogy az zsolnai láztló, és a butiszt a gazdasági stratégi a címet viseli. Vira az az érás, és mit tehát a jelen körülményik között valaki, akih a butiszt a köz gazdasáktan szellemében kíván élni és cselekedni. Egy a különből, hogy a butiszt a köz gazdasáktan nem egyre helyen szert a kérdék, tehát nem halom, hogy lehet egy butiszt a gazdasági, egy califóniába és itt a mászkodok kevese, amit a karnánk. Enselint a butiszt a köz gazdasáktan az és stratégi átja a sól. A kérdék, amit bármikor szerintem ez egy universzájs, ez egy universzájs problémamegódomócse, bármien gazdasági olyan a problémát meglehet óldani egyényi szervezetti olyan a tássalam is szinten meglehet közelíteni ilyen módon. Ez az necsináljuk, hogy azért nem akarunk, ilyesméd ókat megvorsítani, mert még nem jöttel az ideje, az ideje, ad már égeyött, az itt és most. Nem kell nekünk garaválni, nem kell nekünk garaválni, hogy valamelyik országba, kialakújane egy komplet butiszt a gazdaszak, és akkor mondani mi is ez fogjuk csinálni. Ez egy syügetlen, tehát ez egy nagyon fontos, tehát várkilehet butiszt a anél kül, hogy a többiek butisztak lennének. Ez nagyon fontos, ez nem minden valahlyzóban így. Ez egy ilyen itt nem a fügetleni strategia. Ez a kept meglehet volnosítani, mindenki több fügetleni. Nem kell neken valahlyan az, hogy ön, ez kövese vagy. Egyedül is megtom csinálni, mások is egyedül is a többiek többiek több meglehet, és én itt nem. Ere prolyam egy godos strategia, meg van néhány fontos alapelv, amit szemelőt kell tartanunk, és azt kell oza a tehályzetbe lehet, az ad a tehályzetbe a komozni. Mondjám mondok majd példakat. De a legfontosabb etikai butisztet, kai a alapelvek, amit követnünk ajálatos, ajálatos. Mondjám a legfőbb cél a számvedisek, minden érző lény számvedis csökentis. A ahimsa erőszok mentessé. Két centra is érteek. Ez mondja, hogy lehet megvorsítani. Konklitesetekbe. A természetés más lények, emberés természet lények önélték iségenek az elismerésen. Zöntzeltel, mások önzletlen segítéssel, altruizmus. Elokkal, legfőbben tikai elvek, amiket kének üvetni. Ez úgy ténénk, hogy elkehjeltetem magasztos elvek, és elkebb nagyon nehéz, vagy szintel elhetetem megvorsítani gondoságí. Hejzetekbe. Én meg az mondom, úgyhiz nem így, ma. Kreativitással van szükség, hívzelőrőlől van szükség, és elkebb igénis megvállt valorsítani. Oldok konkrét példákat. Ha valaki úgy dönt, mint példul én, hogy vegetálljánus vagy veganes. Ez én is ettem bezkőbb, tizöltéve ez övet volt. Ez általat egyetlen egy döntésével. Az ökologi elábnom más, az övzöden szeméset csak, hogy az ártást az ártást, amit elkepeste, tehát elkebb konkrét számítás, amit megjövet tudjuk reddétsz. Ezzelőről egyetlen egy döntés. Ami a péld másik tipusú lehetőséget, ez az ök példákat. - Hálmint. - Én melezőt, úgy tüttem, hogy nem használok több, nem bírtoklok autót. Nincsen auton. Nincsen auton. Tehát az egész világot, megész vilált a félvágot, bejártam, californiátol, norvégiájgés, iszreligés másor, autonékű. Ami a tajdott a autonékű, meglehet oldani. Autonékű lényi, tudom, hogy sokan azt meg, hogy lehetetlen. Bizöves mértégig lehet, hogy lehetetlen, de meg is lehetjéges. Autonékű lényi, ez egy aztok, de mondani a havatatunk, és ez egy szervezési alapelv. De nem egy fixdo. Ez egy szervezési alapel, ha én előttetem, hogy autonékű lélek, akkor én úgy szervezem meg az életem. Et én úgy van aztom ki a lakást, úgy szervezem meg a munkámat, és itt a vállóxfól, van tanítunk, előbb bére emplakást úgy van aztom, hogy nem lesz auton. California, úgy van azt mondani. Ez egy szervezési alapel. Nem azt mondom, hogy kőnyű, és még azt sem mondom, hogy a középutat kell kép, és el ne azt sem mondom, hogy én esetem az, hogy nem. De el fogatott o termésősen, egy propel juznek hívjuk, egy megfelelő használta elnek a technológiaan. Öletve akinek autója, adak kérdés, hogy menjét használja egy éve, annek omig volt auton, egy éve használ tud 2,000 km. Nem egyik a balató, amíg egy büszöröttünk egy bárs. Elni volt a használta. 2,000 km lehet használni az autódot. De 20-40-45, fenenzörött már nem. De nem baj, ha valakja az autó, nem tudja leadni, akkor adjom a fülmást. Tát valamit valamér, de azt, hogy senem a korvegetáriánus, hogy megállani, de még autót is a korvasz, nálni is és és és és nem tudom. És még minden szek másd 2,000 km nyújban bakarunk, ne eded a mi nem mikorik. Tehát számos dologlógy, a nem fogja az társan nem termés. Számos dologlóll, le tudom úgy mondani, hogy az előnyös a főnek, az segít a főnek, segíti amíg jó lehetünk el a bóldoksáunkma, és segíti más lényeknek az életi. Ez egy vén vén vén vén. Ez egy győszte, győszte, győszte, győszte, győszte, sejáltz meg, hajmogok még egy példá, ez a Norveg professzobarátom, a töltént a knütt ímszokével, egy a dolgóztum, lehet ön tett, ízen valány érve ez ölt, hogy ő le mondja az Norvegja, a draga minden, ugye le. Ő le mondja a TV-előfidetését, mert ez a mocsok nem kell, ő le a le mondja. Ezek megtakorjtott anyi pénzt, tehát ő megszabadult a mocsoktól. Ezek megtakorjtott anyi pénzt, tehát a nem fogja aztás, hogy megtakorjtottak pénzből ő, évente két két kizgyere kell, a fülöbszigetekán tudtani tattni. Nem tudom, hogy életetőe. Én nem fogja az tukai mocskott, ez a pénztokaritok meg, és a két kizgyerek a fülöbszigetekán elvől tanul. És ezt csinálja tizenötél. Na, tehát ezért meg oldás van, kreatív meg oldás van, hogy hogyan tudjuk cseökkenteni az össz ökologianyomást, hogyan tudjuk ezáltalnövelni a saját munkió léthét, és hogyan tudunk hozzájáróni mások szemvedésnek a cseökkenésőz. itt a hatált csak a képzelő erők szabja. Meg semj más. itt a probléma, tehát egyébközgazdák kodásos az alapróllém a nem az éz, hanem a szív. Motiváció. Akarni kell a jót. Ez a nőspeztem, vítavadj mi az, hogy jó, vilány most az irány, azért elhafettem kérde az ódik, hogy mi az az irány, az a troyzektor, az az irány, amilyen jó, vúttit, hogy megjeltem, hogy meg az az irány. Mi az irány, ami az étikalsai jó, ha ez meg van az éz meg van. Ez kell össze kapcsolni, kreatív mohodon, mivel ha tudunk meg oldás találni, ha akkorunk. De számos kényszer van természetesen, pójt kölgadassájítása mi kényszer, de az nem mehet fönben nemket az alól, hogy ne kereszük a szintelenül az étikus meg oldásokat, kreatív mohodon. A nagy kőltön, kudy a nagy láztló, nagy volt egy nagyon szép sora, akkor azt mondja, te is nekünk más k indulásból, hogy az, hogy a mi véld a csodát nem magyarázt. Mi véld? Én azt mondom, hogy mi válni kell, csinálni kell, az étikát, csinálni kell a jót. Nem pedig spekulálni róla, és ezer is, ezer lehetőség van. Itt Magyarországon, Kalifonni, hava butánva, vagy honkom, barhol. Hogy elkett a zeszméthet igányis kreatív mohodon megvalósítsuk. Csak a képzerörű és a szív, a kólát. Nemmerítettük, jözt a kai metmég rendetek minden van, benne rendetek meg lepet és megérték estonómány tartalmaz, minden kinek nagyon ajállunk, minden fel elősen vondókodó ember számára, fogetlenül a ható, hogy buthist előat sem. Köszönjük szép az zolnai láztlanak, hogy eljött is, hogy az élettéti a hasztos munkárakszenteri, és tovább itenneken éveket ki van. Ja, köszönjük szép az. [műkül a szállunk] [műkül a szállunk] Beszéget és talottak zsolnai láztló közgazdázprofesszorra, köszönjük, hogy haagatnak minket.